Hirdetés
Hirdetés

Miért érdemes figyelni a tőzsdeindexet, ha nincs részvényem?

Eidenpenz József, 2016. november 24., 20:02

A magyar kisbefektetők nagy többsége számára a biztonság a legfontosabb, ugyanakkor a hozamokkal szemben is eléggé magas elvárásaik vannak. A BUX jobb értékmérő, mint a hitelminősítők?

Veresegyházi Gábor a Privátbankár.hu konferenciáján
Veresegyházi Gábor a Privátbankár.hu konferenciáján

A legtöbben nyugdíjra és vésztartalékként gyűjtenek megtakarításokat – derült ki az Aegon Alapkezelőnek a magyar lakosság megtakarítási motivációiról készített online, nem reprezentatív kutatásából. A kérdéseket a Privátbankár oldalán tették fel, a válaszadók többsége pedig felsőfokú végzettségű volt.

Befektetésként, a gyerekekre és lakásfelújításra takarékoskodnak még sokan. A 45 év felettiek inkább nyugdíjra, a fiatalabbak inkább befektetésre, vagyongyarapításra tesznek félre – mondta el Veresegyházi Gábor, az Aegon Alapkezelő online értékesítési vezetője a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum konferenciáján.

Hirdetés

A válaszadók 33 százaléka rendszeresen készít részletes családi költségvetést, 39 százaléka csak nagy vonalakban, 22 százalék egyáltalán nem. A 45 év alattiak főleg hónap elején tesznek félre, az idősebbek többféle eszközben is takarékoskodnak.

Biztonságot is és hozamot is, egyszerre

A válaszadók 75 százaléka számára a biztonság a legfontosabb, 41 százalék számára a hozam, 36 százaléknak az átláthatóság, 32 százalék pedig az állami támogatást is kiemelte. (Nyilván több választ is meg lehetett jelölni.) Egy másik kérdésfeltevés alapján több mint a részvevők 80 százalékának nagyon fontos volt a biztonság. Ugyanakkor magasak a hozamelvárások, a válaszadók több mint a fele legalább évi öt, 16 százalékuk legalább 8, mintegy tíz százalékuk évi 15 százalékos hozammal lenne elégedett.

A 45 év felettiek valamivel mérsékeltebbek, ott több azok aránya, akik bankbetétek feletti vagy infláció feletti hozammal is beérik. A válaszadók kétharmada nem tanult pénzügyi ismereteket, a nagy többségük szerint ugyanakkor nagyon fontos, hogy a középiskolában, esetleg már az általános iskolában tanítsanak ilyen tananyagot.

Integrálódtunk a világ tőkepiacaiba

Virág Ferenc, a Random Capital vezérigazgatója (a jobb oldali képen) arról beszélt a konferencián, miért is érdemes a tőzsdeindexeket figyelni akkor is, ha nincs részvényünk, hol a helye a tőzsdevilágnak az emberek gondolkodásában. Ma a világot az USA tőkepiacai határozzák meg, ami ott történik, az hatással van az egész világra. A német gazdaságnak is egyre nagyobb a súlya, az évek során jelentős részben Frankfurt átvette a vezető szerepet Londontól.

Amit a magyar részvénypiacon látunk, az is egy nagy nemzetközi körforgásban van benne, a nemzetközi tőkepiac része. A tőzsde elvileg a pénz- és tőkepiaci központú piacgazdaság fellegvára, ahol a megtakarítások és a vállalati tőkefelhasználók találkoznak egymással.

A BUX már régen felminősített

Míg a hitelminősítők értékelési rendszere régi és elavult, addig a tőzsdeindex, itthon a BUX, a nyers érdekek alapján működő piac Virág Ferenc szerint sokkal jobb értékmérő. A piac már régen, 2014-től azt árazta be, hogy Magyarország visszakerül az ajánlott befektetések közé, és mire a hitelminősítők nagy késéssel végre léptek, lényegében felminősítette az országot. A szakember szerint az egész minősítési rendszer megérett az újragondolásra.

Már a diákoknál is erős a hitelundor

A középiskolások és felsőfokú tanulmányaikat végzők több mint fele úgy véli, nem ért a pénzügyekhez. A hitelekkel szemben nagyon erős ellenállás van bennük, a legtöbben úgy vélik, senki ne kezdje adóssággal az életét – mondta el Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján. A diplomások azonban már pályakezdőként is átlagosan több mint kétszer annyit keresnek a csak középiskolát végzettekhez képest, diplomát szerezni tehát mindenképpen nagyon érdemes.

Az egyáltalán nem fizetett hitelek aránya két százalék alatti, nemcsak azért, mert a NAV felelős a behajtásért, hanem inkább azért, mert a diplomások tudnak fizetni. A külföldön élők is fizetik, pedig nincs arra eszközünk, hogy tőlük behajtsuk – mondta el a vezérigazgató. A végzett diákhitelesek 40 százaléka mondta, hogy enélkül nem tudott volna diplomát szerezni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi lesz az Angliában dolgozó magyarokkal a Brexit után?

Mi lesz az Angliában dolgozó magyarokkal a Brexit után?

Bár a brit kormány nem hajlandó feltétel nélkül garantálni a náluk élő uniós állampolgárok meglévő jogosultságait a Brexit utáni időszakra, egyelőre úgy tűnik, ebből nem lesz gond: az EU is a legfontosabb prioritásként kezeli az ügyet, a tárgyalások során először erről fognak megállapodni, minden bizonnyal kölcsönösségi alapon.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?