Hirdetés
Hirdetés

Most már csak veszíteni tud a pénzed az értékéből – lépni fogsz végre?

Eidenpenz József, 2017. április 20., 12:43

A reálkamat már tavaly csekély mínuszba csúszott, a megtakarítások nagy többsége ma már veszít értékéből, de a neheze még csak most jöhet. Ez nagy változás, kérdés, mit lép a lakosság, mert az utóbbi tíz évben mindig volt valamilyen alternatíva, amelynek pozitív volt a reálhozama, hol az állampapír, hol a bankbetét. Az egyetlen biztonságos megoldásnak az inflációkövető kötvény látszik.

Egyszerű, mint az egyszeregy: ha három százalék lesz az infláció, és csak egy százalékos kamatot kapsz, például a bankbetétben tartott pénzedre, akkor két százalékkal kevesebb árut fogsz tudni megvenni egy év múlva, mint most. Épp ilyennek tűnik most a helyzet: a Nemzeti Bank és független elemzők inflációs előrejelzései egyaránt évi három százalék közelében járnak, igaz, mostanában kicsit visszavettek a várakozásokból. Míg a bankokban a jellemző kamat már bőven egy százalék alatti, és az egy éves állampapírokkal is legfeljebb két százalékot tud elérni a lakosság.

Hirdetés

A pénzvesztés tehát garantált, hacsak nem vesz valaki inflációkövető államkötvényt három vagy öt évre (Ezekről itt írtunk, és arról, hogy adott esetben rövidebb távon is megérheti a vásárlásuk.) Úgy tűnik, hogy az MNB ennek ellenére nem fél túlságosan attól, hogy a lakossági megtakarítások visszaesnének.

Nem érvényes a tankönyvi szabály?

A márciusi inflációs jelentésében (51.-53. oldal) ugyanis a szervezet a következőket írja:

A válság előtt meghatározó közgazdasági elméletek alapján a csökkenő kamat alapvetően arra ösztönzi a lakosságot, hogy mérsékelje megtakarításait – az elmúlt évtizedben azonban sem a magyar, sem a nemzetközi adatokon nem volt kimutatható szoros kapcsolat a hozamok és a pénzügyi megtakarítás alakulása között. A gazdasági válság kitörését követően több hullámban jelentősen mérséklődött Magyarországon az irányadó kamat, és így a bankbetéteken elérhető hozam. Ennek ellenére a háztartások megtakarítása folyamatosan emelkedett, majd magas szinten stabilizálódott – vagyis nem látszott erős kapcsolat a két mutató között. Hasonló következtetésre jutunk, hogy ha nemzetközi adatokon vizsgáljuk a hozam és a megtakarítás alakulását.”

Melyik kamatot használjuk?

A magyar lakosság, vagy inkább annak tehetősebb rétegei tehát szorgalmasan megtakarítanak a minimálisra csökkent kamatok ellenére is. Külföldről is ismert jelenség, hogy a válságra sokan úgy reagáltak, hogy a bizonytalanság miatt még többet tettek félre. Így hiába csökkentették minimálisra vagy negatívra a jegybankok a kamatokat, hogy a gazdaságot, fogyasztást, beruházást ösztönözzék. Az emberek nem mertek többet költeni, inkább némi veszteség árán is még többet tartalékoltak.

De az MNB mintha valamiben tévedne. Ábráin ugyanis van, ahol banki kamatból, van, ahol állampapírpiaci referenciahozamból, van, ahol az alapkamatból számolnak reálkamatot. (A reálkamat=kamat mínusz infláció. Kérdés, melyik kamatot használjuk.) Ábrái alapján a reálkamat már 2013 végétől be-beesett a nulla alá. (Lásd az MNB első grafikonját.)

Csakhogy ma már aki magánember és megtakarítani akar, vagy a lakossági állampapírokat, vagy a befektetési alapokat választja, amelyek magasabb hozamot adnak, mint az intézményeknek adott diszkont kincstárjegyek vagy a bankbetétek. Ha az egy éves Kamatozó Kincstárjegyek hozamát hasonlítjuk össze az inflációval, akkor más a kép, a reálhozam az utóbbi években vastagon pozitív volt. (Az összehasonlításhoz az adott hónap inflációs adatát az egy évvel korábban kapható állampapírok hozamával kell összehasonlítani, hiszen az egyik a múltra, a másik a jövőre vonatkozó adat.)

Ennek alapján egészen a közelmúltig a kisbefektetők nagyon el voltak kényeztetve, 2013-2014-ben pedig kifejezetten magas, 4-6 százalékos is volt a reálhozam, ami ma már túlzásnak tűnik. De csak az idén februári inflációs adat alapján (tehát a tavaly februári KKJ-vásárlásoknál) fordult az elő, mintegy négy és fél év után először, hogy szerény mínuszba süllyedt volna a kisbefektetők kedvenc állampapírjának reálhozama.

Kérdés, hogyan fognak erre reagálni a kisbefektetők. Az átlagember a hosszú távú adatok szerint hajlamos túlbecsülni az inflációt, most azonban, ha az MNB adatait nézzük, inkább alábecsüli. (Lásd a fenti ábrát.) Mire a polgárok nagy nehezen megszokták a nulla közeli pénzromlást, addigra az újra megugrott.

Eddig mindig akadt valami jó

Tény, hogy az MNB adatai szerint a megtakarítások 2008 vége óta folyamatosan növekednek, szinte ha esik, ha fúj. Ám óvatosságra inthet, hogy valójában azóta, egészen 2016-ig nem volt olyan időszak, amikor a reálkamat vagy inkább reálhozam – a lakosság által reálisan elérhető, minimális kockázatú, egy év körüli befektetések infláció feletti hozama – negatív lett volna. Az ábránkon látható utolsó olyan időszakban, amikor a Kamatozó Kincstárjegyek hozama nem érte utol az inflációt, 2012-ben még a banki kamatok voltak magasabbak, évi 7-9 százalékosak is. (És akkor még megérte egyik bankból a másikba utalgatni is egy-egy akciós kamatért.)

Az egyetlen hatékony és alacsony kockázatú védelemnek jelenleg az inflációkövető kötvények vásárlása tűnik.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ilyen még sosem volt a Balatonon - Siófok valamit elrontott

Ilyen még sosem volt a Balatonon - Siófok valamit elrontott

Sosem látott figyelem irányult a Balatonra ezen a nyáron. Sikeres volt az év az üdülőrégió számára, ahol tovább nőtt a vendégforgalom, és bővült a fejlesztések, programok száma is. Egyre több magyar család engedheti meg magának, hogy a Balatonnál nyaraljon.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?