Hirdetés
Hirdetés

Tényleg emiatt hisztiznek az amerikaiak - Magyarország is állva hagyta őket

Gáspár András, 2017. július 17., 15:34

Miközben Európában már a chipes bankkártya is kezd túlhaladottá válni, egyre bővül az érintőkártyás fizetések aránya, sőt egyre több és jobb, NFC-alapú mobilfizetéses megoldás válik elérhetővé a magyar közönség számára is, az Egyesült Államokban még mindig a "bedugós" bankkártya használatba vételével küzdenek.

Ez elsőre igen furcsának hangzik: Amerika a hitelkártya és általában véve a bankkártya őshazája, ám az ország annyira rászokott az 1970-es években bevezetett mágnescsíkos plasztikra, hogy a világ többi része messzire elszáguldott mellettük a bankkártyás technológiában. A Bloomberg mai cikke arról számol be: a világ minden más részén teljesen hétköznapi dolog a chipes bankkártya használata, az amerikaiak azonban nagyon megszenvedik a váltást, ami 2015 végén indult.

Pittyeg, sípol, kijelez - mindent csinál, csak bitang lassan

A probléma a cikk szerint főleg a sebességgel van: rendkívül sok időt vesz igénybe, amíg a terminálok kommunikálnak a fizetési szolgáltatók rendszereivel. A POS-terminálokon a "Ne vegye ki a kártyáját" felirat szinte észrevétlenül vált át "Vegye ki a kártyáját" feliratra, más esetekben pedig idegesítő sípolással jelzi a terminál, hogy vége a folyamatnak, tegyük el a plasztikot - írja a cikk.

Hirdetés

Hónapokba telik lecserélni még a pittyegést is

A lap szerint a fizetési szolgáltatók tudnak a problémáról. Azt írják, van, ahol simán és gyorsan működik a chipes fizetés, máshol viszont valóban kínszenvedés az egész. A helyzeten elég körülményes javítani: a kereskedők ugyanis számtalanféle szoftvert és fizetési feldolgozási szolgáltatót használnak. A fizetésekhez kapcsolódó információ sokszor egy tucat más szolgáltatáson is keresztülmegy a jóváhagyás előtt - itt az üzletek raktárkészlet-nyilvántartásától a hűségprogramokig, a kuponokig sok minden szóba jöhet, a rendszerek viszont sokszor nincsenek jól konfigurálva, így borzasztóan lelassítják magát a fizetési folyamatot is.

A legnagyobb fizetésiterminál-gyártó Amerikában a Verifone, ők most azt szeretnék elérni, hogy senkinek se kelljen 3 másodpercnél többet várnia - ehhez azonban sok mindenkinek kellene együttműködnie. Egy egyszerű szoftverfrissítés eközben hónapokat is igénybe vehet - a feliratok, hangjelzések cseréjére például őszig nem nagyon kerül sor, pedig ez még egy egyszerű körnek tűnik. A Visa és a Mastercard is rendelkezik egyébként a fizetéseket sokkal gyorsabban feldolgozó megoldásokkal, ezekkel azonban csak elvétve lehet találkozni, pedig 2016 áprilisában vezették be ezeket a kártyatársaságok.

Kenterbe verjük Amerikát az érintőkártyával

A cikk azt is megemlíti, hogy amíg ennyire szenvednek a chipes megoldás normális használatával, szóba sem jöhet a még gyorsabb, érintéses fizetésre alkalmas bankkártyák bevezetése - ehhez több mint 1 milliárd bankkártyát kellene újra lecserélni, és sok millió kereskedőnek kellene új POS-terminált beszereznie. A mobilfizetés sem terjed túlságosan Amerikában, évek óta bőven 5 százalék alatt van a Samsung Payhez, Apple Payhez hasonló szolgáltatásokat használó amerikaiak aránya. A felmérések szerint nem a biztonság miatt aggódnak: egyszerűen jó az nekik, ami most van - ez magyarázat lehet arra is, hogyan sikerült ennyi évig ellenállni a chipes (pláne az érintéses) bankkártyák világméretű térhódításának.

A Bloomberg nem felejti el megemlíteni: miközben az USA gyakorlatilag nem használja, az Egyesült Királyságban és Kanadában a Visa-kártyás költések 40 százaléka érintőkártyás, míg Ausztriában ez az arány már 85 százaléknál jár. Magyarországon az MNB friss adatai szerint a kártyás vásárlások kétharmada érintőkártyával történik.

(Arról már nem is beszélve, hogy az amerikaiak teljesen kimaradnak a középkorú hazai bolti eladók kedvenc szórakozásából, a szimpatikusnak ítélt vásárlók Érintünk vagy dugunk? típusú megvicceléséből-vegzálásából is.)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

Míg a 90-es évek elején kevesebb, mint 10 ezer forint volt a kötelező átlagdíj és mindössze 19 milliárd forintot fizettünk a mostani 140 milliárddal szemben. Azt is kevesen tudják, hogy nálunk a legolcsóbb a kötelező Európában. Már év közben is lehet biztosítót váltani, de mit fedez pontosan a biztosítás?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?