Kineveti az ötleted a bank? Kérj pénzt az internetezőktől!

2016. december 16., 19:55

Ha banánzongorát vagy egy szupermenő hűtőtáskát akar az ember gyártani, de az ötleten kívül semmije sincs meg hozzá, valószínűleg még sorszámot sem kap a bankban, nem hogy hitelt. Ha azonban mások is hisznek az ötletben és pár dollárral beszállnak a megvalósításba, akár a milliók is összejöhetnek. Mire jó a crowdfunding?

Ötleted van, de pénzed nincs? Fordulj az internetezőkhöz, segítenek!

Sokszor hiába a bombajó ötlet, egy frissen alakult mikrovállalat (na jó, legyünk konkrétak: két-három őrültnek tűnő egyetemista vagy épp egy gyesen lévő kismama) nem tudja előteremteni a tőkét még egy prototípus összeállításához sem. A minicégek vagy nem kapnak hitelt a bankoktól nagyratörő, ám semmi kézzelfogható alappal nem rendelkező terveik megvalósításához, vagy csak olyan feltételekkel, ami már önmagában elviszi a haszon reményét. Ha azonban egy jó ötlettel, egy megvalósítható üzleti tervvel az internetezőkhöz fordul az ember, könnyen összejöhet a szükséges pénz sokszorosa is.

Hirdetés

A crowdfunding általában kétféle formában működhet: van, amikor tulajdonképpen adományt adnak az internetezők egy sikeres ötlet megvalósításához – ezt leginkább valamilyen jótékony célú ötlet megvalósítására lehet használni, vagy legalábbis egy jópofa ötlethez, aminek a megvalósításában segédkezünk némi pénzzel, a jutalmunk pedig hogy jobban érezzük magunkat tőle. Gyakoribb, hogy a felajánlott pénzért cserébe az elsők között, kedvezményes áron kaphatunk a termékből, szolgáltatásból, ha valóra válik - esetleg részesedést kaphatunk a cégből.

Befektetésként is gondolhatsz rá

Bár a nagyobb tőkeinjekciót igénylő startupok továbbra is inkább a kockázati- és magántőkére számíthatnak, a crowdfunding gyorsan teret nyert magának. Ez részben a gazdasági válságnak köszönhető, a kisebb startupoknak nehézzé vált pénzt szerezni az egyre óvatosabb befektetőktől. A huszonévesek pedig a pénzügyi szektorral szembeni bizalmatlanságuk folytán kevésbé hajlandók részvényt vásárolni, viszont szívesen fektetnek be közösségi finanszírozás útján.

A bank szóba se állna velük – mégis óriási pénzeket szedtek össze

Biztosan jót nevettek azon a két fiatal vállalkozón, akik a banánzongora ötletével ballagtak be egy bankfiókba: 25 ezer dolláros hitelt szerettek volna egy olyan projektre, amivel létrehozhattak egy olyan kütyüt, ami egy fürt banánt egy egyszerű, de működő zongorává tud alakítani. Az elutasítás után az internetezőktől kértek 25 ezer dollárt: 11 124-en döntöttek úgy, hogy működhet az elképzelés, összedobtak 568 ezer dollárt - a cég pedig azóta is él és virul.

A legnagyobb és legismertebb crowdfunding-platform a Kickstarter. A 2009-es indulás óta több mint 115 ezer projekt valósult meg a segítségével – illetve annak a több mint 12 millió embernek a segítségével, akik bő 2,7 milliárd dollárt (!) ajánlottak fel azoknak az ötleteknek a megvalósítására, amelyek nagy része biztosan a feledésbe merült volna nélkülük.

Minden idők eddigi legsikeresebb Kickstarter-használója a Pebble Time - a kaliforniai okosóra-gyártó több körben is nagyot dobott, 2015-ös kampányával több mint 20 millió dollárt szedett össze (az első egymilliót kevesebb mint egy óra alatt). 13 millió dollárt szedett össze a Coolest hűtőtáska, ami vízálló, USB-porton keresztül képes kütyük töltésére, bluetooth-os hangszóróként vagy épp vágódeszkaként is funkcionál, és még nagyon jól néz ki. Ja, és az italokat is hidegen tartja. A Pebble Time több projektje mögött egy utazódzseki is befutott a legeredményesebb projektek közé: beépített nyakpárna, alvómaszk, fülhallgató-tartó, ivózseb - ilyesmivel közel 45 ezer embert lehetett rávenni a támogatásra, össze is dobtak több mint 9 millió dollárt.

Emberi erővel hajtott helikopter, konténerekből épített osztálytermek, gördeszkapark, fotókiállítás a Berlini Falon, egy Oscar-díjas film, és néhány világűrben keringő műhold - ez mind nem jöhetett volna létre, ha nincs a közösség ereje, bizalma és pénze - no meg persze néhány ügyes vállalkozó.

Az egész semmit se ér, ha nem nevetünk

Az interneten persze mindennek a vicces oldalát is igyekeznek megtalálni, és erre mindig vannak partnerek is: valaki 10 dollárt szeretett volna összeszedni, hogy krumplisalátát csináljon magának – végül 55 ezer dollár jött össze, aminek nagy részét végül a hajléktalanok segítésére fordította a „vállalkozó”. És persze élete legjobb krumplisalátáját is elkészíthette…

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Külföldről rendelnél? Itt van minden, mire kell figyelned!

Külföldről rendelnél? Itt van minden, mire kell figyelned!

Jó, ha tisztában vagyunk, milyen határidővel és milyen költségekkel jár, ha külföldről rendelünk. Nem árt elfelejteni azt sem, mely termékek behozatala tilos az országba, melyek a vám-és áfamentes áruk? Milyen összegig nem kell fizetnünk vámot? Összeszedtünk minden hasznos tudnivalót.

További cikkek

Heti várható események, adatok

  • március 27
    Fogyasztói bizalmi index
    IFO üzleti hangulatindex
    március 28
    MNB kamatdöntés
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Conference Board fogyasztói bizalmi index
    Richmondi Fed feldolgozóipari index
    március 29
    KSH: munkanélküliségi ráta
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év)
    március 30
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges)
    GDP (negyedév/negyedév, végleges)
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    március 31
    KSH: termelői árindex (év/év)
    KSH: a kormányzati szektor egyenlege
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói árindex (év/év)

Szavazás

Önt zavarja a vörös csillag a Heineken sörök csomagolásán?