Kineveti az ötleted a bank? Kérj pénzt az internetezőktől!

2016. december 16., 19:55

Ha banánzongorát vagy egy szupermenő hűtőtáskát akar az ember gyártani, de az ötleten kívül semmije sincs meg hozzá, valószínűleg még sorszámot sem kap a bankban, nem hogy hitelt. Ha azonban mások is hisznek az ötletben és pár dollárral beszállnak a megvalósításba, akár a milliók is összejöhetnek. Mire jó a crowdfunding?

Ötleted van, de pénzed nincs? Fordulj az internetezőkhöz, segítenek!

Sokszor hiába a bombajó ötlet, egy frissen alakult mikrovállalat (na jó, legyünk konkrétak: két-három őrültnek tűnő egyetemista vagy épp egy gyesen lévő kismama) nem tudja előteremteni a tőkét még egy prototípus összeállításához sem. A minicégek vagy nem kapnak hitelt a bankoktól nagyratörő, ám semmi kézzelfogható alappal nem rendelkező terveik megvalósításához, vagy csak olyan feltételekkel, ami már önmagában elviszi a haszon reményét. Ha azonban egy jó ötlettel, egy megvalósítható üzleti tervvel az internetezőkhöz fordul az ember, könnyen összejöhet a szükséges pénz sokszorosa is.

Hirdetés

A crowdfunding általában kétféle formában működhet: van, amikor tulajdonképpen adományt adnak az internetezők egy sikeres ötlet megvalósításához – ezt leginkább valamilyen jótékony célú ötlet megvalósítására lehet használni, vagy legalábbis egy jópofa ötlethez, aminek a megvalósításában segédkezünk némi pénzzel, a jutalmunk pedig hogy jobban érezzük magunkat tőle. Gyakoribb, hogy a felajánlott pénzért cserébe az elsők között, kedvezményes áron kaphatunk a termékből, szolgáltatásból, ha valóra válik - esetleg részesedést kaphatunk a cégből.

Befektetésként is gondolhatsz rá

Bár a nagyobb tőkeinjekciót igénylő startupok továbbra is inkább a kockázati- és magántőkére számíthatnak, a crowdfunding gyorsan teret nyert magának. Ez részben a gazdasági válságnak köszönhető, a kisebb startupoknak nehézzé vált pénzt szerezni az egyre óvatosabb befektetőktől. A huszonévesek pedig a pénzügyi szektorral szembeni bizalmatlanságuk folytán kevésbé hajlandók részvényt vásárolni, viszont szívesen fektetnek be közösségi finanszírozás útján.

A bank szóba se állna velük – mégis óriási pénzeket szedtek össze

Biztosan jót nevettek azon a két fiatal vállalkozón, akik a banánzongora ötletével ballagtak be egy bankfiókba: 25 ezer dolláros hitelt szerettek volna egy olyan projektre, amivel létrehozhattak egy olyan kütyüt, ami egy fürt banánt egy egyszerű, de működő zongorává tud alakítani. Az elutasítás után az internetezőktől kértek 25 ezer dollárt: 11 124-en döntöttek úgy, hogy működhet az elképzelés, összedobtak 568 ezer dollárt - a cég pedig azóta is él és virul.

A legnagyobb és legismertebb crowdfunding-platform a Kickstarter. A 2009-es indulás óta több mint 115 ezer projekt valósult meg a segítségével – illetve annak a több mint 12 millió embernek a segítségével, akik bő 2,7 milliárd dollárt (!) ajánlottak fel azoknak az ötleteknek a megvalósítására, amelyek nagy része biztosan a feledésbe merült volna nélkülük.

Minden idők eddigi legsikeresebb Kickstarter-használója a Pebble Time - a kaliforniai okosóra-gyártó több körben is nagyot dobott, 2015-ös kampányával több mint 20 millió dollárt szedett össze (az első egymilliót kevesebb mint egy óra alatt). 13 millió dollárt szedett össze a Coolest hűtőtáska, ami vízálló, USB-porton keresztül képes kütyük töltésére, bluetooth-os hangszóróként vagy épp vágódeszkaként is funkcionál, és még nagyon jól néz ki. Ja, és az italokat is hidegen tartja. A Pebble Time több projektje mögött egy utazódzseki is befutott a legeredményesebb projektek közé: beépített nyakpárna, alvómaszk, fülhallgató-tartó, ivózseb - ilyesmivel közel 45 ezer embert lehetett rávenni a támogatásra, össze is dobtak több mint 9 millió dollárt.

Emberi erővel hajtott helikopter, konténerekből épített osztálytermek, gördeszkapark, fotókiállítás a Berlini Falon, egy Oscar-díjas film, és néhány világűrben keringő műhold - ez mind nem jöhetett volna létre, ha nincs a közösség ereje, bizalma és pénze - no meg persze néhány ügyes vállalkozó.

Az egész semmit se ér, ha nem nevetünk

Az interneten persze mindennek a vicces oldalát is igyekeznek megtalálni, és erre mindig vannak partnerek is: valaki 10 dollárt szeretett volna összeszedni, hogy krumplisalátát csináljon magának – végül 55 ezer dollár jött össze, aminek nagy részét végül a hajléktalanok segítésére fordította a „vállalkozó”. És persze élete legjobb krumplisalátáját is elkészíthette…

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hogy lett Mészáros Lőrinc papírja a világ legjobb részvénye?

Hogy lett Mészáros Lőrinc papírja a világ legjobb részvénye?

Miután szűk fél év alatt megötvenszereződött (!) az árfolyama, a Konzum jelenleg a világ legjobban teljesítő részvénye a 100 millió dollár fölötti kategóriában. Nem csoda, hogy felkeltette a világ egyik legtekintélyesebb üzleti lapjának a figyelmét is: a Bloomberg Businessweek hosszú cikkben ismerteti, hogyan lett a miniszterelnök barátjának cége a legnagyobb magyar tőzsdei sztori.

További cikkek

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Szavazás

Ön szerint jó dolog, hogy Magyarország rendezi a vizes vb-t?