Eljött a május 15-e, és eladták az első gyorsvonati pótjegyeket, amelyek jelentős vitákat váltottak ki az utóbbi időben. Helyszínen járt munkatársunk az első vásárlók egyike volt, és mint kiderült, a pótjegy tulajdonképpen nem is pótjegy, mindjárt hozzászámolják a normál jegyhez, bár a jegyen feltüntették azt a két szót is, hogy „gyorsvonati pótjeggyel” értendő.
Ez az egyetlen különbség a régi, a MÁV által számítógéppel kiállított menetjegyhez képest – no meg természetesen az ára. A 2520-ról 2725 forintra emelkedő jegyár a Budapest-Zamárdi vonalon 8,1 százalékos emelkedést jelent, más távolságoknál ez nyilván más és más, korábbi becslések szerint 5 és 9 százalék közötti.
„El lehet egyébként jutni innét Budapestre pótjegy nélkül is?” – kérdeztük ártatlan képpel a pénztárost, bár a válasz sejthető volt. „Csak ha elég korán felkel, vagy legalább egyszer, Székesfehérváron átszáll” – volt a válasz. Az internetes menetrend, az Elvira szerint a második esetben a menetidő a normálnak nagyjából kétszerese, három óra és három és fél óra között lenne, egy vagy két átszállással. A korai kelésre vonatkozó megjegyzés pedig egy hajnali 3.50-kor induló, egész nap egyedüliként átszállás nélkül a fővárosig vivő személyvonatra vonatkozhatott.
A Budapest-Nagykanizsa vonalon egyébként az utóbbi években jelentős fejlesztéseket, felújításokat hajtottak végre, a menetidő néhány hónapja érezhetően csökkent. A Budapest-Zamárdi távolságon például, gyorsvonat esetén körülbelül két óráról 1 óra 42 percre.
(A MÁV tájékoztatója a pótjegyről itt olvasható.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,29 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 66 129,26 ponton zárt csütörtökön.
