Hirdetés
  1. Privátbankár
  2. Utazás
  3. Kis légügyi csődtörténelem
Hirdetés

Kis légügyi csődtörténelem

2012. február 03., 14:31
Privátbankár, MTI
Cimkék
légitársaságok
, csőd
, Swissair
, Sabena
, Alitalia

A Malév összeomlása alig egy héttel követte a spanyol Spanair csődjét. Az elmúlt években egyáltalán nem volt ritka a légitársaságok csődje. A New York-i terrortámadás okozta visszaesés, az erősödő konkurenciaharcok, a fapados légitársaságok megjelenése folyamatosan aknázták alá a nagyobb cégeket is. Az alábbiakban a Swissair, az Alitalia és a Sabena történetéről olvashatnak.

Hirdetés

SWISSAIR (1931 – 2002)

A svájci nemzeti légitársaság 1931. márciusban alakult két magáncég egyesüléséből: eltérően a kor szokásától, eleve sem tettek bele állami pénzt. Európában először a Swissair alkalmazott légikísérőket, 1934-től. A hetvenévi működése alatt olyan szilárdnak tűnt a cég, hogy az 1960-as években már "repülő banknak" nevezték a szakmában. Ám 1990-ben beütött az Öböl-háború - megdrágult az üzemanyag és csökkent a légi forgalom, majd 1991-ben a légi közlekedés liberalizációja az Európai Gazdasági Térségben. Egy évvel később a svájciak népszavazáson úgy döntöttek, hogy kimaradnak ebből a térségből. Így a Swissair kiszorult az átszálló forgalomból, és nem adhatott el jegyet olyan utakra, amelyek kezdő és célállomása egyaránt az Európai Gazdasági Térségben van.

A Swissair mint nagy kapacitású, de kis hazai piacú légitársaság, ezzel bajba került. Lecsökkent utasszáma miatt már nem volt érdekes a nagy amerikai légicégek vezette nemzetközi szövetségek számára, a méret növelésére szánt egyesülési kísérletek - 1993-ban az Austrian Airlinesszal, a KLM-mel, a SAS-sal - pedig nem vezettek eredményre, mert a Swissair végül is sajnálta közösségbe vinni a pénzét. Egyesülések helyett meghirdették a "vadászstratégiát": számolatlanul vásároltak részesedéseket náluk is kisebb légicégekből - köztük a belga Sabenából, a francia AOM-ból és Air Libertéből, az olasz Volaréból, a lengyel LOT-ból, a portugál TAP-ból, a Turkish Airlinesból, a South African Airwaysből -, és sok pénzt fektettek a kapcsolódó szolgáltatások - csomagkezelés, utasellátás, vámmentes boltok és a repülőgép-karbantartás - belső fejlesztésére. Ez a stratégia elvitte a Swissair pénzét, majd a vállalat belerepült a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követő légiforgalmi visszaesésbe.

Amikor a UBS bank nem újított meg egy hitelkeretet a Swissair számára, a súlyosan eladósodott cég flottája 2001. októberben átmenetileg a földre kényszerült. A svájci kormány áthidaló hitele 2002. márciusig életben tartotta Swissairt, ám a pilóták kénytelenek voltak nagy bankókötegeket vinni magukkal, mert a fogadó repülőterek szolgáltatói már nem bíztak a Swissair fizetőképességében. A cég egész igazgatótanácsa bíróság elé állt 2007. januárban hanyag kezelés és okirat-hamisítás vádjával, de már 2007. júniusban mindenkit fölmentett a bíróság.

A Swissair romjain 2002. április elsején megalakult a Swiss International Air Lines AG, röviden a Swiss, mégpedig egy egykori versenytárs, az 1978-ban alapított svájci regionális légitársaság, a Crossair bázisán. Korábban a Swissair a Crossair egyik részvényese volt, majd 1997-től mindketten egy közös holding - a SAirGroup - alegységeiként szerepeltek. A hitelező bankok a Swissair vagyonának egy részét eladták a Crossairnek, majd a Crossairből létrehozták a Swisst, amelynek 61,3 százalékát intézményi befektetők - köztük a hitelező bankok -, 20,3 százalékát a svájci szövetségi állam, 12,2 százalékát a svájci kantonok és helyhatóságok birtokolták. Az új nemzeti légitársaság, a Swiss 2005-ig veszteséges maradt. Ekkor nagy nehezen fölvették a Oneworld légi közlekedési szövetségbe, és 2005-től 2007-ig fokozatosan felvásárolta a német Lufhansa légitársaság. A Swiss 2006 óta profitot termel. A Swissair márkanév még 2010-ben is 10 millió frankot ért: a Swiss licencek útján hasznosítja ezt a vagyonelemet.

SABENA (1923 – 2001)

A teljes nevén Société Anonyme Belge d'Exploitation de la Navigation Aérienne, ismert nevén Sabena volt 1923-tól a 2001-es csődig Belgium nemzeti légitársasága. Korai sikereit annak köszönhette, hogy Belgium távoli afrikai gyarmata - "Belga-Kongó", a későbbi Zaire - miatt hamar rákényszerült távolsági járatok működtetésére. A Sabenának is az európai légi liberalizáció ártott meg: túl kicsi volt a korlátozásoktól és privilégiumoktól megszabadított piacon, miközben büszkesége - az első osztályú utasellátás és kiszolgálás - hovatovább túl drága lett az utasok számára. Legnagyobb részvényese, a belga kormány üzleti partner után nézett, de addig is megnehezítette a cég sorsát az állami támogatás erősödő EU-beli tilalma. Az Air France átmeneti betársulása után végül a Swissairnek sikerült eladni a Sabena 49 százalékát.

Ez a házasság azonban megpecsételte a Sabena sorsát: a Swissair sok beruházást és fejlesztést ígért, de ígéreteit - saját pénzügyi nehézségei miatt - nem teljesítette. A 2001. szeptember 11-i amerikai merényletek után, 2001. októberben a Sabena csődvédelmet kért, majd novemberben megkezdődött a felszámolása. A Sabena vagyonának egy részét 2002. februárban átvette az újonnan alakított SN Brussels Airlines. Ez a cég 2005. áprilisban egyesült a Virgin Expressel - a brit Richard Branson európai regionális légitársaságával, amely úttörő volt az internetes jegyeladásban -, majd az így újjáalakult Brussels Airlinest 2008. szeptembertől felvásárolta a Lufthansa. Most a Brussels Airlines jogosult belga zászló alatt közlekedni.

ALITALIA (1946 – 2008)

Az Alitalia eredetileg az 1946-ban alapított Linee Aeree Italiane volt. A mostani, a Compagnia Aerea Italiana az új "Alitalia", az olasz nemzeti légicég. Az olasz kormány és néhány partnere 1998-tól majdnem 5 milliárd eurót süllyesztett az Alitaliába, mindhiába. Amikor - 2006-tól - az Európai Unió tilalma miatt be kellett szüntetni a támogatást, az Alitalia napjai meg voltak számlálva: 2008. augusztusban csődbe ment. Addig sem jeleskedett: 1946 és 2008 között egyetlen egyszer, 1998-ban volt profitja, és az állam tartotta el, amíg tehette.

Magánbefektetők 2008 végén több mint egymilliárd euróért megvették az "eredeti" Alitalia vagyonrészeit, köztük a márkanevet, repülőgépeket és leszállási jogokat - a vételárban benne volt az Alitalia 625 millió eurós adósságának átvállalása is -, így az olasz kormány kiszállhatott a légicégből. Az átvételt részben abból finanszírozták az új tulajdonosok, hogy az Alitalia 25 százalékát eladták az Air France-KLM-nek 322 millió euróért, azzal az opcióval, hogy a francia-holland légitársaság 2013-tól folytathatja a felvásárlást. Az új Alitalia, amelynek gerincét alkotta egy beléje olvasztott másik olasz légitársaság, a fapados Air One, 2009. január óta közlekedik.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Kapcsolódó cikkek

  • KKV

    Csődbe ment a milliárdos gyógyszer-nagykereskedő

    2012. május 10., 12:35
    Csődbe ment a milliárdos gyógyszer-nagykereskedő

    Csődvédelmet kért a Vicis Pharma Kft., a bíróság a felek kérelmére 150 napra hosszabbította a fizetési haladékot. A gyógyszer-nagykereskedő cég 2010-ben 1,6 milliárd forint árbevételt ért el, nyereségesen működött. Jelenleg két közjegyzői végrehajtás van folyamatban ellene.

  • KKV

    Újabb régi magyar márka került veszélybe: csődben a Hey-Ho gyártója

    2012. május 04., 07:27
    Újabb régi magyar márka került veszélybe: csődben a Hey-Ho gyártója

    Csődvédelmet kért a Hey-Ho gyümölcsleveket gyártó Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó Zrt. A társaság 2010-ben is még nyereséges volt, forgalma meghaladta a 3 milliárd forintot. Jelenleg több végrehajtás folyik ellene, egyiket az adóhatóság indította.

  • KKV

    Nem jött be a merész vállalkozás: bedőlt a Hotel Ipoly

    2012. május 01., 10:05
    Nem jött be a merész vállalkozás: bedőlt a Hotel Ipoly

    Felszámolási eljárást indítottak a Hotel Ipoly Zrt. ellen - értesült a gazdasag.hu. A társaság 2004-ben vásárolta meg a balassagyarmati szálloda épületét, majd 2009-ben nyitotta meg a vendégsereg előtt. A társaság nem tudott nyereséget produkálni, a hírügynökség szerint a kegyelemdöfést vélhetően az év elején indított adóhatósági végrehajtást adta meg.

Hirdetés

Címlapon

A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt

2012. május 24., 17:54
A PSZÁF-nál csak az idén 636-an reklamáltak a végtörlesztés miatt

Az első negyedévben jelentősen, 53,7 százalékkal emelkedett a PSZÁF-hoz érkezett fogyasztói kérelmek száma és az ügyfélszolgálati megkeresések száma is a tavalyi első negyedévhez képest - derül ki a felügyelet első negyedévi fogyasztóvédelmi jelentéséből. Még úgy is magas a számuk, ha figyelembe vesszük a végtörlesztést.

Wo bist du Nicolas?

Legfrissebb híreink

Hirdetés

Még több utazás

Hirdetés

Utánajártunk...

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook