A K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adatai alapján a nagyvállalatok fejlesztési szándéka az elmúlt egy év során erőteljesen visszaesett, jelenleg csupán 37 százalékuk tervez beruházást a következő egy évben.
Egyre többen állnak meg
„A 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó hazai vállalatok döntéshozóinak visszajelzésein alapuló K&H nagyvállalati növekedési index gyakorlatilag a vállalati szektor beruházási szándékának folyamatos csökkenését mutatja. Egy év alatt 45 százalékról 63 százalékra ugrott azon vállalatok aránya, amelyek semmilyen fejlesztést nem terveznek. Ez tehát azt jelenti, hogy míg egy éve a nagyvállalatok kevesebb, mint fele jelezte, hogy nem tervez új beruházást, addig ma már a szektor túlnyomó többségére ez jellemző” – tájékoztatott Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője.
A megvalósítandó beruházásoknál legnagyobb arányban továbbra is technológiafejlesztésre (19%) és kapacitásbővítésre készülnek (12%) a cégek, habár mindkettő esetében jelentősen visszaesett a szándék.
Minden a terv szerint?
A beruházási hajlandóság számottevő csökkenésének hátterében az áll, hogy a vállalatok döntő többsége (75%) a következő egy évben nem változtat a fejlesztésekre fordítandó költségeken, és csupán minden ötödik cég tervezi növelni azt. Leginkább a nyugat-magyarországi régióban várható, hogy emelik a fejlesztésekre szánt ráfordításokat (27%), míg a keleti és a fővárosi cégeknél ez az arány jóval alacsonyabb (21% és 17%).
A vállalatok tervezett beruházási aktivitása igen meghatározó a vállalati hitelpiac alakulásának szempontjából is. „A kutatásban résztvevők visszajelzései alapján egyértelműen az látszik, hogy a fejlesztések csökkenésével párhuzamosan a hosszú távú hitelekben gondolkodó cégek aránya is nagymértékben csökkent. Csak az elmúlt negyedévben 54-ről 59 százalékra ugrott azok aránya, akik egyáltalán nem gondolkodnak ilyen finanszírozásban. Márpedig ez azt jelenti, hogy az év hátralevő részében nem várható a vállalati hitelállomány bővülése” - mondta el a szakember.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
