Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg robusztus növekedési adatokat közölnek a héten az idei első negyedévről a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország.
Dupla olyan jól teljesíthettünk, mint az előző negyedévben
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a keddi előzetes adatismertetésekben "nagyon erős" számokat várnak négy közép-európai EU-gazdaság - Magyarország, Csehország, Románia és Lengyelország - első negyedévéről. A ház szerint a négy gazdaság negyedéves összevetésű, szezonális kiigazítással számolt, éves szintre kivetített növekedése az idei első három hónapban 4-5 százalék lehetett.
A cég hangsúlyozza, hogy Magyarország és Csehország esetében ez több mint kétszerese lenne a tavalyi negyedik negyedévi ütemnek.
A siker kulcsai
A JP Morgan éves összevetésben 3,5 százalékos GDP-növekedést vár reálértéken az idei első negyedévre. A gyorsuló növekedési lendületre vallanak a magas frekvenciájú aktivitási jelzők, amelyek erőteljes bővülést mutatnak az ipari termelésben, a kiskereskedelmi forgalomban és különösen az építőiparban.
Magyarországon és Lengyelországban kiugróan erőteljes, több mint 30 százalékos volt az építőipar első negyedévi teljesítményének negyedéves összevetésű, szezonális kiigazítással számolt, éves szintre kivetített növekedési üteme, ami valószínűleg a beruházások élénkülését jelzi - hangsúlyozzák a JP Morgan londoni elemzői.
A ház szerint az ipari termelésnek a járműgyártás erőteljes felfutása adott felhajtóerőt, és ez egyrészt az euróövezeti növekedés gyorsulását, másrészt az erősödő hazai aktivitást mutatja. A JP Morgan elemzői szerint térségben a fogyasztási kiadásokat az erős fogyasztói bizalom is segíti, ez pedig a mélységi rekordokon járó munkanélküliségi rátákat és az erőteljes reálbér-növekedést tükrözi.
A cég várakozása az, hogy ez a lendület tartós marad.
Innen már nincs hova?
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics helyzetértékelése szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok az erőteljes növekedési lendület miatt most már kezdenek kifutni a kapacitástartalékokból.
A ház londoni elemzői közölték: becslésük szerint az országcsoport gazdaságaiban a kibocsátási rés - az elért tényleges növekedés százalékos rátája a potenciális növekedéshez viszonyítva - a 2013-ban mért mínusz 2 és mínusz 5 százalék közötti sávról mára gyakorlatilag teljesen bezárult, vagyis a régió gazdaságaiból jórészt kifogyott kapacitásfelesleg. A cég saját számításai szerint a kibocsátási rés a magyar gazdaságban már jelentős mértékben pluszba fordult, 1,8 százalékkal meghaladva a potenciális GDP-t.
A Capital Economics elemzőinek várakozása szerint ebben a környezetben az inflációs ütemek a térségi gazdaságokban jövőre átlépik a jegybanki tűrési sávok középértékeit, Magyarország esetében a 3 százalékot. A ház az idén 3 százalékos, jövőre 3,5 százalékos átlagos inflációval számol Magyarországon. Az elemzők mindezek alapján azzal számolnak, hogy a térségi jegybankok a következő 12-18 hónapban hozzákezdenek monetáris politikájuk szigorításához. A cég Magyarországon és Romániában agresszívabb szigorítási ciklust vár, mint a térség többi gazdaságában.
Szinte mindenki gyorsulást mért
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői 1,5 százalékos negyedéves összevetésű növekedést valószínűsítenek a magyar gazdaságban az idei első negyedévre. A ház számítási módszerei szerint ez éves összevetésben azt jelentené, hogy a magyar hazai össztermék 3,3 százalékkal haladta meg 2017 első három hónapjában a tavalyi azonos időszak GDP-értékét. A Goldman Sachs londoni elemzői is hangsúlyozzák, hogy ez több mint kétszeres gyorsulás lenne az előző negyedévről, a tavalyi utolsó negyedben ugyanis 1,6 százalékos éves növekedést mértek a magyar gazdaságban.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői közölték, hogy szezonális kiigazítással számolták előrejelzésüket, de ez is érdemi gyorsulást jelez a magas frekvenciájú aktivitási jelzőszámok nyomán: e modell alapján a ház negyedéves összevetésben 0,9 százalékos, éves összehasonlításban 2,7 százalékos növekedést vár az idei első negyedévre a magyar gazdaságban.
Csak januártól hatályos a törvénymódosítás. 
