|
| Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mellette Christopher Hunley, a GlaxoSmithKline ügyvezető igazgatója a GlaxoSmithKline Biologicals Gyógyszeripari Kft. vakcinagyára új termelő részlegének megnyitóján Gödöllőn 2016. május 30-án. A kép forrása: MTI/Bruzák Noémi |
Az új részleg 3 milliárd forint beruházással jött létre, ezzel a brit gyógyszeripari csoport bővítette magyarországi kapacitását. A gyár diftéria- és tetanuszvakcina-komponenseket állít elő, az új részleg 130 millió vakcina előállításához járul majd hozzá évente.
Gyógyszeripar, mint húzóág?
A megnyitón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaságot a hozzáadott érték, az innováció és a kutatás-fejlesztés tekintetében újabb lépcsőfokra kell léptetni. A cél az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százaléka a kutatás-fejlesztést szolgálja, ebben pedig kulcsszerepe van a gyógyszeriparnak.
A tárcavezető kiemelte: a tavalyi exportrekord nem jöhetett volna létre, ha a magyar gyógyszeripar nem döntött volna exportrekordot. A szektor tavaly 4,5 milliárd eurónyi értékben exportált, ez jól mutatja, hogy a magyar gyógyszeripari termelés világszinten is versenyképes. A miniszter ismertette: a hazai gyógyszergyártás termelési értéke tavaly 8,5 százalékkal növekedett, és mintegy 26 ezer embernek ad munkát, majdnem negyedével többnek, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A vártnál jobban javult az ifo németországi üzleti hangulatindexe áprilisban. 
