A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint sok munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, noha a jó munkahelyek egyik ismérve, hogy betartják a munkavédelmi, munkaügyi szabályokat, tájékoztatják a munkavállalókat jogaikról, és nem élnek vissza a dolgozó alárendelt helyzetével. Ugyanakkor a tudatos, felkészült munkavállaló sokkal jobban tud érvelni jogai védelmében, ha vitás szituációba kerül. Elemi érdeke ezért, hogy ismerje a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, képes legyen leellenőrizni, hogy munkáltatója jogszerűen osztja-e be az adott munkára, nem követel-e szabálytalanul több munkát, és hogy a bérét megfelelően számolja-e ki.
Mennyit is kell dolgozni?
A munkaviszony – ettől eltérő megállapodás hiányában – általános, teljes napi nyolcórás munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A munkáltató köteles legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatni a munkavállalót a napi munkaidő rendjéről. Rendkívüli munkaidőnek minősül, ha a munkavállalónak a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli vagy a heti munkaidőt meghaladó munkaidőt írnak elő, s ide tartozik az ügyelet időtartama is.
A minisztérium szakértői szerint számos alkalmazott nem tudja, hogy egy nap hány óra plusz munkára kötelezhetik, hogy ezt milyen rendszerességgel kérheti tőle munkáltatója, illetve ha neki ez nem felel meg, akkor milyen jogai vannak ezt érvényesíteni. Sokan sérelmezik azt is, hogy a munkáltató nem fizeti ki a többletmunkáért járó pénzt. A korlátlan túlóráztatás szabályellenes, egy évben ugyanis teljes napi munkaidő esetén összesen 250 óra rendkívüli munka rendelhető el, valamint 12 óránál hosszabb ideig senki sem köteles egy nap dolgozni (kivéve a készenléti munkakörökben foglalkoztatottakat). Nem korlátozott azonban a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
A munkavállalót rendkívüli munkavégzés esetén a rendes munkaidőre járó munkabéren felüli bérpótlék illeti meg, de bizonyos esetekben szabadidővel is meg lehet váltani a többletmunkát. A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása alapján – szabadidő jár túlmunka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka időtartama, és ennek megfelelően jár az alapbér arányos része is. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén azonban 100 százalékos bérpótlék illeti meg a dolgozót, vagy 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot is biztosít. Készenlét esetén 20 százalék, ügyelet esetén 40 százalék pótlék jár.
Londonban még az engedmények is kevesek
A magyar munkavállalók mindenesetre példát vehetnek a londoni metrósoktól tájékozottságban. Ott ma este 18.30-kor az összes metróállomás bezár, a közlekedés csütörtökön napközben is szünetelni fog. A London Underground 200 fontos extra hozzájárulást ígért a metróvezetőknek az éjszakai műszakra, az állomáson dolgozóknak pedig 500 fontot, valamint ígéretet tett arra, hogy bevezeti a 32 órás, négynapos munkahetet. Az alkalmazottakat tömörítő négy szakszervezet azonban elutasította az ajánlatot, és egységesen a sztrájk mellett döntött. Mindezt azzal indokolták, hogy az éjszakai műszak rendkívül rossz hatással van a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, és az éjszakai munkára vonatkozó szabályok miatt előfordulhat például, hogy egy metróvezető vasárnap reggel 8-kor fejezi be a munkát, hétfőn pedig újra szolgálatba kell állnia. Így csak a vasárnap áll rendelkezésre a pihenésre, ami a szakszervezetek szerint nem elegendő egy éjszakai műszak után.
A London Underground eljutatta ugyan a munkavállalókhoz az új beosztástervezet, amelyből a vállalat szerint az derül ki, hogy a személyzetnek ugyanannyi hétvégén kell dolgoznia, mint eddig, vagy még kevesebbszer. Ráadásul aki elzárkózik az éjszakai munkától, annak nem kell vállalnia – ennek ellenére sem sikerült egyezséget kötniük.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
