Hirdetés
Hirdetés

Hitted volna? Az 5 másodperces szabály működik, csak kicsit másképp

2016. február 05., 20:03

Vajon meg lehet enni azt, amit egyszer leejtettünk a földre? Egy NASA-tudós is beszállt a vitába, érdekes eredményre jutott - egyáltalán nem csak népi hiedelem, hogy 5 másodpercen belül még biztonságban vagyunk. Nem mindegy azonban, mit és honnan akarunk bekapni.

Megehetjük azt, ami egyszer leesett a földre? A válasz alapvetően attól függ, hogy ki mennyire finnyás vagy baktériumfóbiás - a nemzetközi gyakorlatban azonban elterjedt az úgynevezett 5 másodperces szabály. Ez annyit tesz, hogy a néphiedelem szerint ha 5 másodpercen belül felkapjuk a földről a leesett ételt, akkor nyugodtan megehetjük, nem leszünk betegek (feltéve persze, hogy nem lett sáros, poros, kutyaürülékes, satöbbi).

Voltak már kísérletek az elv megcáfolására és megerősítésére, most egy elég erős versenyző állt bele a kezdeményezésbe, és meglepő eredményre jutott.

Hirdetés

Mike Meacham, a NASA mérnöke a Discovery Science Channel egyik műsorában ugyanis igazolta az elméletet, illetve kiterjesztette és pontosította is. Bár a földre ejtett élelmiszerre valóban kerülnek baktériumok, de nagyon nem mindegy, milyen ételről van szó és milyen felszínre ejtjük le.

Inkább kekszet, mint pörköltet együnk a földről

Ha nagyobb nedvességtartalmú étel esik a földre, és 30 másodpercnél tovább hagyjuk ott, 10-szer annyi baktérium kerül rá, mintha 3 másodperc után felkapnánk. Az E-coli-, a szalmonella- és a lisztéria-baktérium is a nedves környezetet kedveli, így a szárazabb ételek, például kekszek száraz felületre ejtve sokkal tovább maradnak "biztonságos", fogyasztható élelmiszerek.

Inkább szőnyegről egyél, mint laminált padlóról

A felület esetében nem csak az fontos szempont, hogy minél szárazabb legyen: az anyaga sem mindegy. Szőnyegről nagyobb biztonsággal ehetünk, a szövetekről ugyanis kevesebb baktérium kerül át az élelmiszerre, mint mondjuk a linóleumról, járólapról vagy a laminált padlóról.

Az 5 másodperces szabály tehát létezik és működik - bár inkább 30 másodperces nedvesség és felület-szabálynak kellene hívni, ha ez nem lenne tökéletesen használhatatlanul hosszú és bonyolult.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ez lesz a jövő hiánycikke – gondolnád, hogy bárkit is milliárdossá tehet a homok?

Ez lesz a jövő hiánycikke – gondolnád, hogy bárkit is milliárdossá tehet a homok?

Ha hiánycikkeket és magas keresletet emlegetünk, a homokon kívül valószínűleg szinte minden eszünkbe jut, pedig már a homokra szakosodott maffia is kialakult. Jelenleg a homok a világ legtöbbet bányászott nyersanyaga, olyannyira, hogy a kaviccsal közösen az összes bányászati végtermék 85 százalékát teszi ki. De mégis mire kell ennyi homok?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?