Hirdetés
Hirdetés

Malajzia lehet a csokoládégyárak Mekkája – te megkóstolnád a halal csokit?

BR, 2017. június 18., 15:32

Az élelmiszergyártás meglehetősen rugalmasan alkalmazkodik a különböző kultúrák és diéták szokásaihoz, így az édességek között is találunk már mindenféle mentes, vagy épp szigorú előírásoknak megfelelő termékeket. A csokoládé sem kivétel, ráadásul most egy igen nagy támogatói kört sikerült megnyernie magának – könnyen lehet, hogy ezentúl a sarki üzletben is lehet majd muszlim csokit kapni?

A különböző vallások különféle előírásokat szabnak arról, hogy a követők mit és mit nem ehetnek, illetve, hogy ezeket a termékeket milyen módon kell elkészíteni. Akárcsak a zsidó vallásban, a muszlimoknál is vannak kifejezetten tiltott élelmiszerek (ilyen például a disznóhús, vagy bármi olyan, ami ezt tartalmazza, illetve az alkohol), és vannak a „halal”, vagyis a törvényesen fogyasztható ételek és italok. Bármilyen meglepő azonban, az olyan ártatlan dolgok, mint az édességek, köztük a csokoládé is felkerülhet a tiltólistára.

Nem csak a miből – a miként is számít

A halal besorolás nem csak azt írja elő, hogy milyen alapanyag nem szerepelhet az élelmiszerekben, hanem azok elkészítési módját is. Így például a gyárak nem alkalmazhatnak állati eredetű kenőanyagot vagy alkatrészeket a gyártósoron, emiatt helyből kiesnek a különböző emulgeálószerek, vagy épp a cukorkák egyik népszerű alapanyaga, a zselatin is. Ha ez még nem lenne elég, a muszlim vallás tiltja az alkohol bárminemű használatát, így semmilyen tisztító- vagy kenőanyagot nem lehet használni a gyárban, ami alkoholt tartalmaz.

Hirdetés

Azok a gyárak, ahol bármelyik előfordul, nem kaphat halal besorolást. Jó hír viszont (különösen az állatvédőknek), hogy gyakorlatilag bármi, amit muszlim országban (vagy halal-besorolású gyárban) gyártanak – legyen az élelmiszer vagy kozmetikum –, az biztosan állati alapanyagok és állati tesztek nélkül készül.

Tényleg a gazdagok kiváltsága lesz? Grafikonunkon kiderül, mikor lesz olcsóbb a csokoládé. >>>

A legnagyobb nyertes: Malajzia

A Bloomberg cikke szerint egyre nagyobb a kereslet a muszlim kultúrákban a csokoládé iránt, ám ezeket először meg kell feleltetni a rendkívül szigorú étkezési szabályoknak. Malajziában ugyan nem igazán termesztenek kakaóbabot, viszont ők a világ második legnagyobb feldolgozója, akik mossák, pörkölik és előkészítik a – főleg Indonéziából érkező – kakaóbabot. Mivel az ország lakosságának számottevő többsége a muszlim vallást követi, így a gyárak már eleve a szigorú szabályoknak megfelelően vannak kialakítva, vagyis az általuk előkészített termékek már a halal címkével kerülnek ki.

Csoki
Csoki

Az iszlám jelenleg a leggyorsabban növekvő vallás, a cikk szerint 2050-re több mint 2,8 milliárd követője lehet. Nem csoda hát, ha több gyár is szeretné előre meglovagolni ezt a hullámot, és mihamarabb átalakítani a gyáraikat, hogy ne essenek el a hatalmas vevőkörtől. Becslések szerint 2020-ra már 1,7 milliárd dolláros piaca lehet csak a halal-szabályoknak megfelelő édességeknek, és akkor a többi termékről még szó sem esett.

Elvek kontra profit

Malajzia nem csak eladja a csokoládét, hanem exportálja is – tavaly 1,3 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak alapanyagok és késztermékek szállítmányozásával. Míg azonban a hozzá hasonló országok és számos gyár felkarolja az új irányzatot, vannak, akik felhagynak a halal gyártással. Így tett például a Nestlé is, aki visszavonta a halal besorolású csokoládéit 2016 márciusában az ausztrál piacról. A világ egyik legnagyobb gyára, a Cadbury pedig ugyan fenntartja a lehetőségét, hogy „igény szerint” ilyen csokoládét gyártson, ám eszükben sincs erre kihegyezni a termékpalettát.

Ráadásul a szigorú követelmények előírják, hogy a termékeken matrica vagy felirat formájában ott legyen a besorolás, ezt pedig sok gyár – bár a gyártás megfelel az előírásoknak – nem teszi fel a csomagolására. Ez a fajta átállás ugyanis sokak számára még költséges lenne, vagy egész egyszerűen nem fedné a termékpaletta egészét. Malajzia ezért is van előnyben a versenytársakhoz képest, a várakozások szerint pedig – hacsak össze nem fognak hirtelen a nagy gyárak – 2020-ig elhalászhatják az édességpiac 20 százalékát.

Mi a helyzet itthon?

Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Az elmúlt két évtizedben nem csak a gyártási folyamatokban láttunk hatalmas fejlődést, de a magyarok ízlésvilága is karakteresen változott. De mit vásárolunk húsvétkor? Kinek adunk ajándékot, és hová lettek a bevonós csokoládék a polcokról? Hogyan érintette az élelmiszerbotrány az iparágat? A Privátbankár.hu utánajárt a kérdéseknek. >>>

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi lett a közmunkásokkal?

Mi lett a közmunkásokkal?

A kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát. Egy évvel ezelőtti állapothoz képest nagyjából 50 ezerrel kevesebben kapnak munkát. Mi lett ezekkel az emberekkel? Hova kerül az erre a célra tervezett pénz, és milyen társadalmi változásokat okozhat a most alakuló folyamat?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 21
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi helyzetéről
    augusztus 22
    KSH: Keresetek (január–június)
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (15 mrdFt)

    ZEW-index (augusztus)
    ZEW-index (augusztus)
    augusztus 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, június)
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI (augusztus)
    Hewlett-Packard (2017 Q3)
    augusztus 24
    GDP (év/év, Q2)
    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 25
    MNB: Hitelintézetek prudenciális adatai (2016. év végi auditált adatokkal, Q2)
    IFO üzleti hangulatindex (Q2)
    GDP (év/év, Q2)
    Fogyasztói árindex (év/év, július)

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?