Hirdetés
Hirdetés

Tejcsokoládékat teszteltek - itt az eredmény, ezek a legjobbak

2016. február 29., 15:57

Csokoládékat, köztük diabetikus, glutén- és laktózmentes termékeket is ellenőrzött a Nébih.

Nem mindegy a kakaótartalom

A hatóság ezúttal összesen 26 tejcsokoládét tesztelt. A mintavétel átlagosan 30-35 százalékos kakaó szárazanyag-tartalmú tejcsokoládékból történt.

Hirdetés

A minták között vannak külföldön gyártott (főleg német és lengyel) termékek és hazai gyártók által előállított csokoládék is, melyek a hazai polcokon leggyakrabban megtalálhatóak. A laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy a vizsgált tejcsokoládékat a gyártók többsége magasabb kakaó szárazanyag-tartalommal gyártja, mint a minimum 25 százalék, ami egyben magasabb beltartalmi értéket is jelent.

A kedveltségi vizsgálaton azonban kiderült, hogy nem a legmagasabb kakaó szárazanyag-tartalommal rendelkező termékek a legfinomabbak, tehát ez önmagában még nem jelent kellemes ízt. A termékek kakaóvaj és tejzsír összmennyisége is a legtöbb esetben jóval magasabb volt az előírt minimum 25 százaléknál.

Mi (nem) tejcsoki?

A vizsgálati paraméterek alapján a nem különleges csokoládénak jelölt termékek közül tíz megfelelt a különleges kategóriának, így megkülönböztető, magasabb minőségre utaló jelöléssel is elláthatták volna.

Az első három helyezett. Forrás: Nébih
Az első három helyezett. Forrás: Nébih

Az egyik termékben alacsonyabb volt a tejzsír tartalom az előírtnál, egy terméknél pedig csokoládé és tejszín aromát használtak fel, pedig a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint az ilyen aromák tejcsokoládé készítéséhez nem használhatók fel. A nem engedélyezett aromákat felhasználó élelmiszer-vállalkozót a Nébih kötelezi az anyagnorma megváltoztatására. További két esetben nem felelt meg a tej szárazanyag tartalom a termék specifikációjában illetve a jelölésén szereplő értéknek.

Zsír és cukor

A hatóság vizsgálta a kakaóvajtól eltérő idegen növényi zsírtartalmat, amelyek eredményeképp elmondható, hogy valamennyi termék megfelelt az előírásnak, tehát nem vagy határérték alatti mennyiségben tartalmazott növényi zsírt.

Minden terméknél laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizték a zsír-, cukor- és adott esetben a cukoralkohol (más néven poliol) tartalmat. A cukortartalom mennyiségét nem szabályozza jogszabály. A tejcsokoládék cukortartalma 47,4 g/100g – 64,7 g/100g között mozgott.

A vizsgált termékek pontos listáját itt találja >>>>

A cukrok alatt fruktóz (gyümölcscukor), a glükóz (dextróz; szőlőcukor), a laktóz (tejcukor), a maltóz (malátacukor) és a szacharóz (cukor, répacukor vagy nádcukor) összmennyiségét értjük.

Több vizsgált csokoládé jelölésén is kiemelték, hogy fruktózzal készült, így külön ellenőriztük azokat a termékeket, amelyek cukortartalmának legnagyobb része fruktózból származik. A fruktóz, azaz a gyümölcscukor az egyszerű cukrok közé tartozik. Az egyik leggyakrabban előforduló természetes cukor, a legtöbb gyümölcsben megtalálható. Lassú hasznosulása miatt lassabban emeli a vércukorszintet, lebomlásához nincs szükség inzulinra, mivel a májban közvetlenül alakul át glikogénné és trigliceriddé, ezért ezeket a termékeket cukorbetegek is fogyasztják.

A cukor nélkül készített, vizsgált tejcsokoládékat maltit (E 965) cukoralkohollal készítették, ennek az édesítőszernek az adalékanyagokról szóló uniós rendeletben nincs felső határértéke, a helyes gyártási gyakorlat alapján – a megfelelő édes íz kialakításához szükséges mennyiségben – a gyártó által elvégzett előzetes próbagyártások eredményei alapján kerül meghatározásra a felhasznált mennyiség. A maltózból előállított maltit egy kristályos fehér por, a csokoládé készítésénél a cukorhoz hasonlóan viselkedik, ezért cukor nélküli csokoládék előállításánál előszeretettel használják. A cukoralkoholok a cukrokhoz viszonyítva kevésbé emelik a vércukorszintet.

Mitől diabetikus egy csoki?

A cukortartalom mérési eredménye a „diabetikus” tejcsokoládék vizsgálatánál különösen fontos információ. A „diabetikus” termékeket ugyanis ajánlják a szénhidrát anyagcserezavarban szenvedők számára, azaz cukorbetegeknek. A vonatkozó rendelet pontosan meghatározza azt a cukormennyiséget (legfeljebb 3%), amelyet a tejcsokoládé a felhasznált alapanyagok természetes cukortartalmából eredően, természetes módon tartalmazhat (a rendelet szerint nem számít bele ebbe a cukormennyiségbe a diabetikus csokoládék készítéséhez felhasznált fruktóz).

3 termék esetében a felhasznált alapanyagok természetes cukortartalmából eredő cukor mennyiségek (11,1%; 6,4% és 10,6%) meghaladták a megengedett legfeljebb 3 százalékos értéket, így ezeket a termékeket nem lehet diabetikusnak hívni, de a tápértékjelölésen a tényleges cukortartalmak kerültek feltüntetésre.

Ezek a magasabb cukortartalom értékek főként a tejpor laktóz tartalmából adódtak. Fontos tudni, hogy 2016. július 20-tól megszűnik a „diabetikus” fogalom, azonban a cukorbetegek tájékozódhatnak a tápértékjelölésből és bizonyos tápanyag-összetételre vonatkozó állításokból (pl. az ’alacsony cukortartalmú’, ’cukormentes’, ’hozzáadott cukrot nem tartalmaz’) az élelmiszer szénhidrát illetve cukor tartalmáról.

És a glutén- és laktózmentes csoki?

A gyártók a gluténérzékenyekre és a laktózérzékenyekre tekintettel állítanak elő gluténmentes és laktózmentes tejcsokoládékat. A 26 termékből 3 esetben jelölték, hogy a termék gluténmentes. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a gluténtartalom a mentes termékeknél a kimutatási határ alatt volt (az uniós előírás szerint a gluténmentes termékek gluténtartalma maximum 20 mg/kg).

Két terméken jelölték a laktózmentességet. A laktózmentes termékek laktóztartalma is kimutathatósági határ alatt volt (<0,10 g/100g). A laktózmentes termékek laktóztartalmára nem ír elő rendelet határértéket. A gyártók laktózmentes tejport használnak a termék készítéséhez, ezzel biztosítják a jelölésen szereplő 0,10 g/100 g alatti laktóztartalmat.

Koffein a csokiban

Talán kevéssé közismert, hogy a kakaópor kisebb mennyiségben koffeint, teofillint és teobromint tartalmaz, tehát ezeket a csokoládé is tartalmazza. Különböző mértékben ugyan, de mindháromra jellemző, hogy élénkítő hatásúak.

A Nébih szakemberei kíváncsiak voltak a tejcsokoládék koffein tartalmára, ezért megvizsgálták, hogy mennyire élénkíthetnek ezek az édességek. A vizsgált csokoládék nagyon eltérő mennyiségben tartalmazták a koffeint (62 mg/kg – 297 mg/kg).

Az összetevők felsorolásánál az egyik terméknél nem emelték ki az allergén anyagot, és volt olyan is, amelyen a nem allergén anyagot emelték ki, megtévesztve ezzel a fogyasztót.
A jelölésen a gyártók számos esetben utaltak a keresztszennyeződés lehetőségére, azonban nem megfelelően jelölték a lehetséges allergént, például több esetben a diófélék helyett csak dió került feltüntetésre.

Félrefordítások

Szintén az összetevők felsorolásakor nem megfelelően történt egyes anyagok megnevezése, mert nem helyesen fordították magyarra, illetve nem az előírt nevén jelölték. A jelölés szerint egy terméket vitaminokkal illetve ásványi anyagokkal dúsítottak. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a termék folsav, B12-vitamin, biotin és pantoténsav mért értékei magasabbak voltak a tápértékjelölésen feltüntetett értéknél.

Az ásványi anyagok mennyisége megfelelő volt, azonban nem szerepelt az összetevők felsorolásánál a vas ásványi anyagot tartalmazó vegyülete. Ennél a terméknél nem jelölték kiemelten az allergén összetevőt és ez a termék nem tartalmazta az MÉ–ben előírt mennyiségű tejzsírt, így a termék neve nem is lehet tejcsokoládé.

A jelölési rendelet alapján, azokon a termékeken, amelyek az adalékanyagokról szóló uniós rendelet szerint engedélyezett édesítőszert tartalmaznak cukor helyett, a terméken az „édesítőszerrel” kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan kell feltüntetni. Olyan édesítőszereket is vizsgáltunk a laboratóriumban, amelyek nem szerepeltek a jelölésen, de ezekkel kapcsolatban nem merült fel kifogás.

Mi van a csomagoláson?

A tejcsokoládék csomagolásán az összetevők között az édesítőszeren kívül még két emulgeálószer adalékanyag található a legtöbb esetben, a szójalecitin (E 322) és a poliglicerin-poliricinoleát (E 476). Az emulgeálószerek a technológiai folyamat során fontosak, a csokoládémassza viszkozitását befolyásolják. Ezek jelölése megfelelt az előírásoknak (a szójalecitin allergén anyag, ezért vastagítva jelenik meg a listában).

Egy termék esetében a terméken alkalmazott betűméret nem érte a jelölési rendeletben előírt minimum 1,2 mm-es értéket, így a jelölés nehezen olvasható.

Sokkal volt gond

A 26 termékből 17 termék esetében hatósági eljárás indult. 4 termék esetében élelmiszer-ellenőrzési bírság kerül kiszabásra, amelynek várható összege kb. 500 ezer forint a többi termék esetében a kevésbé súlyos jelölési hibák miatt figyelmeztetésben részesülnek az élelmiszer-vállalkozók.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Majdnem 50 százalékkal növeli osztalékát a Richter

Majdnem 50 százalékkal növeli osztalékát a Richter

Ma tartotta éves közgyűlését a Richter, 106 forintot fizetnek részvényenként az előző évi 72 forint után. A papír ma az OTP-vel együtt esett, a Mol emelkedett. A Konzum és az Opimus esetében ma véget ért az őrület: az égben nyitottak, de jól megtömték a vevőket napközben. Amerikai ma is emelkedik, a forint gyengült.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?