Hirdetés
Hirdetés

Töretlen a drágulás: mire számítson az, aki termőföldet venne?

2019. június 18., 14:26

2018-ban 13 százalékkal több tranzakció mellett 2 százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése immár bő évtizedes távlatban töretlen, így a tavalyi 9 százalékos drágulás alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra összességében már átlagosan két és félszeresére nőtt.

Burgonyát vetnek Nyíregyháza határában 2015. április 20-án.
MTI Fotó: Balázs Attila
(MTI Fotó: Balázs Attila)

A 2017. évi 1,199 millió Ft/ha-ról tavaly 1,312 millió Ft/ha-ra, 9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként. A legjobban (28 százalékkal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Egyedül Nógrád megyében látunk (4 százalékos) termőföldár csökkenést – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

„A legdrágább megye tavaly ismét Békés lett, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, s még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépi át a másfél milliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Tavaly a legjobban, 28 százalékkal Veszprém megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Hirdetés

Nagyot drágult a gyümölcsös és a szőlő

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legjobban, 21, illetve 16 százalékkal a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9 százalékát végül a szántóföldek – 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű – 7 százalékos árnövekedése követte.

A termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés után – tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, 13 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57 százalékkal Pest megyében; további öt megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas) csupán néhány százalék volt a visszaesés. A másik végletet három megye (Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) adja, ahol meghaladta az 50 százalékot a forgalom élénkülése.

Több, de kisebb területeket vettek

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva – a növekvő tranzakciószám ellenére – 2 százalékos csökkenést látunk 2018-ban. Több adásvétel történt tehát kisebb területen, azaz átlagosan jóval kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2018-ban nagyjából 49 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, 2017-ben és 2018-ban egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, összességében mintegy hatezer hektárt Bács-Kiskun megyében értékesítették 2018-ban. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület nyolc megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 64 százalékkal Zala megyében. Pest megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 63 százalékos volt a visszaesés.

Stabilan csak nő

Az országos forgalom 73 százalékát adó szántó művelési ágban nem változott tavaly a forgalom, azaz nagyjából ugyanakkora (~35,7 ezer ha) az eladott szántóterület mérete, mint 2017-ben volt. Minimális csökkenést (-1%) látunk az erdő-fásított területeknél, ugyancsak minimális növekedést (1-2%) a kert-gyümölcsös és a szőlő művelési ágban, míg a gyepterületek forgalma 20 százalékkal esett vissza.

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. „Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte árát 2018-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás nagyjából felével drágult" – mondta az elemző.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?

Akkor most jöhet a kerítés a keleti határra is?

A kormány fokozódó migrációs nyomással fenyeget, a számok mintha ezt alá is támasztanák, a részletek azonban rávilágítanak: ez a bevándorlás nagyon nem az a bevándorlás, ami ellen látványos plakátokon és hangzatos kijelentésekkel kampányolnak. Ez a migráció ugyanis keletről fenyegeti Magyarországot.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Utánajártunk

  • BUX40625.69-0.22%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?