8p
A megfelelő jövőképpel, üzleti tervvel és cash-flow-val rendelkező kkv-k akár a hitelintézetektől, akár a kockázati tőkepiacról tudnak forrást bevonni, ám látni kell, hogy sok esetben a cégek számára visszatartó erő a finanszírozásért megkívánt transzparencia.

Az európai kis- és középvállalkozások finanszírozási nehézségei mindennapos problémának számítanak, az általános nézet, hogy a kis cégek Európában kockázati szintje megnövekedett, ezért igen szűk a forrásbevonás lehetősége - mondta Katrin Herrling, a Bain & Co. menedzsment-konzulens cég igazgatója a Privátbankár tőkepiaci konferenciájának kkv-szekcióját felvezető előadásában. A társaság hat országban 300 céget és intézményt kérdezett meg a jelenlegi helyzetről és a várakozásokról, ezek harmada működő kkv, harmada bank, míg a maradék vállalkozói szervezet volt.

 

 

Nincs „igazi” kkv

Alapvető probléma, hogy az Unión belül is rendkívül eltérő a kkv-k mérete – míg Olaszországban a kis cégek zöme maximum 9 dolgozót foglalkoztat, addig például Németországban ennél lényegesen több alkalmazottal bíró cégek számára kell megfelelő alternatívát találni. A válság nyomán ugyanakkor közös volt a cégek életében, hogy mivel döntően saját piacra termeltek, ezen piaci lehetőségek beszűkülése bizony rendkívül komoly problémákat okozott a cégeknek. Ezzel párhuzamosan a cégek finanszírozása a vizsgált piacokon átlagosan 50 százalékkal visszaesett – Írországban 82, Spanyolországban 66 százalékos volt a hitelkihelyezés visszaesése. A bankok dolgát megnehezíti, hogy a korábbi hagyományos figyelmeztető rendszerek ma már nem működnek – a bankok már rég nem ismerik az ügyfelüket, hiszen nem helyben dolgoznak, a cégek beszámolói késve és messze nem alátámasztott módon kerülnek publikálásra.

A konferenciáról készül anyagainkat itt olvashat illetve nézheti meg:

Ezért nincsenek új cégek a tőzsdén - mi lesz a magyar piaccal?

KKV-k a tőzsdén: árral szemben

Ha a válság földrengés volt, most jön a cunami

Ki lesz a gyorsabb, a bróker vagy a magánbefektető?

Túl nagy a bankok szerepe? Ideje a szerkezetváltásnak

El vagyunk bankosodva, több tőkepiac kéne

Van hitel, de mások a paraméterek

A korábbi, tisztán fedezet alapú hitelezés már nem tér vissza – ez kedvező hír, ám ez újabb kihívásokat jelent a cégeknek. Ma már egyértelmű, hogy a pénzintézetek immár mindenhol cash-flow alapon hajlandóak csak finanszírozni. A feltételek szigorítása és az ezt jelentő hitelköltségek növelésében a kockázatkerülő banki gyakorlat mellett az is közrejátszik, hogy komoly tétel az információk megszerzésének költsége is, hiszen ma egy kkv-ról megfelelő adatokat beszerezni nem könnyű – ezek az információk ugyanis eltérő minőségben, ráadásul eltérő helyeken (adóhatóságnál, kamaráknál, stb..) érhetőek utol. Bár indultak közös uniós projektek, amelyek közös adatbázison alapulva az eddig komoly mértékben eltérő struktúrákat egységesítenék, ám itt még messze a valóban egységes piac – mondta Katrin Herrling.

A hazai kkv-piacon jelenleg se keresleti, sem kínálati piac nincs. Az a cég, amely megfelelő tervekkel elegendő fedezettel, jó cash-flow-val rendelkezik kap hitelt – értük komoly a verseny a bankok között – vélekedett Szabados Richárd, a CIB Bank kkv üzletágának vezetője az előadást követő panelbeszélgetésben. Persze, a feltételek az elmúlt időszakban szigorodtak, így azok a cégek, akik – törvényi feltételek, vagy a banki finanszírozási paraméterek változása miatt – ma már nem kaphatnak úgy hitelt, mint a válság előtt, valóban a hitellehetőségek szűkülését érezhetik, ezt azonban illik óvatosan kezelni.

Szabados Richárd

A szakember szerint e tekintetben a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) sem hozhat csodát, ráadásul a feltételeket sem azokra a cégekre találták ki, akik „rendesen” ne lennének finanszírozhatóak. Gidófalvy Elemér, az UniCredit igazgatója szerint a jegybank nhp-programjának első körében valóban kitározódtak a konkrét tervekkel bíró vállalkozások. Most a kölcsönért indulni akaróknál a tervezés zajlik, ráadásul választások előtt állunk, így kivárás is jellemzi a piacot. Az nhp egyébként is csak a jobb minősítésű cégeknek ad lehetőséget a finanszírozás elérésére – tette hozzá a szakember. Az nhp I. esetében 65 százalékos volt a kiváltás, így az még nem volt alkalmas közvetlen gazdaságfejlesztésre, azt inkább a valóban új fejlesztéseket támogató második körtől várhatjuk – figyelmeztetett Szabados Krisztián. Az olcsóbb forrásokért a CIB szakembere szerint a jelenleg válságállóbb ágazatokban működő cégek indulhatnak jó eséllyel – Szabados az agrárium, a feldolgozóipar, a kereskedelem, az exportra működő cégek és a beszállítók körét jelölte meg azon cégekként, akik keresik és el is tudják érni az nhp-forrásokat.

Kockázatitőke-kerülő kkv-k

Garamvölgyi Balázs, az MV Zrt. vezérigazgatója szerint a Jeremie-forrásokból finanszírozott kockázati tőke csak a megfelelően rugalmas cégek számára jelenthet forrásbevonási alternatívát, amelybe belefér az is, hogy a kockázati tőketulajdonos akár komolyabb mértékben bele is szólhat a társaság életébe. Zsembery Levente, az X-Ventures Zrt. vezetője szerint a kockázati tőke csak azon cégek számára lehet lehetőség, ahol komoly növekedési potenciál van, magas hozzáadott-értéket állítanak elő – e tekintetben a stabil növekedésre alapozó cégek számára inkább az nhp szolgálthat lehetőséggel. Az MV Zrt. adatai szerint eddig 120 cégbe több, mint 40 milliárd kockázati tőke érkezett. A forrás-allokáció jól mutatja, hogy milyen cégek számára jó a kockázati tőke: a befektetések több, mint 50 százaléka az it-szektorba került és ezt még komolyabb részaránnyal a biotechnológia követi. Ezt követően elég széles a befektetések célpiaca, vagyis nem az öletekkel innovációs képességgel van probléma. Az MV Zrt. adatai szerint az eddigi Jeremie-befektetésekből egy exit már megtörtént, további 2-3 van már a csőben.

A potenciális tőkebevonási lehetőségeknek ugyanakkor akadályt szab, hogy az átlagos magyar kkv ma inkább családi vállalkozás, ahol a cégvagyont jellemzően magánvagyonként kezelik. Ráadásul - és ez az igazán meglepő – Zsembery szerint minél komolyabb eredményeket ér el a társaság, annál jobban zár kifelé. A vállalkozások működése messze nem tudatos, sok esetben még a saját piacukat sem ismerik – valahogy mégis beesnek hozzájuk megrendelések. Szabados Richárd a CIB felmérését idézte, amely szerint a vállalkozások 60 százaléka nem készít üzleti tervet, a maradékból ugyanakkor 20 százalék nem frissíti legalább évente jövőt megalapozó elképzeléseit.

 

 

Szegner Balázs, az Equilor szakértője szerint partnereik tőkebevonásának előkészítése során hasonló problémákkal szembesülnek: a cégek zöme visszakozik a feltételek hallatán, illetve sok esetben kiderült, hogy feltételeknek nem sikerült megfelelniük. Sok vállalkozás a tőkepiaci transzparencia miatt adja fel a tőkebevonási elképzeléseit. Siklósi Zoltán, az Invescom Corporate Finance vezetője mindehhez azt a tapasztalatot osztotta meg a panel résztvevőivel, hogy számos cég, ha már tőkebevonásban gondolkodik, sok esetben a teljes értékesítést választja.

Nem a kkv-k világa a tőzsde

A cégek ugyan előnyt húzhatnának a tőkepiacokból, ám elakadnak a tőzsdei bevezetés felé vezető úton – ráadásul komoly az ellenállás maguk, a kkv-k vezetői körében is a tőzsdére lépéssel szemben – idézte a felmérésük eredményét Katrin Herrling. Nehezen értik meg a cégek, hogy ki fogja számukra biztosítani a szükséges likviditást, ha tőzsdén jegyzett cégekké válnak. Visszatartó tényező, hogy a tőkepiaci szereplők mind a transzparencia, mind az adózás tekintetében hátrányban vannak a zavarosban könnyebben halászó, a tőkepiacot elkerülő cégekkel szemben – vélekedett a szakértő.

A kerekasztal résztvevői is szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a hazai kkv-k számára jó alternatíva-e a tőzsde. Bár Szegner Balázs szerint a BÉT-en jegyzett 50 cég kétharmada bőven belefér a kkv-üzletágba – s ez jól mutatja, hogy lenne mód a tőkepiaci jelenlétre -, ám ténykérdés, hogy az IPO-k közül rendkívül kevés jut Budapestre. Gidófalvi Elemér szerint 50 millió eurós cégméret alatt nem érdemes a tőzsdében gondolkodni, hiszen a már említett, BÉT-en jegyzett kkv-k teljesítménye nem túl komoly. Zsembery Levente ehhez annyit tett hozzá, hogy a cégeknek nem szabad marketing-eszközként tekinteniük a tőzsdei bevezetésre – az elmúlt évek több története is megmutatta, hogy bizonyos cégek esetében inkább hátrány, mintsem előny, ha a cég versenytársai vagy ügyfelei folyamatosan látják a számait – a szakember cégnevet nem kimondva vélhetően a Sky Europe és az E-Star történetére célzott, amikor egy regionális légitársaság és egy önkormányzatoknak szolgáltató energiaszolgáltató példáját hozta fel.

Címkék: Befektetés
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetés Gyémántbiznisz földi halandóknak?
Privátbankár.hu | 2020. február 19. 13:39
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
Befektetés Az MNB 5 millióra bírságolta a 4iG-t a lefújt T-Systems-ügylet kapcsán
Privátbankár.hu | 2020. január 23. 08:37
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Befektetés Megtudtuk, mennyi vagyona van a Pallas Athéné alapítványoknak
Privátbankár.hu | 2020. január 22. 13:33
A legfrissebb kimutatás szerint 274,8 milliárd forintra nőtt a vagyon, ebből 8,8 milliárd még mindig bankbetétben van.
Befektetés IMF: 3 százalékos kamattal is ugyanennyire vinnék a MÁP Pluszt
Csabai Károly | 2019. december 6. 13:04
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.
Befektetés Holnap reggel sokan maradhatnak hoppon a bankjegykiadó automatáknál
Baka F. Zoltán | 2019. október 31. 14:18
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Befektetés Sikeres volt az Opus Global Nyrt. kötvényaukciója
Privátbankár.hu | 2019. október 25. 17:10
A teljes tervezett mennyiségben lejegyezték a befektetési holding értékpapírjait.
Befektetés Áramhálózattal bővít az Opus, megveszi a Titászt
Privátbankár.hu | 2019. október 4. 14:05
Áramhálózattal bővítheti stratégiai portfólióját az Opus befektetési holding, miután megveszi a Titász 100 százalékos részvénycsomagját.
Befektetés Nyár végére csúszhat a nyugdíjkötvény kibocsátása
Csabai Károly | 2019. április 2. 06:00
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Befektetés Tőkét vontak ki a Skálából a tulajdonosok
Privátbankár.hu | 2019. január 21. 17:01
Az egykori patinás üzletlánc jogutódjának számító ingatlanbefektető cég 180 millió forinttal, 540 millióra szállította le az alaptőkéjét.
Befektetés Már közel ötezer milliárdot kezelnek a hazai privátbankárok
Privátbankár.hu | 2019. január 15. 11:55
Több mint 43 ezer magánszemély összességében immár csaknem 5 ezermilliárd forintos vagyonát fialtatta 2018 végén a 16 hazai privátbankári szolgáltatónál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG