Valljuk be, egyre kevésbé szeretnek bennünket a külföldi alapkezelők

Tizenkét olyan külföldi alapot vizsgáltunk meg, amelyek Kelet-Közép-Európát választották befektetési céljuknak, és így a hazai részvények is érdeklődési körükbe tartoznak. Ezek közül kettőnek egyáltalán nem volt hazai részvénye, egynél nem derült ki, hogy volt-e, de nem lehetett sok, az összes többinél pedig csökkent az arányuk. Bár eközben maguk az alapok is 13 százalékkal 6,4 milliárd euróra zsugorodtak – valószínűleg részben pénzkivonás, részben az árfolyamok változása miatt –, a hazai részvények értéke sokkal jobban, 26 százalékkal csökkent, 214 millióról 158 millió euróra. A BUX index eközben viszont csak mindegy 15 százalékot süllyedt augusztus végéhez képest.

Nyilván ez csak egy töredéke a külföldiek kezében levő hazai részvényeknek, de a tendencia feltűnő. Az átlagos részvényhányad így 2,5 százalék volt ezekben a portfóliókban, szemben az augusztus végi 2,9, a júliusi 4,2 és a júniusi 4,6 százalékkal.

A nagyágyúk: Baring, Blackrock, JP Morgan

A Baring’s szeptemberi jelentése szerint 1,3 milliárd eurós portfóliójának mintegy 94 százaléka orosz, török, lengyel részvényekben volt, a maradék 5,8 százalék volt az „egyéb” kategória. Így nem lehet pontosan tudni, volt-e benne magyar részvény, és mennyi, de túl sok valószínűleg nem volt. A másik nagyágyú, az 1,6 milliárd euró körüli Blackrock Emerging Europe jelentős, 4,8 százaléknyi arányban tart hazai befektetést, de ez már komoly visszaesés az agugusztusi 5,4 és júliusi 7,0 százalékokhoz képest.

Mivel közben az alap mérete is jelentősen csökkent, értékben ez lényegében a magyar portfólió feleződését jelenti két hónap alatt a Blackrocknál. A magyar részvények árfolyama csak körülbelül feleannyit esett ez idő alatt, tehát nyilván értékesített is hazai papírjaiból. Az OTP-nek nála még sikerült a legnagyobb tíz befektetés közé kerülnie, a nyolcadik helyen állt 3,4 százalékos részesedéssel.

Möbius bácsi sem szeret már annyira

A Mark Möbius által kezelt, félmilliárd eurós Templeton Eastern Europe mutatta ki a legmagasabb hazairészvény-arányt 7,1 százalékkal, ezzel pedig alaposan felülsúlyoz bennünket, a benchmarkja ugyanis csak 3 százalékot tartalmaz. De a szeptember végi arány így is határozott csökkenés az augusztusi 8,2 vagy a júliusi 9,0 százalékhoz képest. Az OTP nála a tizedik legnagyobb befektetés, 4,3 százalékkal.

A kisebb alapok közül a WestLB kelet-európai alapja olyan benchmarkot választott magának, amelyben magas, 7,8 százalékos a budapesten forgó értékpapírok aránya. Ennek örömére hónapok óta nulla százalékunk van az alapban. Néhány másik alapban 1-2 sázalék körül vannak a hazai részvények, ami minden bizonnyal szintén a benchmarkjuk alatti mennyiség.

Mégis van valamink, amit csípnek

A svéd East Capital három, összesen több mint 700 millió eurót kezelő alapja annyiban jelent jó hírt, hogy bár szeptemberben ezekben is visszaesett a hazai papírok aránya, elkészült októberi jelentésük is. Abban pedig országunk részesedésének egyértelmű emelkedése figyelhető meg, az Eastern Europe-alapban 1,8 százalékról 2,5 százalékra, a Convergence alapban pedig 3,5-ről 5,4-re. Az utóbbiban egyébként valószínűleg azért magasabb a részesedésünk, mint a másikban, mert abból hiányoznak – a legtöbb térségbeli portfólióban 50-60 százalékkal a vezető helyet elfoglaló – orosz papírok.

Sovány vigasz a részvényeseknek, hogy a magyar államkötvényeket – főleg magas hozamuk miatt – jobban szeretik a külföldi befektetők. A Baring Emerging Markets Debt Local Currency nevű alap például 18,5, a Schroder International Emerging European Debt pedig 10,5 százalékát tartotta pénzének hazai befektetésben. A forintkockázatért viszot mintha nem lelkesednének annyira: a Schroder forintkitettsége legalábbis az említett portfólió mellett csak 3,1 százalék volt. Tehát vagy inkább euróban kibocsátott magyar papírokat vett forint helyett, vagy fedezte a forintkokázatot valamilyen származékos ügylettel.