A Borsod-Abaúj-Zempléni megyeszékhelyen a legolcsóbbak az albérletek.

Nem panaszkodhatnak a befektetési céllal lakást vásárlók. Egyrészt idén is többnyire nőtt az ingatlanuk értéke, másrészt a bérbeadásból származó passzív jövedelmük is tovább hízott. A bérleti díjak ugyanis - erős hullámzás közepette - de szépen araszoltak felfelé,  – derül ki sorozatunk újabb részéből.

Két nyugati városunkban egyszerre van jelen a fejlődés és masszív átrendeződés, köszönhetően az ipari cégek miatti „odavándorlóknak” és főleg Sopron esetében az Ausztriába ingázóknak. Közös bennük, hogy ugyanúgy lefékeztek az új beruházások, mint sok helyütt az országban, a forgalom is nagyon lelassult, viszont a bérleti piac eltérő sebességgel halad – derül ki sorozatunk újabb részéből. 

A háború kezdete óta több hullámban hatalmas ukrán tömeg érkezett Lengyelországba. Ennek örülhetett sok százezer olyan lengyel lakástulajdonos, aki kiadja az ingatlanát. Hol, és milyen otthonokat keresnek az ukránok és keresletük miatt mennyire mentek fel a lakásbérleti díjak? Erről kérdeztük Marcin Jańczukot, a Duna House cégcsoporthoz tartozó Metrohouse lengyel ingatlanközvetítő cég marketing és pr vezetőjét.

Az amerikai álom fontos része az önálló lakás, de még inkább a családi ház. Letelepedő honfitársaink többsége ezt nem engedheti meg magának, legalábbis évekig nem, ha csak nincs már induláskor helyi viszonylatban is magas fizetése. A túlnyomó többségnek marad az albérlet. A kivándorlókat váró európai viszonyok után most a tengerentúli helyzetet is bemutatjuk. 

Nem állt meg az árak emelkedése a pesti belvárosban, az előző félévhez képest átlagosan 7 százalékkal magasabb négyzetméterárat kell fizetnie annak, aki a bérbeadás szempontjából frekventált belvárosi területeken szeretne ingatlant vásárolni. A külföldi vásárlók a nagyobb távon gyengülő pályán lévő forintból is előnyt kovácsolnak, főleg, ha például az olcsóbbá vált VII. kerületben keresgélnek, ahol már szabad szemmel is érzékelhető árcsökkenés van - derül ki sorozatunk mostani részéből.

A svéd lakáspiacra már megérkezett a tél, a lehűlés igen látványos. Ez egyelőre csak az új beruházásokra vonatkozik, a használt otthonok forgalmára és a lakásbérletekre kevésbé. Ott ugyanis épp a saját tulajdonú lakások magas ára miatt egyre több a bérlőjelölt. Ebből pedig az következik, hogy a bérleti díjak egyáltalán nem csökkennek, aminek egyáltalán nem örül az az egyre több magyar sem, aki kiköltözött a skandináv országba – derül ki az európai lakáspiacot bemutató sorozatunk legfrissebb összeállításából.

Ferencváros lakáspiaca is egyre drágább, az új építésű lakások ára közelíti, egyes mini körzetekben már meg is haladja az egymillió forintot. Ezáltal a jó állapotú használt otthonokat is viszonylag magas áron lehet meghirdetni. Kérdés, vevők lesznek-e az érdeklődők ezekre az árakra?

Hollandia soha sem volt olcsó. A lakásárak és a bérleti díjak is folyton az élmezőnyben tartották az országot. Ebben nincs változás. A lakáshiány viszont egyre aggasztóbb és a sok kormányváltás sem segíti egyik szektort sem. A még mindig erős bevándorlási hullám és a demográfiai változások miatt növekszik a háztartások száma, miközben terület már csak aranyáron vásárolható új beruházáshoz. Európai lakáspiaci sorozatunkat most a magyar kivándorlók által is előre sorolt ország viszonyainak bemutatásával folytatjuk. 

Még nem csökken a használt lakások ára a cívisvárosban, de nem tesz jót a megítélésüknek, hogy szinte hetente jön új akkumulátorgyári bejelentés vagy olyan hír, hogy egy leendő beszállítójuk fog odatelepülni. Az új lakások négyzetméterára már 2021-ben meghaladta az egymillió forintot és azóta csak nőtt. Sorozatunk új részében az eladók és a vevők is találhatnak új információkat.  

Egyre több 26-40 év közötti magyar választja új hazának a kis skandináv országot. Főleg a szolgáltató ágazatokban dolgoznak, de tudunk mérnökökről és tanárokról is, akik az angollal jól elboldogulnak, hiszen a helyiek közül is sokan beszélik. A lakhatás azonban nem olcsó, még a hozzánk képest magas jövedelmekhez képest sem – derül ki európai lakáspiaci sorozatunk mostani részéből.

A csillagokat súrolják a brit lakásárak és a bérleti díjak is az európai élmezőnyben vannak. A lakosságnak – köztük a szigetországba kivándorolt több százezer magyarnak is – további gond, hogy a növekvő hitelkamatok miatt még drágábbá vált vásárlás sokaknak nem opció. Még többen kényszerülnek albérletre, így a megtámasztott kereslet is inkább felfelé nyomja a bérleti díjakat – derül ki európai lakáspiaci sorozatunk mostani részéből.

A hosszútávra tervező honfitársainkat magas lakásárak várják nyugati szomszédunkban. Ott is lelassultak a beruházások, drágult a kivitelezés és az energia, kisebb az új építésű kínálat. Tartományonként azonban lehetnek nagyobb eltérések is és például nem a Bécset övező környék a legdrágább még lakásbérlet szempontjából sem – derül ki európai lakáspiaci sorozatunk legújabb részéből.

Ott is nagyot fékeztek a beruházók, ezért nem bővül kellő ütemben az új lakások kínálata. Országosan az állománynak csak fele van magánkézben, a maradék nagy része a piaci feltételekkel kínált piacon. A német statisztikai hivatal szerint több mint 215 ezer magyar él az országban, túlnyomó részük bérli a lakását. Mivel várhatóan növekszik az ott letelepedni vágyók vagy ideiglenesen ott dolgozók száma, ezért a bérleti lehetőségeket is megmutatjuk európai lakáspiaci sorozatunk új részében.

Az európai átlagnál még mindig alacsonyabb lakásárak miatt továbbra is vonzó a portugáliai befektetés. A befektetőknek érdemes lehet körülnézni a délebbi, kevésbé felkapott falvakban, de például Lisszabonban vagy Portóban is, ahol ugyan jóval drágábbak az ingatlanok, ám a nagy kereslet miatt a bérbeadók egyre jobban emelhetik az árakat – derül ki európai lakáspiaci sorozatunk mostani újabb részéből.

Jelentősen emelkedtek a fővárosban a lakásbérleti díjak az elmúlt három év során, de a drágulás nem egyformán érintette az egyes városrészeket, az új és a régebbi építésű otthonokat, illetve az egy- és a többszobás lakásokat. A pesti panelek messze infláció alatt drágultak, míg a belvárosi, új építésű stúdiók és a zöldövezeti családi otthonok jó befektetésnek bizonyultak.

Még a mostani magas kamatok mellett is jobban jár, aki megteheti, hogy lakást vesz és nem bérel.

Brutális árakkal kell szembesülnie a diákoknak és a dolgozó felnőtteknek is. Budapesten érdemes a metróvonalak külső állomásainál próbálkozni. Van-e egyáltalán remény, hogy csökkennek majd a bérleti díjak? Hogyan gondolkodnak a befektetők és mennyire vannak most nyeregben? Ezeket beszélte meg a héten Csabai Károly főszerkesztő és Mester Nándor, lapunk ingatlanpiaci szakértője.

A sok új beruházás felfelé húzza a használt lakások árát is Józsefvárosban. De a lerobbant ingatlanokat itt sem lehet sikerrel eladni. Az újszerű vagy a felújított lakásokat keresik a legtöbben, a vételár harmadát-felét általában hitelből fedezik. Sorozatunk mostani részében megmutatjuk, milyen árakkal találkozik az, aki venni szeretne és mire számíthat az, aki eladna.

Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest. Május közepén a fővárosi kínálati piacon 225 ezer forint volt az átlagos havi lakbér. A legdrágább vármegyeszékhelyek között van Veszprém, Szombathely, Tatabánya, Székesfehérvár és Debrecen 175-150 ezer forintos átlagos bérleti díjjal.

Lassult, de még mindig nőttek az albérletárak országos átlagban. Budapesten már 220 ezer forint volt az átlag, ám nagy a szórás az országban.

Csak az energiafaló használt házak és egyes körzetek téglalakásainál lehet nagyot alkudni. Ha újra vágyik valaki, akkor ne számítson alacsonyabb árra! Lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a lakáspiac két jó és két rossz híréről, vásárlási tanácsokról, az új hitelről és a friss albérletárakról kérdezte ingatlanpiaci szakértőnket, Mester Nándort.

Sok ezer egyetemista szeretné megtalálni a számára leginkább megfelelő lakhatási lehetőséget a szeptemberi iskolakezdés előtt. Átalakultak az igények a bérleti díjak és a rezsiköltségek további várható emelkedése miatt. Felértékelődtek a kisebb méretű ingatlanok és a bérleti díj mellett egyre nagyobb jelentősége lesz majd annak is, hogy mekkora a bérelt ingatlan összköltsége.

Közel 14 százalékos áremelkedéssel számolhatnak azok, akiknél mostanában van a bérleti szerződésük évfordulója. Most még azonban olcsóbb albérletre lehet váltani, mivel széles a kínálat.   

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után felpörög a piac. 

A megyekszékhelyek közül e két városban lehetett a legolcsóbban albérletet kivenni. Összességében újabb hónapot zárt áremelkedéssel az országos albérletpiac, a januári mélyponthoz képest már bőven kétszámjegyű az emelkedés, igaz, a koronavírus-járvány előtti csúcsot még nem érte el.

Nyár végére lelassult az albérletárak növekedése, de még így is magasabbak maradtak, mint egy évvel ezelőtt.

A fővárosban már egyértelműen lefelé tartanak a lakásbérleti díjak. Egyes kerületekben 15-20 százalékos vagy még nagyobb mértékű a csökkenés a tavaly nyárihoz képest. A megyeszékhelyeken épphogy megkezdődött a folyamat, ám ősszel gyorsulás várható, vagyis még lejjebb mennek az árak.

Erőteljesen nőtt a kereslet a Balaton és a Velencei-tó mellett lévő kiadó, hosszabb távra, azaz legalább egy-két hónapra kivehető nyaralók, házak iránti kereslet. A bérleti díj pedig a nyári hónapokban a balatoni településeken havi 200 ezer forint felett lehet - derül ki az ingatlan.com legújabb összefoglalójából.

A járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló korlátozása az idén a szokásosnál feszültebbé tette a helyzetet az albérletpiacon.

Úgy néz ki, tartós lesz az airbnb-lakások kiürülése miatt bekövetkezett, átlagosan 10 százalékos bérletidíj-csökkenés a fővárosban - de közben a vidéki városokban nem nagyon ment a lakáshotelezés, így az árak is inkább csak nőttek. És a koronavírus esetleges második, őszi hulláma miatt az is elképzelhető, hogy nem is kell a diákoknak annyi lakás, mert ismét otthonról kell majd tanulniuk.

A márciusi sokkhatás után egyértelműen életre kelt a budapesti albérletpiac, az online világhoz történő alkalmazkodás és a csökkenő bérleti díjak hatására élénkült a bérlők kereslete a kiadandó lakások iránt a Rentingo.com adatai szerint. A bérlők jelenleg már több mint 20 ezer forinttal kevesebbet fizetnek egy átlagos albérletért januárhoz képest, és a bérleti díjra vonatkozó alku általánossá vált. Várhatóan a bérleti díjak csökkenése lassulni fog májusban, visszapattanására azonban aligha számíthatunk, mert a korábban Airbnb-n kiadott lakások folyamatosan jelennek meg a hosszú távú bérleti piacon és hétről hétre növelik a kínálatot.

A koronavírus megbolygatta a budapesti ingatlan és bérlakás piacot is. Az utóbbi idők extrém áremelkedése megállhat és reálisabb árviszonyok alakulhatnak ki.

Biliárdszoba bárral, kert úszómedencével, agresszív kutya, hatalmas sportkocsi – sokáig ilyen volt egy átlagos sztárjátékos háza. A kőgazdag spílerek egy részének lövése sincs az ingatlanpiacról, mások viszont dörzsölt ingatlanmágnásokká váltak. A Financial Times utánajárt, hol éltek és élnek a legtehetősebb sztárok, mi alapján választanak lakást, és mi számít nekik igazán.

A fővárosban 10, a megyeszékhelyeken pedig 11 százalékos volt az éves növekedés üteme. Évtizedes távlatban a magyarországi bérleti díjak emelkedése nemzetközi szinten is kiugró: több mint 60 százalékkal nőttek 2007 és 2019 között.

2019. augusztusban a bruttó átlagkereset 358 900 forint volt, 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – írja a KSH minap publikált gyorstájékoztatója. Az Otthon Centrum megnézte, mekkora albérletre elég a nettó átlagkereset a fővárosban és a vidéki régióközpontokban.

Ahogy az életszínvonalban, úgy a lakásbérlés terén is hatalmas különbségek alakultak ki Európában. A legolcsóbban Ukrajnában és Fehéroroszországban érhető el egy kétszobás ingatlan, míg a kontinens pénzügyi központjaiban ennek tízszeresébe is kerülhet ugyanez. A hazai albérletárak a középmezőny alsó felébe pozícionálták Magyarországot.

Az augusztus és szeptember hónapok a budapesti albérletkeresők számára kétségkívül vízválasztónak tekinthetőek, hiszen nem csupán a frissen felvett egyetemisták, de a pályakezdők, munkahelyet váltók körében is fontos ez az időszak. Jelentős részük ráadásul az első önálló otthonát igyekszik megtalálni, így könnyen előfordulhat, hogy nem jártasak a lakásbérlésben.

Ahogy arra számítani lehetett, a ponthatárok kihirdetése felélénkítette az albérletek piacát. A kínálat közel 30 százalékkal nőtt. Budapesten egy kiadó szoba átlagos bérleti díja 65 ezer forint. Ugyanez Debrecenben, Miskolcon és Pécsen egyaránt 35 ezer forint, Győrben és Szegeden pedig 45 ezret kérnek a szobákért.

Egyre tudatosabbak a magyarok a lakásbérleti szerződések megkötésénél, azonban továbbra is sok tévhit él a fejekben – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felméréséből. A válaszadók kétharmada tisztában van azzal, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, a problémás – nem fizető vagy kiköltözni nem akaró – bérlővel szemben pedig a legbiztosabb jogi megoldást a közjegyzői közreműködés jelenti. A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok fele továbbra sem tudja, mire szolgál pontosan a kaució, és a bérleti szerződés jogszerű felmondásával kapcsolatban is sok a bizonytalanság – a válaszadók negyede gondolta tévesen, hogy szóban is fel lehet mondani a zajos bérlőnek.

Tavaly év végén magánszemélytől bérelt lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, a budapesti bérleti díjak viszont megközelítették az országos átlag másfélszeresét – írja a Központi Statisztikai Hivatal a most közzétett országos felmérésében. Ebből kiderült még az is, hogy kik és miért bérelnek ma Magyarországon lakást, milyen a bérelt ingatlanok minőségre és mekkora hozamot lehet elérni ingatlankiadással.

Pár hét múlva az egyetemisták miatt felpörög az egyetemvárosok albérletpiaca, ahol jelentősen nőtt a kereslet az idén. A kínálat azonban nem tartott lépést a fokozódó kereslettel. Egy friss elemzés most azt nézte meg, hogy milyen helyzetből indul a szezon.

Komoly terhet jelent a családoknak a tanévkezdés, az egyetemista fiatalok pedig gyakran nem saját városukban járnak egyetemre, így plusz költségként az albérlet is megjelenik. Ezt a szülők és a diákok sokszor együtt fizetik, a tanulók gyakran diákmunkával pótolják a költségeket. A kutatásban összehasonlították, hány órát kell egy gyorsétteremben dolgozni az albérlet fedezéséhez egy-egy fővárosban.

Az új BMW gyár rendesen megmozgatja a piacot, a korábbi példák alapján jelentős áremelkedés várható a lakáspiacon. A multik már tanultak korábbi hibáikból, így az ipari ingatlanoknál kevésbé várható változás, az albérletet kínáló tulajdonosok azonban most jól járhatnak. A korábbi várakozásokkal szemben hosszabb folyamat lesz az árak felfutása, az utolsó három hónap viszont még tartogathat meglepetéseket.

Egy friss felmérés kiábrándító eredményeket hozott az albérletek biztosítottságáról: míg a lakástulajdonosok háromnegyede védi otthonát biztosítással, az albérleteknek csak kétharmada biztosított. Az ingóságoknál még rosszabb az arány - sokan nem is tudják, hogy attól még hogy nem a saját lakásukban élnek, simán köthetnének biztosítást a cuccaikra.

Egy friss elemzés szerint idén azonnal reagált az albérletpiac a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésére: a kiadó lakások száma 28, a kiadó szobáké pedig 12 százalékkal nőtt két hét alatt Budapesten és a nagy egyetemvárosokban. Az albérletpiaci drágulás miatt ma már egy budapesti kiadó szobáért annyit kérnek, mint egy garzonért öt évvel ezelőtt: a kiadó szobák átlagára havi 50-60 ezer forint.

Érdemes néhány dologra odafigyelni, ha megtaláltuk a számunkra ideális albérletet.

Jövő szerda este hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat. Több tízezer leendő elsőéves hallgató öröme mellé óriási teher is társul, ugyanis a tapasztalatok alapján ettől a naptól kezdve szeptemberig 15-20 százalékos albérleti áremelkedés várható. Körkép az egyetemi városok albérletárairól.