Az internet által az emberiség történetében először jutottunk el oda, hogy bárki szinte bármiről bármikor információhoz juthat.

Május 31-e a Dohányzásmentes Világnap. Ezen a napon a világ számos országában felhívják a figyelmet a dohányzás káros hatásaira, a megelőzés és a leszokás fontosságára. A szakmai és társadalmi üzenet egyértelmű: a dohányzás minden formája káros, a legjobb megoldás az, ha el sem kezdjük, vagy ha már dohányzunk, akkor mielőbb letesszük a cigarettát. Ugyanakkor azok a felnőttek, akik a figyelmeztetések ellenére is folytatják a dohányzást, ma már tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről.

A tavaszi fáradtság és a változó munkavállalói attitűdök komoly kihívást jelenthetnek a cégvezetők, menedzserek számára. De vajon tényleg a szezonális fáradtság az oka a produktivitás csökkenésének? Segíthet valami a stressz kezelésében? Nézzük a leggyakoribb tévhiteket és a mögöttük álló tényeket, hogy vezetőként tudatosabb döntéseket hozhassunk.

Az ártalomcsökkentés szemléletének népszerűsítését, a betegségek megelőzését és visszaszorítását célzó program országos egészségügyi szűréssel is kiegészül, és a tervek szerint az ártalomcsökkentésben és megelőzésben már tevékeny további szakmai szervezetek bevonásával valósulhat meg. A társadalmi célt szolgáló programsorozat a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület, az Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom és a füstmentes.hu együttműködésében indul.

Nem csak közös érdek, de közös felelősségünk is a tisztább levegő. A légszennyezés miatt ugyanis nagyon sok magyar embernek vannak közvetlenül egészségügyi problémái. Ráadásul a levegőminőség környezeti károkat is okoz, ami indirekt módon negatív hatással lehet az életünkre.

Éves szinten óriási mennyiségű szerves hulladék keletkezik a háztartásokban. Bár már egyre többen felismerik, hogy ez értékes alapanyag is lehet, de a biztató folyamatok ellenére sajnos jelentős mennyiségben még mindig kommunális hulladékként végzi az egyébként komposztálható hulladék.

Az idén életbelépett jogszabályok miatt a nyár derekán az átlagember is érzékelte, hogy számos egyszerhasználatos műanyag termék forgalmazása szűnt meg. Ez nem csak számukra hozott új helyzetet, de nagyon sok vállalkozás számára is.

Miközben a fejlett világ az egyik oldalról a környezetvédelem és a fenntarthatóság élharcosa, addig a "túlzott fogyasztásával" a másik oldalon az ökoszisztéma összeomlásáért is nagyobb felelősség terheli. Bár a többség aligha gondol bele, de a fogyasztási döntéseink komoly hatással vannak a jövőnkre.

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?