A negatív infláció miatt magas a reálbérek emelkedése, több mint 4 százalék, ami a fogyasztás további bővülését vetíti előre - mutattak rá banki elemzők a májusi keresetalakulást értékelve.

Milyen kockázatokat látnak az idei költségvetésben? Mi lesz a devizahiteles csomag hatása? Milyen a fenntartható növekedés? Csökken-e az államadósság? – tették fel a kérdést elemzőknek egy konferencián. Rövid távon 3 százalékos, hosszabb távon csak két százalék körüli növekedést várnak.

Szakértők növekedést várnak idén az építőiparban, akik azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a szektort az állami infrastrukturális beruházások húzzák.

Májusban a külföldivendég-éjszakák száma 4,1 százalékkal csökkent. Szakértők szerint ez csak átmeneti megtorpanás.

Folytatódik a kedvező tendencia az iparban az elemzők szerint. Azért persze kellemetlen meglepetés a havi csökkenés, de nagyon aggódni egy hónap adata alapján nem kell - kockázatot jelent viszont az orosz-ukrán konfliktus, és más makroadatok is arra utalnak: fogy a lendület.

Elemzők szerint az idei gazdasági bővülés egyik legnagyobb összetevője a lakossági fogyasztás lesz.

Továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás az Erste és az ING makroelemzői szerint, akik úgy vélik, hogy bár az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat az infláció, az éves átlagos index igen alacsony lesz.

A márciusi 10,6 százalékos növekedés után áprilisban az ipari termelés volumene 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Elemzők változatlanul kedvezőnek tartják az ipari termelés kilátásait, bár a növekedés az év második felében veszíthet a lendületéből.

Az elemzők szerint a bérek márciusi alakulása jelentős reálkereset növekedést hozott az alacsony infláció mellett. Ezzel megindulhat a lakossági fogyasztás érdemi növekedése, ami hozzájárulhat a GDP bővüléséhez is.

Az idei első negyedéves, meglepően magas, 3,5 százalékos GDP-növekedés tükrében 2014-ben 2,5-3 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság elemzők szerint. Néhány elemző már fel is javította a várakozást.

A fogyasztói árak emelkedését várták áprilisra az ING és az Erste elemzői, akik a csökkenést mutató adat nyilvánosságra kerülése után úgy vélték: az év végére 2 százalék körül lehet az infláció.

Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a magyarok vásárlóereje, a helyzet javulása miatt kevésbé óvatosak, így hajlandóak is költeni. A növekedés motorja idén már a határokon belül lehet.

A vártnál kedvezőbbek lettek az ipari termelés februári adatai, a bővülés motorja továbbra is a járműipar az MTI által megkérdezett elemzők értékelése szerint.

Az autógyárak termelésének felfutása és az európai konjunktúra javulása is fűtötte februárban az ipar termelését az MTI-nek nyilatkozó elemzők értékelése szerint, akik úgy vélték, a járműipar továbbra is nagyban segíti a termelés bővülését.

Tovább gyorsult a kiskereskedelmi forgalom februárban, az MTI által megkérdezett elemzők szerint még bővülhet a forgalom.

Az elemzők továbbra is alacsony inflációval számolnak - jön még két rezsicsökkentés. Éves átlagban 1 százalék lehet a pénzromlás mértéke, ha bejön a múlt évi alacsony infláció bázishatása. A kamatvágás folytatódhat, és a forint is gyengülhet még.

Pusztán állami támogatástól biztosan nem. Elemzők olcsóbb finanszírozási lehetőségeket sürgetnek. Sok múlik a háztartások jövedelmén is.

A javuló külső és belső kilátások hatására tovább gyorsulhat a bruttó hazai termék növekedése az idén az elemzők szerint. A szakemberek az ipar további növekedésére számítanak, és úgy látják, hogy az építőipart továbbra is hajtják majd az állami beruházások, amiket elsősorban uniós pénzekből finanszíroznak.

Az ING vezető elemzője arra figyelmeztet: gyenge a belső fogyasztás és az import. Az év egészét tekintve máris nem olyan jók a kilátások.

Tovább csökkent az ipari termelés, de nincs dráma az ágazatban - véli a szakértő. Átalakult a magyar ipar szerkezete, amit még nem tudnak kezelni a kimutatások, minden arra utal azonban, hogy jók a kilátásaink.

Összességében a foglalkoztatottak számának további lassú növekedését, illetve a munkanélküliségi ráta csökkenését várják az MTI által megkérdezett elemzők, akik azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a téli közmunkaprogramok jelentősen befolyásolják az adatokat

Egyes vélemények szerint egyenesen jól jártunk, hogy a válság évei alatt nem használtuk a közös pénzt - szükségünk van egyáltalán az euróra? Mit nyerünk és mit veszítünk? Milyen lehetőségeket és milyen veszélyeket rejt a közös pénz használata? Mennyire tehető felelőssé az euró a gazdasági válságjelenségekért, és milyen szerepe lehet a kilábalásban? Balatoni Andrást, az ING vezető elemzőjét kértük fel egy szakértői kommentárra.

Lassan bővülő munkakereslet a vállalkozói szférában és markáns reálbér-növekedés tapasztalható.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az éves infláció 2013-ban 1,7 százalékos volt, amire harminc éve nem volt példa, de rendkívül alacsony lett a decemberi adat is: 43 éve nem mértek ilyen csekély áremelkedést. De hogyan történt ez?

A magyar ipar szerkezet jelentősen átalakult, amit nehezen kezel a statisztika, de tény: nőtt a bizonytalanság a kilátásainkat illetően.

Az alapkamat jelentős csökkenése nagyban hozzájárult az MNB 2013-as eredményének javulásához - de nem a nyereséges gazdálkodás a legfontosabb feladat.

Az ING elemzője szerint foglalkoztatási szempontból kedvező, hogy a reál szintű minimálbér emelés mértékét meghaladja a 2014-re várt gazdasági növekedés, míg az Erste szakértője szerint ennek csak mérsékelt hatása lesz a foglalkoztatásra, a járulékbevételek azonban emelkedhetnek.

A szakértő szerint az év végére méginkább megugorhat a gazdaság teljesítménye - hosszabb távon azonban nem olyan rózsás a kép. Az NGM győzelmi jelentésében azt írja, még az állami bevételek is nagyobbat nőhetnek az év végéig.

Megérkezett a várt fordulat az iparban az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik az utolsó negyedévben további jelentős növekedésre számítanak. A Takarékbank éves átlagban 2-2,5 százalékos, az ING Bank 1,5 százalékos, míg az Erste Bank 2 százalékos növekedést vetít előre.

Bár eddig nem volt meggyőző a magyar ipar teljesítménye, vannak arra utaló jelek, hogy a pénteken reggel megjelenő friss adat végre jelezheti a fordulópontot. Ha bejön a számítás, és tényleg 3 százalékkal bővül az ipar, az komolyabb GDP-növekedést is hozhat.

Szakemberek úgy vélik, hogy fontos lenne a felújítások számát növelni. Ahhoz ugyanis, hogy 10 évente megújuljanak a lakások, a mostani négyszeresét kellene rendbe tenni évente.

Gyorsulhat az ipari termelés növekedése az év hátralévő részében - véli az ING és a TakarékBank elemzője, akik szerint ezt nemcsak a járműgyártás és a külső-belső kereslet javulása, hanem bázishatások is segíthetik.

Mégis az ügyfelek fizetik a tranzakciós adót. A banki szolgáltatások "brutálisan" drágultak szeptemberben augusztushoz képest. Ez az inflációt is meglökte. Egy év alatt 1,4%, míg egy hónap alatt 0,5% volt a pénzromlás üteme. A rezsicsökkentés ellensúlyozott némileg.

Az euró/forint egyensúlyi árfolyama valahol 270 és 290 forint között van. Ha 310 forint fölé menne az árfolyam, az már veszélyeztetné az inflációs célt és lépésekre késztethetné a jegybankot – mondja Balatoni András, az ING elemzője. A kamatcsökkentésnek is nemsokára véget kellene vetni.

Növekedést várnak idén az építőiparban a szakértők, akik azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a szektort az állami infrastrukturális beruházások húzzák.

A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le, hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Számítása szerint a korábbi végtörlesztés áttételesen 0,8 százalékkal csökkentette az 2012-es GDP növekedést, egy további több száz milliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram várt pozitív hatásait. Javítani a helyzeten, az elemző szerint a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne.

A devizahiteles mentőcsomagban a "kvázi" forintosítás a legvalószínűbb forgatókönyv, miközben elnyújtott költséget jelent majd a bankoknak.

Havi 10 milliárdot is spórolhatnának a devizahitelesek minden évben, vagyis érdemi segítséget jelentene a legfrissebb felvetése. A törlesztőrészletek teljes forintosításában ugyanakkor kockázatokat is látnak az elemzők, és előnyhöz juthatnának a devizában eladósodottak.

Elemzők szerint a magyar gazdaság 0,5 és 0,7 százalék közötti mértékben nőhet 2013-ban; az ING és az MKB szakértője továbbra is törékenynek látja a növekedést, míg a TakarékBank elemzője úgy véli, gyorsulhat a GDP bővülése az év második felében.

Továbbra is az autóipar felpörgésétől várhatjuk a magyar ipar teljesítményének javulását.

A vártnál kisebb lett az külkermérleg többlete, és ez nem az első gyenge makroadat mostanában - mégsincs okunk aggódni a gazdaság állapota miatt?

Szakértők szerint csak ideiglenes az ipari termelés májusi csökkenése, mivel mind a rendelésállományok, mind a bizalmi indexek biztatóak a szektor teljesítményét illetően.

Fő kutatási területe a makroökonómia, de érdeklik a hazai gazdaság ciklikus és trendszerű jellegzetességei is.

Ha nem eszkalálódik tovább jelentősen a világgazdasági válság, akkor jövőre már növekedési pályára állhat a magyar gazdaság. Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója a Privátbankárnak elmondta, milyen nehézségekkel küzdenek meg az előrejelzések készítésénél, mik jelentik azokra a legnagyobb kockázatot, és mi az a makropálya, amit ebben a pillanatban nagy biztonsággal fel lehet vázolni.