Kettős hatás érvényesült a hazai bankrendszerben tavaly. Míg a koronavírus-járvány miatt leült gazdaság ösztönzése érdekében rajtuk keresztül elérhetővé tett fiskális és monetáris pénzbőségnek köszönhetően jelentősen fokozták az aktivitásukat, addig egy másik állami Covid-intézkedés, a hitelmoratórium jócskán megnyirbálta az eredményeiket. Mindez a napokban közzétett 2020-as beszámolóikból immár számszerűen is visszaköszön. Hogy a különböző hatások – ahogy az lenni szokott – ezúttal is eltérően érintették az egyes bankokat, azt a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb, 2020-as rangsor is tükrözi: érdekes átrendeződések következtek be 2019-hez képest.

Ma napra pontosan egy éve, hogy a legfeljebb 10 millió forint értékben indított átutalásainknak azonnal el kell jutniuk A-ból B pontba, ami a gyakorlatban maximum 5 másodpercet jelent. Megnéztük, mennyire teljesültek e jogszabályban rögzített elvárások és hogy mit hozhat a jövő. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas pénzmennyiség fordult meg egy év alatt az új rendszerben.

Mert a januártól érvényes, hat hónapra szóló hosszabbítás jogilag elkülönül az első moratóriumtól.

Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hoz-e változást a banki átutalások díjában – és ha igen, milyet – 2021. január 1-jétől az a tény, miszerint az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból (EU). A tisztánlátást az is zavarja, hogy még most, tíz nappal az évzárás előtt sem tudjuk, lesz-e megállapodás a Brexit feltételeiről. Lapunk azért megpróbált rendet vágni, megkérdeztük a hazai nagybankokat, mire számíthatnak az ügyfeleik.

Napra pontosan három hónappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette a hiteltörlesztési moratórium fél évvel való meghosszabbítását, de csak a rászorultak számára, most szemrebbenés nélkül közölte: mindenkinek jár tovább a könnyítés. Ez politikai döntésnek tekinthető, amellyel a durvuló járványhelyzet kormányzati kezelése miatti fokozódó elégedetlenséget kívánhatja leszerelni, vagy legalábbis tompítani a miniszterelnök, megállítani a Fidesz utóbbi hetekben csökkenő népszerűségét, már a 2022-es választásokra gondolva. S mi lehetne erre alkalmasabb eszköz, mint egy olyan döntést hozni, amely a kormánynak egyetlen fillérjébe sem kerül, nem úgy a bankoknak? Ők azonban a közvélemény szemében amúgy sem kedvelt intézmények, nem utolsósorban a politikusi narratíva jóvoltából. Jegyzet.

A koronavírus-járvány miatt március 19-étől érvényes hiteltörlesztési moratórium további fél évvel hosszabbodik meg, de nem mindenkinek, csak a kormány által rászorultaknak minősített lakossági és vállalkozói körnek. Emellett az online pénztárgépet üzemeltető kereskedők kötelesek lehetővé tenni, hogy vevőik készpénz helyett elektronikusan tudjanak fizetni. E témákat járt körül kollégánk ma reggel.

Távolságot tartunk, nem érintkezünk, sőt, leginkább ki se mozdulunk otthonról – de a pénzügyeket attól még változatlanul intéznünk kell. Hogy ezt könnyebben és biztonságosabban tudjuk megtenni, abban segítenek a PSC CEE és az Ff.next megoldásai. Mindkét magyar fintech cég a gödör helyett a kihívást látta meg a járványhelyzetben, és némi iránymódosítással, valamint annál több innovációval mindketten sikeresen reagáltak is rá. További közös vonásuk, hogy mindkettejüket az OXO csoport támogatja.

A Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével ma délelőtt ülesező gazdaságvédelmi operatív törzs megerősítette, hogy 2021. január 1-jétől az online pénztárgépeket üzemeltetők kötelesek lehetővé tenni az elektronikus fizetést. Dacára annak, hogy a járványhelyzetre hivatkozva annak elhalasztását kérte a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ).

Szereti a megkülönböztetett figyelmet a banki ügyintézéskor? A Takarékbank Zrt. prémium és private banki ügyfelei már nem csak személyesen, hanem a VideoBankon keresztül is elsőbbségi kiszolgálásban részesülnek, hogy gyorsan és kényelmesen bankolhassanak. Így már otthonról, a nyaralóból vagy akár a világ bármely részéről tarthatják a kapcsolatot hitelintézetükkel.

A gyermeket váróknak viszont jelezniük kell a bank felé akaratukat.

Az országban először a Gránit Banknál az önportrés azonosítás is teljes értékűnek minősül egy banki mobilalkalmazás segítségével.

Csak a nagyobb döntést igénylő helyzetekben választják a személyes ügyintézést. Az e-csatornákat már több mint félmillióan használják, 15 százalékkal többen, mint egy éve. Már másfélszer többen bankolnak mobilon, mint interneten.

A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.

Míg a múltban a pénzügyi intézmények csupán közvetett elszenvedői voltak a szankcióknak, napjainkban maguk az intézmények is célkeresztbe kerültek. Az HSBC és WeChat számára most kezd el derengeni, hogy a globális kereskedelmet alátámasztó kritikus pénzügyi infrastruktúra már nem tekinthető politikailag semleges területnek. Káncz Csaba jegyzete.

Továbbra is a színfalak mögött mennek a tárgyalások a hitelmoratórium meghosszabbításáról. A gazdaság vártnál lassabb visszarendeződése ugyanakkor legalább az adósok egy részénél indokolttá tenné a folytatást, így elkerülhető lenne egy újabb hitelsokk.

Arra például, hogy ha kényszerből, a megfertőződéstől tartva is, de nem kevesen voltak, akik a megszokott bankfiókba járás helyett rákaptak pénzügyeik online intézésére.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.

A járvány ismételt felerősödése láttán ők is szigorítottak. Fiókjaik többségébe maszk nélkül már nem lehet belépni, emellett plexifalak választják el a banki ügyintézőket az ügyfelektől. Mármint azoktól, akik igénylik a személyes kapcsolattartást. Online ugyanis már szinte mindent el lehet végezni, erre a hitelintézetek nemcsak felkészültek, hanem ösztönzik is a klienseiket.

Drasztikusan, 70 százalékkal csökkent az amerikai bankszektor teljes nyeresége a második negyedévben.

Hiába válik ugyanis lehetővé a bankok számára, hogy szeptember 1-jétől már az úgynevezett vállalati kötegelt átutalásokat is – ilyenek jellemzően a bérek – az azonnali fizetési rendszerben teljesítsék, ezt az induláskor csak a hitelintézetek egy része biztosítja, többen is csak 2021-ben tervezik bevezetni e szolgáltatást – derült ki lapunk körkérdésére.

Ezt is tartalmazza az a körlevél, amelybeb az MNB vezetői szólították fel a hazai hitelező és pénzforgalmi intézményeket.

A kedvezőtlenebb első féléves gazdasági környezet ellenére is növelte eredményét.

A koronavírus-járvány a második világháború óta nem látott gazdasági visszaeséssel járt Európában, ami a bankok üzletmenetére is hatással van. A hitelportfóliók romlanak, sok esetben komoly leírások várhatóak. A magyar bankok helyzete sem rózsás, igaz, itt az elrendelt hitelmoratórium némileg eltolja a problémákat.

Mármint azt, hogy legalább a felük nemzeti tulajdonban legyen. Ez az arány ugyanis a gombhoz kabátot kereső metódusnak köszönhetően már közel 90 százalék.

A 34-esről 28 tagúra apadt hazai bankszektor a 2019-es évét az előző évinél 11,5 százalékkal magasabb, 38 ezer milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel zárta, a valamivel több mint 500 milliárdos múlt évi adózott nyeresége azonban szinte hajszálra megegyezik a tavalyelőttivel — derül ki a napokban közzétett éves beszámolókból.

A több mint két éve, 2018 februárjában nyilvánosságra került elképzelés egy szuperbank létrehozásáról ugyanis az előre megírt forgatókönyv szerint halad. Eszerint jelentette be a piaci berkekben „ellen-OTP”-ként aposztrofált majdani intézmény három leendő tagjából kettő, a Takarék Csoport és az MKB Bank azon szándékukat, hogy egyesülnének egymással. Hozzájuk csatlakozik majd a Budapest Bank (BB), ez a lépés továbbra sem került le a napirendről, legfeljebb annak időpontja kérdéses.

Vagyis, ha a GDP az idén 7,1 százalékkal, jövőre pedig 2,9 százalékkal esne vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismertetett legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentéséből.

Sokasodnak azok a banki ügyfelek, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek a törlesztési moratóriummal.

A napokban közzétett adataik szerint ugyanis a hét nagyobb hitelintézeti csoport közül négy is kisebb nyereséget ért el 2019-ben, mint egy évvel korábban, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi beszámolója szerint az egész bankrendszer soha nem látott, közel 700 milliárd forintos profitot ért el. Mutatjuk a megoldást.

Informatikai területük kiszervezésére kényszerülhet ugyanis a hazai hitelintézetek jelentős része.

Ezt állították hazai bankvezérek a portfolio.hu online hitelezési konferenciáján, ugyanakkor egyöntetűen jó döntésnek nevezték a fizetési könnyítés bevezetését.

Eddig átlagban a lakossági ügyfelek egyharmada jelezte bankjánál, hogy koronavírus-járvány ide vagy oda, ő bizony továbbfizeti tovább a havi részleteket – derült ki a lapunk kérdésére adott hitelintézeti válaszokból.

Az azonnali fizetési rendszer országos bevezetése óta eltelt közel egy hónap alatt a Takarékinfo Zrt. által egyszerre három nagybank részére kiépített rendszereken több mint 3,5 millió tranzakció történt, ami az összes magyarországi AFR-utalás 31 százalékát teszi ki. Az átutalások 99,57 százaléka sikeresen futott, a nem teljesült tranzakcióknak szinte kivétel nélkül külső okai voltak. A Takarékinfo Zrt. által kiszolgált Takarékbanknál, az MKB Banknál és a Budapest Banknál kifogástalanul működik az azonnali fizetési rendszer, a társaság szakemberei az elkövetkező időszakban a tranzakciószám és az átutalt összegek nagyságában mégis visszaesésre számítanak a koronavírus-járvány miatt.

Az eredmény: a 14 vizsgált site csak kisebbik része igazítja útba ügyfeleit, például arról, mit kell tenniük, ha nem dobogtatja meg a szívüket a kormány által lehetővé tett fizetési haladék, ők tovább akarnak fizetni. A bankok többsége arra hivatkozik, hogy még nem jelentek meg a részletszabályok, addig klienseik türelmét kérik. Akad azonban olyan banki honlap is, amely meg sem említi a törlesztési moratóriumot - legalábbis cikkünk írásakor ez volt a helyzet.

Mi az a Revolut alkalmazás, amiről sokan beszélnek, fizetnek vele, és miért akarják a bankok megadóztatni? Tényleg ingyenes, vagy vannak rejtett költségek? Biztonságban van-e a rajta elhelyezett pénz? Miből élnek a működtetői, ha ingyenes? Kell-e ilyen nekem?

Ez derül ki lapunk felméréséből. A mulasztók számláit a pénzintézeti szolgáltatójuk zárolja, így az azokon lévő összegekhez csak azt követően férhetnek hozzá, ha személyesen azonosítják magukat. Ezt a magánszemélyek a személyi okmányaik bemutatásával végezhetik el, a cégeknek viszont a tényleges tulajdonosok beazonosítását lehetővé tevő nyilatkozatot kell tenniük.

Forradalminak tűnő javaslatokat fogalmaztak meg a jövő pénzéről, fizetési formáiról, fizetési rendszeréről – a német bankok. Szövetségük nyilvánvalóan nem akarja tétlenül végignézni, amíg mások reformálják meg a világ pénzügyi rendszerét. Inkább egyfajta digitális, programozható euróval akarnak a folyamat élére állni.

A hazai bankok egyáltalán nem érzik úgy, hogy degeszre keresnék magukat, a jövedelmezőség magas szintje csak látszólagos, és egyébként is csökkenésnek indult már. Abban mindenki egyetért, hogy komoly robbanás jöhet a hazai hitelezésben, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy van-e szükség ennyi pénzintézetre Magyarországon. Az MNB alelnöke megkérdezte a bankvezéreket, mit szólnának, ha nem árulhatnák tovább a szuperállampapírt - nem voltak boldogok az ötlettől.

Merthogy hiába kaptak a kértnél is hosszabb, négyhavi haladékot arra, hogy azonosítsák az azzal még adós mintegy egymillió ügyfelüket, az az új kötelezettség, miszerint a törvény hatályba lépésétől számított harmadik munkanap végéig, azaz e hét péntek délutánig értesíteniük kell a még érintett ügyfeleket, rendkívüli terhet ró rájuk.

A kormány által kezdeményezett határidőhöz képest is további haladék jöhet.

A libra nevű digitális fizetőeszköz sokkal több lehet annál, mint sokan gondolnák. Nem csak egy online vásárlási rendszer vagy egyszerű pénzküldő szolgálat, hanem világszintű globális, univerzális fizetőeszköz lehet belőle. Egész pénzügyi rendszer szerveződhet köré, amely egyszerre javítja ki a bankok és a kriptodevizák fő hibáit. Legalábbis ez a terv.

A miniszter szerint csak egy rendeletmódosításra van szükség.

A múlt hét elejéig egymillió vállalati számla felénél nem történt meg az azonosítás.

A 0,9 százalékos jegybanki alapkamatot ugyan nem emelte a Monetáris Tanács a mai ülésén, ám szűkítette a kereskedelmi bankok likviditását azáltal, hogy az MNB-nél elhelyezett betéteinek a kamatát növelte, igaz, az még így is negatív.

Ugyanakkor Kovács Levente azt is mondta az Mfor.hu-nak adott interjúban, egyetért Matolcsy Györggyel abban, hogy a lakossággal foglalkozó bankok száma a jelenlegi tucatnyi felére csökkenjen.

Több kategóriában adtak át díjakat. Az év bankára címet a hagyományokhoz híven idén a bankvezetők választották meg.

Egyre több európai és ázsiai állam kerül fel a blokklánc-támogató országok listájára, nagyvállalatok és bankok sora igyekszik, hogy lépést tartson a digitalizálásban. Magyarország azonban már le van maradva, jó lenne a szakadékot nem növelni tovább. A világ GDP-jének nagy része nemsokára digitálisan képződik, mások meg még mindig iparosítással vannak elfoglalva.

Ma tíz éve mutatták be egy szűk programozói, matematikusi közösségben a bitcoin ötletét, így ma, Halloween napján sokan a születésnapját ünneplik. Mások újra és újra megéneklik a közeli halálát. Vajon eltűnik végre az életünkből? Vagy csak átalakul?