Októberben 2,2 százalékkal, azaz 183 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, és a hónap végén elérte a 8599 milliárd forintot - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) pénteken az MTI-vel.

A kötvényalapok, kötvénytúlsúlyos alapok, pénztárak és biztosítói vagyonok továbbra is nagyon szenvednek a megugrott magyar kötvényhozamok miatt. Akad közöttük olyan is, amelynek egyéves vesztesége a 20 és 40 százalék közötti tartományba esik. Kiszállni azonban továbbra sem érdemes, mert nehéz lenne az alacsony kockázatú papírok között magasabb hozamúakat találni, mint a magyar állampapírpiacon.

Sok magyar bánata az utóbbi időben, hogy befektetési alapja vagy nyugdíjpénztára, biztosítása hozama rossz volt. Elmagyarázzuk ennek az okát, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következő egy-két évben sokkal jobb teljesítmények is elképzelhetők ebben a szektorban. Ami leesett, az olcsóbb lett.

A befektetési alapokban kezelt vagyon 2,9 százalékkal, 224 milliárd forinttal 7976 milliárd forintra nőtt július végére.

Számos hazai befektetési alap tart devizakötvényeket, külföldi részvényeket vagy árupiaci termékeket. Ezek hozamára a forintgyengülés, a dollár erősödése is rátett még egy jókora lapáttal, így az utóbbi egy-két évben igen jó hozamot tudtak elérni. A kötvény ismét vonzó befektetés lett. Interjú az Eurizon Asset Management Hungary menedzsereivel.

Mit tehet egy kisbefektető a bolygó, a társadalom fenntartható fejlődéséért? Számíthat-e jó hozamra, aki ESG-alapból vásárol? Mitől lesz fenntartható egy ingatlanalap? Interjú a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatójával, Simon Péterrel.

Egyetlen befektetési terület sem vonhatja ki magát a vágtató inflációs környezet hatásai alól, ám mindeddig egyes ingatlanalapok válság- és inflációállónak bizonyultak és a hosszú távú hozamkilátások sem romlottak – mondta Bogár Roland, a Diófa Alapkezelő ingatlan-befektetési igazgatója. A szakértő azt is kiemelte, hogy a bizonytalan árazási környezetben vizsgálni kell a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit, hiszen a környezettudatosság költségoldalon is pozitívumokkal jár, és ennek következtében pedig az ESG-kritériumok további felértékelődésére is számítani lehet.

A befektetők még nem ismerték fel, hogy milyen nagy esélye van annak, hogy az amerikai gazdaság akár mélyebb recesszióba is süllyedhet – véli Czifra Gábor, az MKB Pannónia Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hogyan veszi észre a profi befektető, hogy közeleg a vihar? Milyen befektetéseket választ, ha megfordul a trend és mit kezd a közönségkedvenc Teslával? Honnan tudja, mikor kell elkezdeni vásárolni és kik a példaképei? Interjú.

Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.

A háborúról, gazdasági nehézségekről és tőkepiaci turbulenciákról szóló hírek nem jelentik azt, hogy ne lenne érdemes befektetni. A Raiffeisen Alapkezelő az aktív portfólió-kezelésben hisz, és abban, hogy ilyenkor ingatlanbefektetésekkel, kisebb mennyiségű árupiaci termékkel is érdemes színesíteni a portfóliót. Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő vezető értékesítés támogatójával.

A befektetési világban, a politikában és a gazdaságban rossznál rosszabb hírek követik egymást, az indexek is lefelé tartanak. Lehetséges-e ilyen körülmények között jó befektetéseket találni? Európában vagy Amerikában érdemes ezeket keresni? Mit kezdjünk néhány millió forint megtakarítással? Interjú Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Egy kisbefektető, aki szívén viseli a bolygó és a társadalom sorsát, hogyan tud hatékonyan ESG portfóliót összeállítani? Miként segíti az új irány, amely jóval több múló divatnál, a vagyonkezelést, befektetést? Interjú Vízkeleti Sándorral, az Év ESG Alapkezelője vezérigazgatójával.

A befektetési alapokban kezelt vagyon 0,7 százalékkal, 55 milliárd forinttal 7510 milliárd forintra csökkent márciusban - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

Több mint 7500 milliárd forintot kezelnek - de ki köztük a legjobb? Az Év Alapkezelőjéről és az Év Portfóliómenedzseréről most az ön szavazata is dönthet, ráadásul még egy Harley-Davidson élménymotorozást is megnyerhet néhány kattintással.

Az idő sürget, te is tehetsz a környezetedért. Úgy is, mint egyszerű fogyasztó, ügyfél, aki modern ügyintézést választ, kerüli a pazarlást és a környezetet károsító megoldásokat. De úgy is, mint megtakarító, befektető, aki megnézi, hogy mire adja oda a pénzét.

Az emberek a háború miatt most mindentől félnek, még a legbiztonságosabb befektetésektől is. Mit kell tudni az értékpapírok őrzéséről, garancia-rendszeréről, a befektetővédelemről? Melyik lehet most a nagyobb kockázat?

A Bamosz tagok 7851 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, összesen pedig 14 százalékkal nőtt az alapokban kezelt vagyon egy év alatt.

Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.

A befektetési alapok vagyona tovább nő, majdnem 7000 milliárd forint. A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek. Az Év Alapkezelője az Aegon, az Év Portfóliómenedzsere Cser Tamás, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Munkácsi Dávid és Szűcs Zoltán lett.

Mi a közös a 19. századi vasútépítési láz részvényeiben és a bitcoinban? Az árrobbanás, meg a szándékos árfelhajtás? A Wall Street nagyágyúi simán fel tudnák vásárolni a bitcoinok oroszlánrészét a piacról, főleg, hogy a mennyiség korlátozott, és rengeteg bitcoin nem is eladó. Egy sor jele van annak, hogy épp ezt a folyamatot látjuk. Mi lesz, ha bekövetkezik? Merre viszik majd az árat a tőzsdecápák? (Jegyzet)

Meddig mehetnek még a kriptodeviza-árfolyamok? Az egyszerű vételen túl hogyan lehet a kriptodevizákból pénzt csinálni? Mekkora hozamot ért el az első Magyarországról kezelt kriptodeviza-alap? Lufi, csalás, humbug, vagy világmegváltó újítás ez az egész szektor? Interjú Szabó Dávid alapkezelővel.

A tavalyi rendkívül hektikus tőkepiaci évben a hazai abszolút hozamú alapok is rendkívül hektikusan teljesítettek, nagyjából plusz 30 és mínusz 30 százalék között. Voltak olyanok, amelyek felkészülve várták a márciusi esést, vagy évközben annyi részvényt vásároltak, ami az év végén szép hozammal ajándékozta meg őket. Mások veszítettek, de az átlag legalább pozitív. Mutatjuk a hozamlistát.

Ebben az évben hatalmas visszaesések és csodás felpattanások színtere volt a részvénypiac. Régi paradigmák dőltek meg, de egyes szektorok felülteljesítése hosszú távú, megatrend maradhat. Kevés ide tartozó cég van a kelet-közép-európai régióban, ez is lehet térségünk alulteljesítésének egyik oka. Interjú Szigetvári Dániellel, az Aegon Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.

Májusban 1,1 százalékkal, azaz 68 milliárd forinttal növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon a tőkeáramlás és a hozamok eredőjeként, a hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagjai 6120 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.

A parlament előtt fekvő törvénymódosító javaslat elfogadása esetén nemcsak maga gründolhatna ingatlanokba fektető alapot, hanem a már létezők jegyeiből is vásárolhatna. Az Eximbank jelenleg csak bel- és külföldi kockázati- és magántőkealapokban érdekelt, az ezekbe tett tőkéje 2019 végén együttesen 87 milliárd forintot ért.

A hazai lakossági állampapírok jelentős felára fényében is vonzóbbak lehetnek a reáleszközök, például a részvények. Hosszabb távon jöhet inflációs nyomás, de a társaságok tudják majd emelni áraikat. A várhatóan sokáig alacsonyan maradó kamatszint miatt is a részvények kerülhetnek előtérbe – tartja Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfóliómenedzsere. Vásárolni azonban kisebb csomagokban érdemes. Interjú.

Lehetővé teszik a hazai nyílt végű, nyilvános alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein.

A befektetési alapok hozamában is jelentős csökkenést okozott a koronavírus-válság, de káros lehet pánikolni. Nagyon olcsó az olaj, a megvásárlása azonban hosszú távon veszteséget okozhat. A nemesfémek profitálhatnak abból, hogy a világ jegybankjai gyakorlatilag korlátlan pénznyomtatásra álltak át.

A 2019 végén kezelt 6464 milliárd forintos vagyonuk 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A legszembetűnőbb változás az volt, hogy míg a pénzpiaci alapok vagyona 87 százalékkal csökkent, addig a kötvényalapoké közel 53 százalékkal nőtt.

Több mint 29 milliárd forint értékben értékesítették a jegyeiket. Azt nem tudni, ebből mennyi áramlott a Magyar Állampapír Pluszba, amelynek állománya októberben 368 milliárddal gyarapodott.

Eddig is feltételezni lehetett, hogy részben befektetési alapok eladásából szabadítottak fel pénzt befektetők a kormányzat által ezerrel propagált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz jegyzéséhez, de a ma közzétett legfrissebb adatok ezt a vélekedést megerősíteni látszanak. Az alapokból júniusban kivont 179 milliárd forint jelentős része az új szuper államkötvényben landolhatott.

A hazai lakosság közismerten kockázatkerülő, a tulajdonában levő befektetési jegyek között is a kevésbé kockázatos formák dominálnak. Az alapkezelők is csak kevés, tisztán részvényekbe fektető alapot működtetnek. De legalább több részvényt tartanak-e, mint korábban? Erre kereste a választ a Privátbankár.hu.

Az alacsony kamatok miatt százmilliárdok áramolhattak viszonylag kockázatos befektetésekbe, mint részvények, ingatlanok, vállalati kötvények. A 2007 végi békebeli helyzethez képest ugyan nem szembetűnő a növekedés, az utóbbi három év azonban alaposan átrendezte a képet. Alapokon, biztosításokon, pénztárakon keresztül és közvetlenül is kockáztat a magyar.

Változatlanul a világátlag feletti növekedési potenciált tulajdonítanak a Fidelity portfólió-menedzserei az ázsiai befektetéseknek, legyen szó részvényekről vagy magas hozamú kötvényekről. Kína egyre több területen lekörözi versenytársait, elképesztő technológiai fejlődésen megy keresztül.

A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2018 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek. Az Év Alapkezelője az OTP, az év portfólió-menedzsere Szalma Csaba, az év feltörekvő portfólió-menedzsere pedig Pálfi György lett.

India szegény ország volt a közelmúltig, de most gyors növekedésnek indult, így a vagyonképződés is zajlik. Eddig az aranyra esküdtek, most azonban felfedezik a részvénypiacokat.