Mennyire és hogyan érezzük vagy érezzük majd meg az iráni válságot?

A parlamenti választások előtt már erősödésnek indult a forint árfolyama, majd az április 12-i politikai hegyomlás hírére még markánsabb lett a felértékelődés. A hosszú idő óta tartó kilengő-gyengülő trend után ez egy egészen új helyzet, amely a piacok pozitív várakozása nyomán áll elő. Az exportőrök természetesen másként élik meg ezt. Mi és miért történt a magyar fizetőeszközzel az elmúlt években, és merre tovább? 

Az MNB az euró-tartalék terhére tonnaszámra vett aranyat, ami leginkább politikai lépés, és kockázattal jár. A jegybank 50 milliárd eurós tartaléka ugyan elégségesnek látszik, de a legfontosabb egy tartósan jó állapotú állami költségvetés kialakítása lenne. Ettől pedig roppant messze vagyunk.

A „Németország a hibás” magyarázkodás komolytalan. A kisebb magyar lendület ország-specifikus okokra vezethető vissza, nem pedig a globális kereskedelmi vagy általános európai tényezőkre. A magyar gazdaság a hozzá mérhető adottságú országokból álló kelet-közép-európai térség növekedési nívója alatt teljesít.

Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait.

Márciusban nem emelkedett a fogyasztói árak átlaga Magyarországon – közölte a KSH, ami alapján az infláció egy hónapra megállt. A „nulla változás” mögött csökkenő üzemanyagárak és stagnáló élelmiszerárak állnak, miközben több termékcsoport drágult. A hivatalos adatok és a lakossági érzékelés között egyre mélyebb a szakadék. Valóban ennyire megfékezték az árakat? Vagy csak a statisztika lett kedvezőbb? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 

Két hét alatt robbant be a köztudatba a GameStop vállalat a példátlannak tűnő tőzsdei teljesítményével – a kommentárok sokszor egy új világ kezdetéről, a kisbefektetők forradalmáról beszélnek. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk, mi történt a részvénnyel az elmúlt hónapokban, kérdésessé válik, valójában ki kit győzött le a short-buborék kidurranásakor. Barlai Róbert tőkepiaci szakember jegyzete.

A magyar gazdasági növekedés 2013 óta töretlen, de csak arra elég, hogy ne szakadjunk le még jobban a többi visegrádi gazdaságtól. A háttérben a rendkívül gyenge munkatermelékenység áll - mi lehet az oka annak, hogy a magyar gazdaság ebben ilyen mértékben elmaradt a többi országtól? Kónya István cikke a Benchmark című sorozatunkban.

Benchmark. Ezen a néven indult a Privátbankár.hu és az Mfor.hu közös jegyzetsorozata, melynek második, Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt MNB-elnök által jegyzett darabját alább olvashatják. Neves szerzőket kértünk föl arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században. Reméljük, olvasóink örömüket lelik a cikkekben, amelyeket vitaindítónak szánunk.

Az megszokottnál szélesebb merítés, közel teljes transzparencia, a benchmark alapú és az abszolút hozamú befektetési politika előnyeit egyaránt felhasználni képes, "középutas", aktív befektetési politika - ezek teszik versenyképessé a You Invest megoldást - mondja Varga Zalán, az Erste Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója.

Alacsonyak a kamatok, nemsokára nőhet az adó is, és sokan alternatív befektetési formákat keresnek. Az alapok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy milyen hozamokat értek el a múltban. Ez nem jelent ugyan garanciát a jövőre nézve, de javítja az esélyeket.