Megjelentek a januári béradatok, és százalékosan szép a növekedés, de a decemberi után egy kicsit jobbat vártunk. Messze még mindig az elérendő és üdvözítő cél, a német-osztrák bérek fele, pedig vásárlóerő-paritáson már elértük a fejlettségük felét, nominálisan viszont csak a harmadát, és itt van az eb elhantolva.

Mély válságban volt a Tesco szülőhazájában, Nagy-Britanniában, jött a válságkezelés, és úgy tűnik, ez meghozta eredményeit: az óriás áruházlánc kezd kikecmeregni a gödörből. Az eladások volumene emelkedik, most először érdemi profit is mutatkozik, így a cég 3 év után először osztalékot fizet részvényeseinek. Az itthoni leány a fogát szívja bérfelzárkózás miatt, de majd ezt is kiheverik.

Áprilisra is igen kedvező adatokat tett közzé a KSH a keresetek alakulásáról, immár második hónapja. Az ágazatok, szakmák között viszont óriási különbségek alakultak ki, amely komoly feszültségeket, és helyenként a munkaerő teljes hiányát okozzák. Nézzük, hol tart a felzárkózási folyamat.

Egy tapasztalt orvos itthon annyit keres, mint a szomszédban egy pályakezdő fiatal.

A KSH megjelentette a tavalyi évre vonatkozó jövedelmi adatokat, melyekből önmagában viszonylag kevés látszik, de a decemberi adatok már izgalmasabbak. Vajon ezek alapján hogyan alakulhatnak a jövedelmek idén, és mennyit csökkenhet a fejlett EU-tagállamokhoz képesti lemaradásunk?

A gazdaságpolitikának a 2008-as válság után új jelenségekkel kell szembenéznie, melyeket korábban nem, vagy csak kevésbé tapasztalhattunk. Ezek elsősorban a fejlett gazdaságokban jelentkeznek, de nálunk is nagyjából hasonló a helyzet. Ehhez próbál alkalmazkodni a jegybank és a költségvetés, hogy egészséges legyen a gazdasági növekedés.

Egyelőre nem tudni, hogy a kormányzat támogatná-e a szakszervezetek javaslatát a bérfelzárkóztatásra.