Az orosz külügyminiszter egy februári hadgyakorlatra hivatkozik.

A Szuezi-csatornán át 40 nap elérni Európát a Távol-Keletről, az Északi-tengeren át feleennyi időbe sem telik. A Kína és Dél-Korea által már használt északi útvonal az év jelentős részében hajózhatóvá válhat négy éven belül. De mit nyer ezzel a Roszatom?

Évek óta halljuk, hogy kevés a nyersanyag, és nem jó helyen vannak. A bányászat jövője már nem is látható a mai térképeken, a sarkvidéki jég alatt, a mélytengeri síkságokon és az aszteroidákon termelhetik ki a kritikus nyersanyagokat. De mindegyik előtt rengeteg nehézség áll még. Lehet ebből befektetőként profitálni?

A Roszatom adott pénzt az orosz akcióra.

Az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Az Arktikus Flotta feladata lesz az Északi-tengeri Út (NSR) és a 6920 kilométer hosszúságú orosz arktikus partvidék védelme.  Az Arktikus Flottára hárulhatna a pótlólagos erősítés feladata egy katonai konfliktus során, ha az orosz arktikus térség biztonságáért felelős „Északi Flotta Közös Stratégiai Parancsnokságát” az ellenfél megsemmisítené.  Káncz Csaba jegyzete

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter frusztrált és teátrális alakítása annak köszönhető, hogy Washington egészen egyszerűen későn ébredt rá, milyen ütemben alakul át az arktikus térség és az milyen potenciált hordoz magában. Az USA és Kanada ébredéséhez hozzájárulhatott az az orosz törvénytervezet, amely a norvég partoktól a Bering-szorosig orosz szuverenitás alá helyezi az északi-tengeri útvonalat.

Gyakran előfordult, hogy egy-egy területen időnként felborul az időjárás, de ami idén történt, az szinte egyedülálló. Januárban nálunk volt 30 éve nem látott hideg, múlt héten pedig Amerika keleti felét borította el a márciusi hó. Eközben az Északi-sarkon fagypont fölötti hőmérséklet is előfordult, a téli jég kiterjedése pedig a valaha mért legkisebb lett.

Barack Obama amerikai elnök ma Alaszkába látogat, miközben a Pentagon új tervet dolgoz ki a leolvadó arktikus térségre az USA gazdasági és politikai érdekeinek védelmében. Moszkva tavaly decemberben hozta létre az Arktikus Stratégiai Parancsnokságot és követel 1,2 millió négyzetkilométert. Kanada, Kína és a skandináv államok is ott tapossák egymás sarkát és nyújtják be sorra igényeiket a területre.

A Shell már az idén nyáron újrakezdené a kutatófurásokat az északi sarkkörön túli területeken, mihelyt megszerzi a szükséges engedélyeket és elhárulnak a jogi akadályok - írja a brit The Guardian hírportálja.

A globális felmelegedés fegyverkezési versenyhez vezetett Északon, egyre jobban növekszik a feszültség a leolvadó Északi-sarkvidék körül. Egymás sarkát taposva tolonganak az érintett államok a természeti kincsekért.

Oroszország korábban csak szimbolikusan tekintett az Északi-sarki területekre, most viszont úgy tűnik, hogy nagyon hamar felértékelődhet a régió.