Jelentős kihívásokkal kell majd szembenéznie az új kormánynak.

A hosszú évekig megdönthetetlen mantraként szajkózott költségvetési fegyelem és az eladósodottság megállítása a koronavírus-járvány miatt margóra került, és úgy tűnik, ez továbbra sem lesz a döntéshozók fókuszában. A kérdés az, hogy a hiány és az adósság valóban olyan axióma, mint amilyennek korábban beállították, vagy porhintés volt, amit eddig láttunk.

A világgazdaság stagnálása, és az uniós problémák nem kedveznek a közép-kelet-európai régió országainak sem, ugyanakkor a régió kettészakadásáról még nem lehet beszélni. Magyarország esetében a kormányzat fiskális intézkedései nem párosultak a növekedés beindításával, így idén recesszióra, míg jövőre enyhe kizárólag export vezérelt növekedésre lehet számítani.

Rekordszintre emelkedett a német államadósság, a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok tartozása az első negyedév végén 2 042 milliárd euróra rúgott, amely 2,1 százalékkal több, mint egy éve. A fiskális szigor mellett érvelő Németországban már jócskán meghaladta a maastrichti kritériumot az államadósság nagysága.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője arra ösztönzi az eladósodott államokat, hogy csak fokozatosan csökkentsék költségvetési hiányukat elkerülve ezáltal, hogy további sérüléseket okozzanak a gazdaságuknak.

A végtörlesztés és az árfolyamgát segíti, de nem oldja meg a magyar gazdaság devizakitettségi gondjait, csak újraosztja a terheket a háztartások, az állam és a bankok között - fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szombaton Zalaegerszegen, a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján.