Hiába lett viszonylag kedvező, egy éve nem látott alacsony az éves infláció novemberben, azért még cseppet sincs okunk fellélegezni.

Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 

Ezt ígérte a kormány a Brüsszelhez elküldött Konvergencia Programban.

Az uniós csúcs hozadékáról, a GDP háztartásokat érintő témáiról is beszélt Rácz Gergő a Trend FM hétfő reggeli adásában. Kollégánk kivesézte a költségvetési és a jegybanki politika ellenérdekeltségét, és igyekezett az "eldobhatóként" minősített 2023-as évet követően pozitív képet vázolni 2024-re, amikor a növekedésből táplálkozó, minden remény szerint jobb helyzetben lévő háztartások is jobban ki merik nyitni a pénztárcájukat.

A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.

Augusztusban 163,1 milliárd forint deficitet halmozott fel a központi alrendszer.

A régi fényét visszanyert nagyhatalom jó évet zár: nagyot alakított Szíriában, összehozta az OPEC megállapodást, ezzel egyúttal lekötelezve a Közel-Kelet apraját-nagyját, túljutott az olajáresés okozta válságon, és most végül még a hab a tortán: a 25 éves önálló Oroszország történetének legalacsonyabb inflációját érte el.

A Magyar Nemzeti Bank jelentősen, a decemberi 2,3 százalékról 3,2 százalékra emelte az idei GDP-növekedés várható ütemét márciusi inflációs jelentésében. Ebben a jegybank a fogyasztói árak stagnálására számít, míg decemberben még 0,9 százalékos inflációt valószínűsített.

A jegybank mind az infláció, mind a GDP-növekedés tekintetében visszavett korábbi várakozásaiból. Az olajár nagy kalamajkát okozhat, hogy a gázár is leköveti-e majd az elmúlt hetek történéseit, nagy kérdés.

Az infláció középtávon a 3 százalékos céllal összhangban alakulhat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuális inflációs jelentéséből.

A neves közgazdász szerint magas az államadósság, lassul a növekedés, cél alatti az infláció, és még választások is jönnek. Mire számíthatunk?

Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank korábbi igazgatója az 51. Közgazdász-vándorgyűlésen elmondta: a válságban szétesett a pénzügyi közvetítőrendszer, a jegybankok korábbi stabilizációs politikája kudarcot vallott. Azóta nem szokványos eszközök tömkelegével sikerült visszanyerni az irányítást, de az alap ugyanaz: az inflációt pórázon kell tartani.

Információink szerint nem emelte inflációs célját a jegybank: Matolcsy György keddi sajtótájékoztatóján tévedésből beszélt 3-3,5 százalékos középtávú inflációs célról. A jegybank szerint félrehallottuk: nem mondott ilyet az elnök.

A Magyar Nemzeti Bank 2012-ben 39,8 milliárd forint veszteséggel zárt, szemben az előző évi 13,6 milliárd forint nyereséggel, működési költsége tavaly 11,6 milliárd forintot tett ki, ami 230 millióval kevesebb a 2011. évinél - áll az MNB 2012. évi jelentésében, amely szerda este jelent meg az Országgyűlés honlapján.

Irreleváns kérdés, hogy ki lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, inkább az a kérdés, hogy a szervezet fenntartja-e inflációs célkövetési rendszerét, és ha igen, akkor milyen kívánatos inflációs szintet határoz meg - mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke egy szerdai budapesti fórumon.

Részben átcsoportosítással biztosítható jövőre a többlettámogatás a felsőoktatásban - mondja a költségvetésért felelős helyettes államtitkár.

Októberben a fogyasztói árak 6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve, és a ruházkodási cikkek árai is csak kis mértékben emelkedtek.

Szeptemberben a fogyasztói árak 6,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt jelentősen emelkedett az üzemanyagok és a dohányáruk ára, miközben árcsökkenés következett be a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében.

Jelentős többséggel döntött az MNB Monetáris Tanácsa az alapkamat 7 százalékon tartásáról. Simor András jegybankelnök elismerte, hogy nőtt a kamatvágást forszírozók száma, de részleteket nem árult el. Az infláció magas marad, újabb kamatcsökkentéshez pedig tartós javulás kellene. A jegybank szerint a jövő évi hiánycél teljesüléséhez újabb kormányzati intézkedésekre lehet szükség.