A gazdaságfejlesztési miniszter kérésére a bankok hétfőtől nem adják egy bizonyos kamatszint alatt drágábban a lakossági jelzáloghiteleket, valamint a vállalati forgóeszközhiteleket. Az önkéntességet azonban mintha túlzásba vitték volna, többen még a Nagy Márton által meghatározott szintek alá is mentek. Kérdés, az elmúlt egy évben alapvetően a jelentős élelmiszerdrágulás miatt rosszabb anyagi helyzetbe került magánszemélyek pusztán az alacsonyabb kamatok láttán hajlandóak lesznek-e belevágni a hitelfelvételbe, ezzel járulva hozzá ahhoz, hogy a gazdaság kikecmeregjen a recesszióból. Erről is elmondta véleményét főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában. 

Ráharaptak a Zöld Otthon Program kedvezményes kamatú hitelére az ingatlant vásárlók és építők. A bankokhoz már az első hónapban annyi igénylés futott be, hogy ilyen ütemben fél év alatt elfogyhat a jegybank 200 milliárdos kerete. Sokan más lakáskölcsönnel együtt veszik fel a zöld hitelt, és akár az építési, vásárlási terveiket is módosítják ennek érdekében.

Bár a piaci árazásba jórészt már beépült a Magyar Nemzeti Bank mai 30 bázispontos kamatemelése, a money.hu adatai szerint a bankok eddig még csak óvatosan nyúltak a hitelkamatokhoz. A mostani döntéssel jó időre búcsút mondhatunk az elmúlt hónapok rekordalacsony jelzáloghitel kamatainak, ám a verseny miatt a bankok eltérő mértékben és időben léphetnek.

A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?

Az UniCredit stratégiai bankbiztosítási partnerségre lépett az Allianz és a Generali biztosítókkal.

Elmondhatják véleményüket a most bejelentett két nemkonvencionális eszköz alkalmazásáról.

Naponta hívják a bankokat a potenciális ügyfelek, és zokon veszik, ha ingatlanspekulációra 2,5 százalékon nem kapnak pénzt. A kiskapuk így is megvannak, sokaknak sikerül is kijátszani a rendszert. Magyarország első és egyetlen etikus bankjának vezérigazgató-helyettese szerint a növekedési program jó, de most már ideje lenne továbblépni. Pozsonyi Gábor adott interjút a Privátbankárnak.

...de kérdés, meddig fúj az a szél és ki fog pulykának számítani – teszi fel a kérdést a tőkepiacot belülről ismerő szakember. A hazai intézményi befektetői szektorról, a külföldi bankok itteni leányvállalatainak gondolkodásáról, az OTP nemzetközi üzletágáról beszélt Barlai Róbert, az OTP ügyvezető igazgatója a Gazdasági Rádiónak.

Késve, de ma megjelent a jegybank hitelprogramjának terméktájékoztatója. A 2,5 százalékos költségplafon felett is lehet költsége majd a hitelért folyamodó cégeknek, a részletekből az tetszik ki, az MNB óvatos. A kisebb cégek továbbra is szigorú hitelfeltételekkel találhatják szembe magukat.

Kormánygaranciára vagy az eredetileg meghatározottnál magasabb kamatfelárra lehet szükség ahhoz, hogy a kereskedelmi bankok részt vegyenek a hitelezés-ösztönző programban.