Legfeljebb közepes lesz az idei termés a magyar gazdák várakozása szerint.

A kibocsátás idei 8 százalékos visszaesése elegendő lenne a klíma felmelegedését 1,5 Celsius fokon belül tartani – de ahhoz az elkövetkező években is tartani kellene ezt az ütemet. A világon egyedül a francia kormány szabott zöld feltételeket az Air France megmentéséhez. Káncz Csaba jegyzete.

Öt éven belül immár negyedszer lett az év legjobb globális részvényalapja az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap. Ezt az alapot 2008 elején találta ki Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, így tőle próbáltuk megtudni a siker titkát. A vele készült interjúból az is kiderül, vajon a koronavírus-járványból tanulva az emberiség felelősebben állhat-e hozzá a globális felmelegedéshez, s ennek következtében nőhet-e a kereslet az e szempontokat figyelembe vevő cégek részvényei iránt.

A párizsi klímacélokat csak egy súlyos globális gazdasági visszaeséssel lehet elérni – amire ugye napról napra nagyobb az esély. A pénzügyi krach egyben a jóléti fogyasztói modell alapos újragondolására is lehetőséget kínál. Káncz Csaba jegyzete.

Az uniós klímaambíciókhoz, a digitális átállás követelményeihez és a globális versenyképesség megőrzéséhez hozzáigazított európai iparstratégiát hirdetett kedden az Európai Bizottság, amely többek között a tiszta hidrogénben rejlő lehetőségekre, a külföldi befektetők piactorzító versenyelőnyének kiegyenlítésére és a zöld közbeszerzésre fókuszál, miközben sokadszorra is megpróbálja eltakarítani az útból a kkv-k fejlődésének útjában álló akadályokat.

2050-re klímasemlegessé tenné a vállalatot a cég új vezére.

A távol-keleti országban jóval kevesebb hó esik a szokásosnál, amely súlyos károkat okozhat a turisztikai iparnak. Szakértők szerint a jelenség mögött a globális felmelegedés állhat, amely miatt hó helyett eső hull az égből. Komoly hóhiánnyal szembesül számos európai síközpont is.

Az amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórumon ma megtartott beszédét a saját érdemeinek sorolása uralta, de becsúszott egy monumentális zöld vállalás és egy hosszúra nyúlt ellenségekézés is. Fiatal nemezise, Thunberg pedig, miután eddigi felszólalásai nyomán gyakorlatilag nem történt semmi a klímavédelemben, pesszimistább beszédeket tartott, mint valaha.

A tél a karácsony és a hideg mellett a síszezon kezdetét is jelenti, amely egyben több ország életében nagyon komoly turisztikai időszakot is jelent. A globális felmelegedés és az egyre közeledő klímakatasztrófa azonban sok más terület mellett itt is egyre inkább feltűnik – bajban vannak ugyanis az alacsonyabb síterepek, hiszen egyszerűen kezd túl meleg lenni ahhoz, hogy elég hó essen.

Az ausztrál bozóttüzek hevessége alátámasztja azt a nemzetközi kutatói figyelmeztetést, miszerint a globális felmelegedés közeledik a visszafordíthatatlan stádiumhoz. A vészjelzések nehéz kommunikációs helyzet elé állítják a hazai kormányzatot, amely 2018 novemberében szétverte a környezetvédelmi apparátust. Káncz Csaba jegyzete.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év végéig kidolgozza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát a szerdai kormányülésen elfogadott energia- és klímapolitikai dokumentumok alapján - mondta Palkovics László, a tárca minisztere.

Aligha van a környezetet jobban károsító ünnep, mint a karácsony, a forrósodó bolygóért pedig az idén végre széles néptömegek kezdtek aggódni. Mégsincs annak semmi jele, hogy a fogyasztási szokások jottányit is változtak volna. Mi egyáltalán az oka a karácsonyi vásárlási és fogyasztási mániánknak?

Tömegek az áruházakban, szeméthegyek az ünnep után, utcán száradó fenyőroncsok januárban. Miközben arról beszélünk, hogy a bolygó haldoklik, vagy nemsokára megsül. Ha még valaki nem vett csomagolóanyagot vagy fenyőt, talán még javíthat kicsit a helyzeten az utolsó pillanatokban is.

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon.

A svéd klímaaktivista tinédzser az egész generációjának a jelképe, írják.

A távol-keleti óriás néhány éve komolyan elkezdett pénzt fektetni a megújuló energiákba. Aztán jött a nagy fordulat Pekingben, aminek köszönhetően rövid idő alatt a világ legnagyobb emissziós értékeket felmutató országává változtak át.

Az erről szóló határozatot nagy többséggel fogadták el Strasbourgban.

Világszerte politikailag eladhatatlan a választópolgároknak az a paradigmaváltás, amire szükség lenne az eszkalálódó klímaválság megállításához. A norvég Svalbard (Spitzbergák) szigetcsoport átlaghőmérséklete 1970 óta 4 Celsius fokkal ugrott meg. Káncz Csaba jegyzete.

Az utóbbi napokban az ellenzéki sajtóban és a közösségi médiában is hangsúlyos helyet kapott a fenntarthatósági nemzeti konzultáció, amelyről kiderült, hogy ez nem a kormány kezdeményezése, hanem egy uniós kötelezettség volt.

A pénzügyi és környezeti kockázatok kölcsönösen hatnak egymásra, a jegybankoknak, pénzügyi felügyeleteknek pedig egyre erősebb felelősségük van a fenntartható, klímabarát pénzügyi rendszer kialakításában.

Jelentős előrelépések történtek, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az Európai Unió 2030-as klímavédelmi célkitűzéseinek teljesítéséhez - írta friss jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.

Majdnem négyszer annyi embert érinthet a tengervízszint emelkedése a következő évtizedekben, mint azt eddig vélték - derül ki egy új tanulmányból.

Az amerikai katonai akadémia a közelmúltban tette közzé jelentését, amely a klímaváltozás veszélyeit vizsgálja a katonai műveletekre és az ivóvizet nevezi meg az egyik legszűkebb keresztmetszetnek. Az utóbbi hetekben a globális Dél két nagy folyamán is nőtt a politikai feszültség. Káncz Csaba jegyzete.

Ez új, szomorú rekord.

Az okok nem egyértelműek, de úgy tűnik, ezért is a klímaváltozás lehet a felelős.

Két év után ismét felmérték, melyek azok a cégek, amik tevékenységükkel a legtöbb széndioxidot juttatják a légkörbe. Nem született meglepetés, a legdurvább emissziós értékek még mindig a globális olajóriásokhoz köthetők.

Az óriási, 50 millió font értékű szerződés kimondja, hogy az energiát direktben hazai megújulóenergia-forrásoktól veszik meg, az intézmények célja pedig az, hogy 5-10 éven belül elérjék a teljes szénsemlegességet.

Emberek százmillióit veszélyeztetheti, hogy a klímaváltozás miatt terjednek a trópusi betegségek. A gyógyszeriparnak ez kihívást és nagy üzletet jelent. Az emelkedő hőmérséklet okozta természeti katasztrófák már milliókat űztek el a lakóhelyükről, és az elmúlt három évben több mint 650 milliárd dollár értékű gazdasági kárt okoztak a világban, a globális GDP 0,28 százalékát.

A német városban évtizedek óta zöld irányvonal mentén fejlesztenek, és húzzák egyre szorosabbra az emissziós nadrágszíjukat. Az intézkedéseik közül számos egyáltalán nem látványos, mégis, mindent összeadva óriási eredményeket értek el.

Ma tartották a harmadik globális klímasztrájkot, rengetegen vonultak a Clark Ádám térről a Kossuth térre.

A köztársasági elnök nagyívű beszédet tart az ENSZ Klímacsúcson, miközben pár hónapja szétverték a hazai környezetvédelmi apparátust, a kormány pedig megvétózta az EU 2050-as klímacéljait. Moszkva a napokban figyelmeztetett, hogy az orosz arktikus térségben felolvadó fagyott altalajból radioaktív szennyeződés szabadulhat ki. Káncz Csaba jegyzete.

Nagyon ketyeg az óra, lehet, hogy minden eszközt be kéne vetni a Föld megmentése érdekében. Erről tárgyal holnap a német kormány is. A fosszilis energiahordozók az üvegház-hatású gázok háromnegyedéért felelősek. Vajon ki lehetne-e ezeket váltani mind atomerőművekkel?

Annyi dízelt égetett el augusztusban, mint egy autó teljes élete során.

A klímaváltozásra, azaz a melegebb időjárásra reagált az ingatlanpiac: lényegében már májustól szeptemberig nyári idő a jellemző, így a nyaralók is felértékelődnek. A megugró kereslet az árakon is látszik, május és augusztus vége között 5 százalékkal emelkedett országos szinten a nyaralók négyzetméterára.

Plusz nem érne véget a mai formájában az emberi civilizáció. A megoldás drága, de megvan a recept - viszont minderre egy friss felmérés szerint elképesztően felkészületlenek vagyunk, főleg a politikai vezetők miatt.

„Képviselő úr, a kanadaiaknak szüksége van a gazdasági növekedésre és jó munkahelyekre, de a környezetvédelem is legalább ennyire fontos. Ez a kormány ezeknek a törekvéseknek az élére állt, ami az előző kormányról nem mondható el. A másik dolog, amit garantálunk, hogy ez az adó, vagyis ez a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó ár…” – a kanadai parlament felhördülése közepette itt ért véget Justin Trudeau miniszterelnök beszéde 2016 októberében.

A 2017-es Nemzetbiztonsági Stratégia óta újra a nagyhatalmi versengés lett Washington első számú biztonságpolitikai prioritása, de ez nem találkozik a közvélemény értékítéletével. Miközben az amerikai külpolitikai elit 95 százaléka válaszcsapást követelne egy NATO-tagállam elleni orosz támadásnál, az amerikai polgároknak csak 54 százaléka tenné ugyanezt. Káncz Csaba jegyzete.

A klímakrízis kellős közepén semmi sem érhetné meg jobban egy nagyvállalatnak annál, mint hogy kidobolja: környezetkímélőbb gyártási módra állt át. Legalábbis elsőre ezt gondolnánk, de a valóság egészen mást mutat. Egyre jobban elharapózik a cégek körében a titkos fenntarthatóság, amikor a színfalak mögött jelentősen csökkentik az ökológiai lábnyomukat, azonban erről mélyen hallgatnak. Ennek persze megint csak gazdasági okai vannak.

Márpedig a metán a szén-dioxid után a második legerősebb üvegházhatású gáz. Sőt, rövid távon majdnem kétszer olyan erős a hőcsapda-hatása, mint a szén-dioxidnak. Mivel a nagy olajcégek önös érdekeitől vezérelve pont, hogy mindent megtennének azért, hogy a metán ne kerüljön a figyelem középpontjába, úgy tűnik, Trump csak azért akarja eltörölni a gáz regulációját, mert azt még nemezise, Barack Obama emelte törvényerőre.

A kánikula okozta halálesetek megszaporodása, olvadó aszfalt, fokozódó viharkárok, egyre gyakoribb áramkimaradások - ez mind ránk vár a jövőben. Vannak azonban dolgok, amiket már most megtehetünk, hogy felkészüljünk ezekre a jelenségekre, és hogy mérsékeljük a várható pusztításukat.

Pápua Új-Guineán, Kiribatin és a Salamon-szigeteken is finanszíroznak majd környezetvédelmi projekteket.

Tizenhét, zömmel afrikai és közel-keleti ország már most a bőrén érzi a klímaváltozás egyik legkegyetlenebb tünetét, az extrém vízhiányt. Egy friss tanulmány szerint a világ számos városa egyre gyakrabban kerülhet közel a "zéró naphoz" - vagyis ahhoz a naphoz, amikor egyszerűen elfogy az ivóvizük. Európa sincs biztonságban: Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Belgiumban már most is nagyon magas a vízhiány veszélye.

„Átütő hatáshoz szerintem egyrészt generációváltás szükséges mind vezetői, mind társadalmi szinten, másrészt pedig olyan események, amelyek egyértelműen ráébresztik a társadalmat, hogy a status quo nem fenntartható” - mondja Pintér László, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetője. Interjúnk második része.

A klímaváltozás egyre inkább arra kényszerítheti Európa bortermelőit, hogy már csak az elemi túlélés érdekében is alapjaiban gondolják újra eddigi telepítési és gazdálkodási gyakorlatukat. A szélsőséges időjárást jobban tűrő fajták telepítése már elkezdődött a mediterrán régióban, ám az áttörés még várat magára.

A 2008-as globális pénzügyi válság után a befektetések zöme továbbra is azon makroszintű túltermelési és túlfogyasztási rendszereknek a túlélését finanszírozza, amelyeknek elsődleges felelősségük van a fenntarthatatlansági problémák további elmélyülésében. "A globális természeti erőforrásokra nehezedő nyomás növekedése miatt a migrációs nyomás fennmaradásával számolok, a jelenleginél kritikusabb szinten." Pintér Lászlóval, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetőjével és a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársával Káncz Csaba készített kétrészes interjút, amelynek első részét itt olvashatják.

Egy év alatt megtriplázódott a kiirtott erdőterület a folyó mentén. 597 négyzetkilométerből lett 2255 négyzetkilométernyi irtás tavaly júliustól idén júliusig.

Az előző legmagasabb átlaghőmérsékletet 2016 júliusa hozta, de abban az évben erős volt az El Nino forrósító hatása. Idén a jelenség sem kellett a rekorddöntéshez.

Az egyetem kutatóinak célja egy olyan, ipari méretben is alkalmazható megoldás kifejlesztése, amely a szén-dioxidot még azt megelőzően hasznos anyaggá alakítja, mielőtt az a levegőbe kerülne.