A kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett – jelentette be közleményében a pénzügyi tárca.

Egyetlen hónap alatt több mint 1000 milliárd forinttal nőtt a deficit a költségvetésben.

A kormány nem készít átfogó szemléltető anyagot a lakosság számára arról, mire, miből és mennyit költenek. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a K-Monitor a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezetként. 

A költségvetés október végi hiánya főként a gazdaság újraindítását célzó intézkedéseknek tudható be, állítja a mininsztérium közleménye, de ettől még tovább folytatódhat az osztogatás.

A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.

Az önkormányzatok nélkül számoltva a központi alrendszer 2292 milliárd forintos hiánnyal zárta az első kilenc hónapot.

A Kormányinfón kérdésünkre elárulta Gulyás Gergely, hogy a közmunkások bére is növekedni fog.     

A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat több mint 300 milliárd forint sorsáról döntött. Az átrendezések legnagyobb nyertese az Innovációs és Technológiai Minisztérium; az önkormányzatok támogatásánál a kormány már a látszatra sem akar figyelni, simán kiválogatták a kormánypárti vezetésű fővárosi kerületeket.

Augusztusban is deficites volt a költségvetés, ám a hiány mértéke visszafogottabban alakult a korábbi hónapokhoz képest.

Több, mint százmilliárd forint kell idén a soha nem látott mértékű bónusz kifizetésére a gazdasági növekedés üteme miatt. De a fedezet előteremtése nem jelenthet problémát.

Rengeteg pénzzel támogatja a kormány a szőlő- és borágazatot, azt a szektort, ahol ma már egyre nagyobb a NER-jelenlét is. 

Erre lehet következtetni egy új határozatból. Amivel aztán korrigálták is a hibát.

Hogy mely cégekben, az nem derül ki a friss kormányrendeletből.

Amíg nem jön a pénz Brüsszelből, addig a helyreállítási tervben szereplő beruházásokat a hazai költségvetésből finanszírozhatja a kormány.

Az első hat hónap egyenlege pedig már 1704 milliárdos mínusz.

A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az előirányzat túllépését jóváhagyó kormányhatározat. 

A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.

A jövő évi költségvetés leghangsúlyosabb eleme a gazdaság-újraindítási akcióterv, amely lehetővé teszi, hogy mindenki talpra tudjon állni, akit a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozott - mondta a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Három lépcsőben 26 milliárd forintot rendeztek át egy határozattal. A Magyar Falu Program kapta a legtöbbet. összesen 16,3 milliárd forintot.

Oltási helyzetről, kilátásokról, a bizalom újjáépítéséről és a költségvetésről is beszélt a miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. 

Közel 600 milliárd forintot adhatnak vissza a jövő évi választások előtt azoknak, akik az átlagjövedelem alatt keresnek.

Az Európai Bizottság 167,8 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2022-re, amelyet a Next Generation EU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 143,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki - jelentette be Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Brüsszelben.

De jól járt a közmédia és az egyházi iskolák is nyertek a költségvetési módosítókkal.

A jövő évi büdzsé mezőgazdaságot érintő pénzeiről beszélt a tárcavezető. 

Ha lassan is, de beindul az építkezés, áprilisban 13 tendert publikáltak a megrendelő honlapján.

Ez jócskán több az idei keretnél. 

Újabb átcsoportosításokról határozott a kormány, a részletek a Magyar Közlöny szerdai számából derültek ki. 

Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

Felpörgeti a nagy infrastrukturális beruházásokat és a lakásépítést a kormány a 2022-es költségvetés tervezete szerint. Gyárépítések is lesznek, Budapest morzsányi pénzt kap.

Az elmúlt napok egyik híre, hogy a nagy EU-s mentőcsomagnak Magyarország nem kéri a hitel részét. A sajtó találgatja, hogy ennek mi lehet az oka. Reméljük, hogy rövid időn belül szakmailag is értelmezhető válaszokat fogunk kapni. Első hallásra nem csak meglepő, hanem a saját érdekeinkkel ellentétesnek is tűnik ez a döntés.

A szemünk előtt zajlik a magyar államháztartás megcsúszása, egyre rizikósabb pályán. Gazdaságunk remélhetőleg gyorsan adaptálódik, a hiány és az adósságállomány vonatkozásában azonban mind több a lefelé mutató kockázat. Az uniós válságkezelő alap, amely olcsó hitelforrás, már a meghirdetésével stabilizálta a térségi viszonylatban erősen eladósodott magyar állam pénzügyi megítélését, viszont a kamatmentes forrásokról való lemondás, a mögöttes politikai számítás, valamint a gazdaságilag kétes orosz és kínai megahitelek felvétele még nyugodt pénzügyi, kereskedelmi és geopolitikai viszonyok között is komolyan növelné Magyarország kockázatosságát. Most azonban egyik vonatkozásban sem várható nyugalom.

Egyre több területre terjed ki a kormányzati hatalom-központosítás, ezzel a társadalom és a gazdaság életében való beavatkozás. Vajon valóban érvényesül ilyen folyamat, vagy csupán néhány vitatott ügy miatt érezzük így? Esetleg csak a korszellem érvényesül minálunk is? Az államháztartás szerkezeti változásaiból több kérdésre is választ kaphatunk.

A javaslatot még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés.

A Magyar Közlönyben olvasható határozatból derül ki, hogyan tologatja a pénzt a kormány.

A Magyar Közlönyben jelent meg az a friss kormányhatározat, ami közel 50 milliárd forint költségvetési átcsoportosításáról szól. A magyar városok, a sportolók, a külügy valamint a vadászati, lovas és vallási rendezvények a legnagyobb nyertesek.

A sport kiemelt státuszát láthatóan a válság sem tudja megszüntetni. Az elmúlt egy évben ötször több pénzt csoportosítottak át erre a területre, mint az egészségügyre. 

A honvédelem, a felsőoktatás és a Közép-Duna menti térség a nagy nyertes, de mint szinte mindig, most is jutott sportra pluszpénz.

Viszonylag szűkszavú, de komoly pénzeket érintő határozat jelent meg a keddi Magyar Közlönyben: 115 milliárdos beruházási alapot képeznek, 40 milliárd a Központi Maradványelszámolási Alapba kerül.

Az idei évet is alapvetően befolyásolják a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, áll a pénzügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében. Mint írják a kormány célja, hogy a magyar gazdaságot a járvány visszaszorítását követően mielőbb újraindítsa. Ehhez kulcsfontosságú a vállalkozások támogatása, a kormány ezért a beruházás-ösztönzési programok, az adócsökkentések és a bértámogatások mellett kamatmentes újraindítási gyorskölcsönnel is segíti a vállalkozásokat. Úgy tűnik, hogy ezek januárban még nem terhelték meg a költségvetést, az ugyanis pozitív hónapot zárt.

A hosszú évekig megdönthetetlen mantraként szajkózott költségvetési fegyelem és az eladósodottság megállítása a koronavírus-járvány miatt margóra került, és úgy tűnik, ez továbbra sem lesz a döntéshozók fókuszában. A kérdés az, hogy a hiány és az adósság valóban olyan axióma, mint amilyennek korábban beállították, vagy porhintés volt, amit eddig láttunk.

Tavaly óriási mértékben nőtt az államadósság összege, amit skerült hazai forrásokból és devizakötvény kibocsátásból finanszírozni. Bod Péter Ákos írásában azt vizsgálja, hogy az államháztartási hiány hogyan alakulhat a jövőben, és azt miként lehet majd finanszírozni.

Olyan lejtőn indult el a költségvetési hiány, amelyen nagyon nehéz lesz megállni, állítja Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke. A közgazdász egyetemi tanár szerint a december veszélyes hónap, de most különösen durva volt az év végi pénzszórás, mindezt tetézi, hogy a folyamatok jelenleg nem is átláthatóak.

A csütörtök éjjel megjelent kormányhatározat ismét jelentős forrásokat csoportosított át az idei költségvetésben. 

A koronavírus-járvány okozta válság miatt biztos volt, hogy elképesztően nagy hiánnyal zár majd a központi költségvetés 2020-ban. A Pénzügyminisztérium hétfőn délelőtt közölte az előzetes adatot.

A rég kiürült Gazdaságvédelmi Alapból 261 milliárd forintot vettek ki, további átrendezésekkel további közel 45 milliárd forintot pakolásztak át. A legnagyobb nyertesek között természetesen ott a sport, de sok jutott vasúti költségtérítésre, vasútfejlesztésre, a Budai Vár építkezéseire, az Eximbank tőkeemelésére is. Egymilliárd pedig a kormányzati kommunikáció erősítését szolgálja.

Parkfejlesztésre kap 3,9 milliárd forintot a Liget Projekt.

Egy évvel korábban 190,9 milliárdos volt a deficit.

Újabb jelentős összeg átcsoportosításáról szóló kormányhatározat jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben.