Akár mert van eurónk, akár mert nincs, mindig érdemes lehet befektetéseink egy részét devizában tartani. De nem érdemes azt kamat nélkül hagyni, hiszen az eurónak is van inflációja. Az eurós magyar államkötvény nem valami jó, nincs például kamatprémiuma, de nincs nála jobb. Vagy maradjunk inkább a forintnál?

Megnéztük a kötvényalapok tavalyi teljesítményét, a hozamuk pedig átlagosan jóval meghaladta az inflációt, 14,77 százalékra rúgott az évben. Ám nagy a szórás, devizában például nem volt jó ötlet megtakarítani. Másrészt pedig még ez sem tudja feledtetni a rettenetes 2022-es esztendőt.

OTP Stratégiai Euró Kötvény Alap néven új konstrukcióval rukkol elő a legnagyobb hazai alapkezelő. A motivációkról, a célokról és az alap részleteiről beszélgettünk az OTP Alapkezelő szakértőivel, Tombácz Dóra Katalin portfóliómenedzserrel és Tóth István szenior portfóliómenedzserrel.

Az utóbbi egy évben 15-35 százalék közötti hozamot értek el a forintos hazai rövid és hosszú kötvényalapok, de ennek megismétlődése valószínűtlen. Ha a hozamcsökkenési trend tovább tart, akkor azért még előfordulhatnak két számjegyű értékek. A devizavétel sem jött be tavaly, a devizás alapok eredményei szerényebbek voltak. 

A szochó bevezetése, a magas infláció és más bizonytalanságok az értékpapírok, főleg a befektetési alapok és a tbsz-számlák felé terelték a hazai kisbefektetőket az OTP-nél. A szokásosnál négyszer-ötször annyi számlát nyitottak, de a sláger az alacsony kockázatú rövid kötvényalap.

Csökkenő, stagnáló és újra emelkedő infláció mellett mit várhatunk az új PMÁP-tól? Eddig melyik évben érte utol a PMÁP az inflációt, és melyikben nem? Lutrivá váltak ezek a papírok, de ettől még jók, csak időben el kell adni, ha romlik a helyzet.

Másfél hónap alatt mintegy négy százalékponttal estek a rövid futamidejű állampapírok hozamai, így aki korábban diszkont kincstárjegyet vett, és meg kell újítsa, az most csak rosszabb feltételekkel tudja. Az inflációkövető kötvények változatlanul a legnépszerűbb papírok, joggal, ezt is veszik leginkább a magyarok.

Milyen alapokat vesznek most a kisbefektetők, érdemes-e devizában takarékoskodni, keresik-e még az ESG-termékeket? Mitől maradt magas az ingatlanalapok hozama válság idején? Kiknek kedvez a magas kamat? Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.

Hogyan élték meg a kisbefektetők a tavalyi viharos esztendőt, mely alapfajtákat keresik ma, és mennyire jók az elképzeléseik? Miért lehet jobb a magyar részvény, mint a külföldi? Érdemes-e ma devizában megtakarítani? Hogyan látja a piacokat az alapkezelő? Interjú Oszlay Péterrel, az Erste Alapkezelő befektetési igazgatójával.

A banki ügyfelek 80 százalékának továbbra sincs legalább 500 ezer forint megtakarítása, ami nagyon rossz érték, ennek javítása fontos cél kéne legyen Magyarországon. Az OTP ügyfelei sokkal több értékpapír-megbízást adnak, mint korábban, főleg alacsony kockázatú befektetési alapokra. A bank akciót kínál az állampapírokkal kapcsolatos díjakra is.

A rövid oldalon már megint tovább emelkedtek a magyar állampapírok hozamai, ugyanakkor a közepes futamidőknél némi hozamcsökkenés következett be. Nagy dilemma, hogy hogyan diverzifikáljuk a portfoliónkat, vásároljunk-e külföldi értékpapírokat és devizás befektetéseink is legyenek-e, most, amikor viszonylag erős a forint.

Bár a magyarországi kötvényalapok jelentős veszteségeket szenvedtek el tavaly, úgy látszik, már kifelé mennek a gödörből. Az utóbbi három és hat hónap a legtöbbjük számára pozitív eredményt hozott, a legfrissebb hozamok pedig már egyenesen vonzóak. Devizában vagy forintban érdemes megtakarítani?

Ismét kellemes a hangulat a tőzsdéken, a pesti index lemaradó, de legalább Varsót túlszárnyalja. A forint második napja esik, de ezzel együtt is viszonylag jól áll. A június eleji szinteket ostromolja a bitcoin, és rengeteg pénz megy a magyar rövid kötvényalapokba.

Meg lehet-e verni az államkötvényeket? Érdemes-e már részvényeket vásárolni? Mibe fektettek a szemfüles befektetők a kamatok megugrása után? Melyek a legkedveltebb alapok? Lesz-e recesszió? – erről beszéltek az Eurizon menedzserei.

Az utóbbi három hónapban nagyon szép hozamot értek el a magyarországi kötvényalapok, sokan bőven két számjegyűt. Egyelőre ez sem tudja feledtetni a korábban elszenvedett veszteségeket, de látszik, hogy aki most, alacsonyabb árakon száll be, az sokkal jobb esélyekkel indul, mint aki korábban.

A kötvényalapok, kötvénytúlsúlyos alapok, pénztárak és biztosítói vagyonok továbbra is nagyon szenvednek a megugrott magyar kötvényhozamok miatt. Akad közöttük olyan is, amelynek egyéves vesztesége a 20 és 40 százalék közötti tartományba esik. Kiszállni azonban továbbra sem érdemes, mert nehéz lenne az alacsony kockázatú papírok között magasabb hozamúakat találni, mint a magyar állampapírpiacon.

Sok magyar bánata az utóbbi időben, hogy befektetési alapja vagy nyugdíjpénztára, biztosítása hozama rossz volt. Elmagyarázzuk ennek az okát, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következő egy-két évben sokkal jobb teljesítmények is elképzelhetők ebben a szektorban. Ami leesett, az olcsóbb lett.

Számos hazai befektetési alap tart devizakötvényeket, külföldi részvényeket vagy árupiaci termékeket. Ezek hozamára a forintgyengülés, a dollár erősödése is rátett még egy jókora lapáttal, így az utóbbi egy-két évben igen jó hozamot tudtak elérni. A kötvény ismét vonzó befektetés lett. Interjú az Eurizon Asset Management Hungary menedzsereivel.

Mit tehet egy kisbefektető a bolygó, a társadalom fenntartható fejlődéséért? Számíthat-e jó hozamra, aki ESG-alapból vásárol? Mitől lesz fenntartható egy ingatlanalap? Interjú a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatójával, Simon Péterrel.

Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.

A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.

Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.

Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.

A kötvényalapok kezelőinek dolga nagyon nehézzé vált az utóbbi években az alacsony kamatszint korában, de még mindig vannak technikák, amikkel jó hozamot lehet elérni – mondja Kovács Szilárd, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzsere. Az egyik megoldás, hogy a környező országok magasabb hozamú állampapírjait vásárolják, hol forintra fedezve, hol az erősebb forintot kihasználva. Az intézményi ingatlanpiaci fellendülés még kitarthat Magyarországon. Interjú.

A tíz évvel ezelőtti pénzügyi és tőkepiaci válság óta a magyar hosszú kötvényalapok túlteljesítették az inflációt és az RMAX rövid futamidejű állampapír-indexet is, bár a MAX indexet legtöbbjük már nem érte utol. Többségük 6-9 százalék közötti éves hozammal örvendeztette meg befektetőit, ami így is több mint fele a jóval kockázatosabb részvényalapok teljesítményének.

Valószínű, hogy tartósan kell viszonylag alacsony kötvényhozamokra berendezkednünk, és erre az évre nem vár jó kötvénypiaci teljesítményt itthon az Erste Alapkezelő. A kisbefektetők egy része kötvényalap helyett ingatlanalapot választ. A világgazdaságban még évekig tarthat a fellendülés, a részvénypiacokon ezért jöhet még egy felívelő szakasz, ebből nem érdemes kimaradni, vagyis nem kellene minden kockázatot leépíteni. Interjú Varga Zalán értékesítési és termékfejlesztési igazgatóval.

Januárban 1,2 százalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, ami 73 milliárd forintos pluszt jelent.

Tavaly hatalmas emelkedés volt számos részvénypiacon, ami a hazai részvényalapok teljesítményében is tükröződik. Az első 50 legjobb hozamú nyilvános befektetési jegy mind részvényekbe fektetett, igaz, némelyik részpiacon, mint Oroszországban veszíteni is lehetett. Az abszolút hozamú alapok teljesítménye inkább vegyes volt, a kötvényjellegű befektetések pedig jó, ha nem vitték a pénzt.

Az MKB és a CIG Pannónia vagyonkezelői üzletágainak frigyéből új alapkezelő született, amely az ötödik legnagyobb a piacon, de arra törekszik, hogy hamarosan a harmadik, esetleg a második legyen. A 730 milliárd forintos kezelt vagyon nagy része vegyes és kötvényalapokban van, amiben erősíteni szeretnének, az az abszolút hozamú alapok kategóriája.

A globális kötvénypiaci fordulat már megtörtént, ha nagyobb esemény nem jön, a közeljövőben nem a kötvényektől érdemes magas hozamokat várni. A magyar eszközök relatív kamathátránya pedig nem fogja annyira támogatni a forintot, mint eddig. A kisbefektetőknek vegyes alapokat ajánlanak. Interjú Kovács Mátyással, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzserével.

Örülhettek azok a befektetők, akik az elmúlt években kötvényekben, kötvényalapokban próbálták fialtatni a pénzüket, hiszen más eszközökhöz viszonyítva is nagyon szépen teljesítettek, nem voltak ritkák a két számjegyű hozamok sem. Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere szerint azonban érdemes felkészülni az ínségesebb időkre.

A piacszerűtlenül magas lakossági állampapírok sem tették tavaly értelmetlenné a kötvényalapokat. A legjobb kötvényalapjaink 9-11 százalékos hozamot értek el tavaly, és a mezőny átlagos hozama is meghaladta a lakossági állampapírokra fizetett három százalék körüli csúcskamatot. Elmaradtak ugyan a részvényalapoktól és az abszolút hozamú konstrukcióktól, de a kockázatuk is nyilván jóval alacsonyabb.

10 éves az Aegon Alfa befektetési alap, ebből az alkalomból az Aegon Alapkezelő sajtóreggeli keretében mutatta be eredményeit, terveit, aktualitásokat. Áttekintették a világgazdasági helyzetet, a részvénypiacokat, kamatkörnyezetet, és szó volt néhány konkrét alapról is.

Van még tér a hozamok csökkenésére a Generali Alapkezelő szerint, idén az első három hónapban három százalékot hoztak a magyar kötvények. Magasabb hozamot leginkább abszolút hozamú alapokkal lehet elérni, alulértékelt részvény- és árupiaci befektetések, kötvények, devizák mixével. Interjú a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.

Felértékelődési nyomás lehet a forinton és tovább csökkenhetnek az állampapír-hozamok, a negatív hozamok sem zárhatók ki. Az alapválasztásnál fontos, hogy ne az legyen az elsődleges választási szempont, mi hozta a legtöbbet, hanem az is, hogy mi az, ami lemaradt. Interjú Forián-Szabó Gergellyel, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Kis tőkével nem érdemes bonyolult portfóliót építeni, ezért néhány millió forintig a vegyes alapokat ajánlja a K&H Alapkezelő, hogy melyiket, az egyéni céljainktól, kockázatvállalásunktól függ. A garantált alapok jól teljesítettek az utóbbi években, az alacsony kamatszint azonban a futamidő hosszabbodásához vezetett. Interjú Horváth Istvánnal, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Egy átlagos kötvényalap tavaly csak 1,4 százalékos hozamot ért el, a 61 darab forintos sorozatból csak 25 teljesítette túl a lakossági egy éves állampapír hozamát. A külföldre merészkedő alapok között voltak nagyon sikeresek is és olyanok is, amelyek veszítettek a befektetéseiken. Nemcsak a részvénypiacokon volt nehéz tavaly az élet, a kötvényeken is nehéz volt hozamot elérni.

Mit tehet az, aki az elsők között nyitott öt éve most lejáró tbsz-számlát? Ki lehet privátbanki ügyfél? Ki fog profitálni a Volkswagen-ügyből? Miért nem jó nagy értékű ingatlanban lakni még ingatlanpiaci fellendülés idején sem? – interjú Nagy Bertalannal, az Equilor Befektetési Zrt. privátbanki igazgatójával.

Újabb rossz hír Bill Gross számára, aki korábban a világ legnagyobb kötvényportfólióját kezelte: Soros György alapja félmilliárd dollárt vont ki az általa kezelt alapból, az egész tőke több mint negyedét. A világ egykor legnagyobb kötvénypiaci befektetője az utóbbi egy évben alulteljesítette az irányadó indexet.

A történelmi tapasztalatok szerint egyáltalán nem olyan rossz a tőkepiacok teljesítménye az amerikai kamatemelés után, mint sokan gondolják – derült ki a Budapest Alapkezelő sajtóbeszélgetésén. A részvénypiacokat és a kötvénypiacokat sem feltétlenül érintette rosszul. A cég olyan alapokat válogatott össze, amelyeknek jó esélyük van a magyarországi minikamatok túlszárnyalására.

Több mint 15 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona júliusban a K&H Alapkezelő szerint, ami nem túl nagy összeg, hasonló az utóbbi hónapok eredményéhez. Viszont mostanában nem jellemző módon sokan pénzpiaci alapokba fektettek. Népszerűek a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok.

Júniusban kis mértékben csökkent a hazai befektetési alapok vagyona, forintos és eurós értékpapírokat egyaránt váltottak vissza a befektetők. Az állampapír-adatot még nem ismerjük, de az előző hónapokban oda vittek sok megtakarítást. Folyik a kockázatvállalási kedv lassú növekedése.

Egy hét alatt közel 4 milliárd tőke áramlott ki a kötvényalapokból - írja az EPFR Global jelentése. A részvényalapok ugyanakkor rekordgyorsasággal gyarapodnak.

Kissé csökkentették az alapokban levő tőkéjük nagyságát a hazai befektetők, megfigyelhető egy lassú eltolódás a kockázatosabb alapok irányába, nyilván a siralmasan alacsony kamatok miatt. Az eurós alapokból sok pénzt vettek ki, valószínűleg azért, mert a hónap végén megdrágult az euró.

A brókerbotrány az alapok ellen, az alacsony kamat értük dolgozik, így összességében néhány milliárd forint friss pénz érkezett a hazai alapokba áprilisban. Egyik cégtől sem távozott nagyobb összeg, sem banktól, sem biztosítói alapkezelőtől, sem független vállalkozástól. Az abszolút hozamú és a vegyes alapokat szerették nagyon, a kötvény- és pénzpiaci alapokat kerülték.

Nem biztos, hogy Magyarország fizetőképessége rosszabb, mint Portugáliáé, mégis nagy különbségek vannak az állampapír-hozamainkban. Főleg ha az infláció tovább süllyed a negatív tartományban, elvileg nálunk is kialakulhatnak negatív hozamok. A kötvényalapokat nem kell még temetni, jó befektetésnek bizonyulhatnak – mondja a Lencsés Gyula, a Raiffeisen Alapkezelő portfólió-kezelője.

Aki hozamot szeretne, kockázatot kell vállalnia, hosszabb futamidejű kötvényekkel vagy részvényekkel. Az alapkezelő nem brókercég; ilyen kifinomult ellenőrzési rendszer, mint itt, messze nincs az értékpapírcégeknél. Aki évekig dolgozott a megtakarításáért, szánjon rá legalább pár órát, hogy befektetési döntését meghozza – interjú Konkoly Miklóssal, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatójával.