Pozitív a hangulat a tőzsdéken, a magas kamatok korszakának végét árazzák. Emiatt a Lehman-válság óta, 13 éve nem nyertek annyit állampapírokon a befektetők, mint idén novemberben. A magyar tőzsde alig emelkedik, a Mol visszahúzza. Két hatalmas tőzsdei kibocsátás is készül, elhunyt a második számú befektetési guru.

A magasabb kötvényhozamoknak köszönhetően a befektetési alapok sokkal jobb teljesítménnyel szolgálhatnak a befektetőiknek az idén, még ha ez egyelőre nem is látszik az adatokból. A tőkevédett alapok szektora is újjászülethet emiatt, új tematikus alapokat indítanak. Egyre több alapot alakítanak át ESG-szemléletűvé. Interjú az Eurizon Asset Management Hungary elnök-vezérigazgatójával.

A forint gyenge maradt a kormány nagy csomagja ellenére is, a BUX-ot a Richter húzza. A rezsicsökkentés feladását és a többi megszorító intézkedést közgazdaságilag helyesnek értékelik elemzők, ugyanakkor a tíz százalék fölé kúszó állampapír-hozam újabb nagy teher lehet a költségvetésnek. Az olaj és a fémek ára örvendetesen süllyed, de a piacokat a magas kamat réme nyomasztja.

A tegnapi optimizmus mára elillant, amiben nagy szerepe lehetett Jerome Powell Fed-elnök héja beszédének. Az emelkedő kamatok mellett a magyar ingatlanpiac, lakáspiac kilátásait mérlegelik sokan. A magas energiaárakat kétféleképp is próbálják letörni. A tegnapi aukció csak kérészéletű fellendülést okozott a Telekom árfolyamában.

Rossz a hangulat az európai tőzsdéken, amit a háború súlyosbodása mellett a magas kötvényhozamok és a drága energiahordozók is indokolhatnak. Az amerikai földgáz sok éves csúcsra ért, de az olaj is egyre távolabb kerül a 100 dolláros szinttől. A sztáralapkezelő nagyon optimista a Teslára.

Az USA után az európai tőzsdék is csúnya esésbe kezdtek, a fő aggodalmat az amerikai állampapír-hozamok okozzák. De van itt más is, mint az adósságplafonnal kapcsolatos csata, a kínai ingatlanpiaci lufi és az európai energiaválság. A BUX szemben az árral emelkedett, a forint viszont gyengécske.

Nagyot estek a tőzsdék, főleg az USA-ban, miután a kamatemelések folytatódása biztosnak látszik, 2011 óta nem volt ilyen magas a tíz éves kötvény hozama. A BUX megúszta minimális eséssel, a Mol emelkedése megtartotta. Óriásit emelkedett a Konzum.

A JPMorgan vezetője szerint fel kell készülniük a befektetőknek egy jelentősebb amerikai hozamemelkedésre.

A piaci szereplők elkezdhetik tesztelgetni a forint eddigi ingadozási sávjának tetejét, de lehet, hogy még jó darabig nem lép ki ebből a sávból tartósan a forint. Kérdés, mit lépne új szintek mellett az MNB. Az idén a nemzetközi tőkepiacokon sok kockázattal számolnak, de valószínűleg nem mindegyik annyira komoly, mint ahogy látszik.

Hittük volna, hogy valaki majd állampapírt vesz 0, esetleg negatív kamatért? Vagy, hogy a forint kevesebbet kamatozik, mint a dollár? Esetleg a 2009-es összeomlásban, amikor temették az OTP-t, hogy újra eléri a 11 ezer forintos csúcsát? Megannyi meglepő dolog, ami 5-10 éve elképzelhetetlennek tűnt. Mi történt?

Összeszedte magát a forint a tegnapi és a ma reggeli gyengélkedés után úgy, hogy közben a 10 éves állampapírhozam ismét nagyot esett. A tőzsdén alig volt forgalom, Amerika hiánya erősen érződött. Opusból forgott a legtöbb, ami a hazai befektetők kedvence, a Mol esett érdemben.

A kínai beruházási boom kifulladása még nem jelenti azt, hogy az ország háttérbe szorulna. A jövőben egyre inkább a fogyasztás, majd pedig az innováció, a jól képzett munkaerő viheti előre az országot. A feltörekvő piaci kötvények a kockázatok ellenére is jó befektetést jelenthetnek, különösen ahol a reálkamat magas. Magyarország nem tartozik ide, de még kiemelt célpont a Fidelity térképén.

Olaszországban ismét felröppent az ötlet: be kellene vezetni egy új fizetőeszközt - de nem az euró helyett, hanem azzal párhuzamosan. Rögtön idegesek lettek a befektetők.

A Mol osztaléka a tervek szerint a jövőben is nőni fog, emiatt a jelenleg nem túl kiugró osztalékhozam is egyre magasabbra kerülhet. Hacsak a kamatok meg nem nőnek nagyon, ez magasabb árfolyamot is eredményezhet. Mik a kilátások, ha sikerül terv szerint növelni az osztalékokat? Mekkora hozamot érhetünk el?

Sok szó esett már az egyre nagyobb nyomorba süllyedő, közben a világ legnagyobb aranytartalékán ülő Venezueláról. Most már odáig fajult a helyzet, hogy nincs ennivaló, gyógyszer, az üzleteket kifosztják, mindenki úgy marad életben, ahogy tud. Ez már a legalja, de az állam pontosan törleszt hitelezőinek.

Az elmúlt évtizedekben a részvénypiacon és a kötvénypiacon is nagyon szép hozamokat lehetett elérni, de ennek most lassan vége. A következő pár évtized alacsony hozamai miatt egyes országokban vagy tovább kell dolgozniuk, vagy többet kell félretenniük majd a dolgozóknak a nyugdíjra.

Több irányból is nyomás alá került a forint, megint a januári szinteken jár az euró jegyzése.

Ciprasz megint átejtett mindenkit, már nagyon fárasztó a görög huzavona. Európában esnek a részvények, sőt a kötvények is, a BÉT is ereszkedni kezdett, az OTP-vel az élen. A Masterplast aukció sikeres volt, a forint továbbra is gyengélkedik. Megállta a kínai részvények szárnyalása, viszont ereszkedik az olaj és az arany.

Januárban emelkedni kezdtek a magyar kötvényhozamok, főleg az utóbbi két hét alatt ugrott nagyot.

Esnek az európai államkötvények hozamai, több országban is rekordalacsony szinten járnak, miután az Európai Központi Bank bejelentette, hogy havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít.

Két számjegyű, sőt évi 20 százalékot is meghaladó hozamot ért el működése első öt évében az OTP EMDA Alap, pedig portfóliójában a kötények és a devizák játsszák a főszerepet. Kezelője az indokolatlanul alul-, illetve felülértékelt eszközöket keresi a nagyvilágban.

A Fed eszközvásárlási programjának visszafogása (tapering) már többnyire beárazódott a kelet-közép-európai kötvényekbe, miközben a költségvetési fegyelem és a GDP-növekedés gyorsulása a várakozások szerint jelentős mértékben elősegíti az államadósság fenntarthatóságát a térség egészében. Magyarországon a külső adósság nagy mértéke és az államkötvény-állomány rövid lejárata miatt emelkedhet a hozamszint az Erste Group friss elemzése szerint.

Németország több mint 40 milliárd eurót takarít meg az euróövezeti államadósság-válságon a német állampapírokra fizetendő kamatok csökkenése révén.

Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ezzel az újabb történelmi mélypontot jelentő 4,25 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek adnak okot az izgalomra.

Az MNB egyelőre tovább csökkentheti az alapkamatot, hiszen az infláció alacsony, ha azonban a közelmúltban a világban lezajlott hozamemelkedés tartós lesz, az a hazai kamatcsökkentési ciklus végét hozhatja a Quaestor Zrt. vezető elemzője szerint.

Messze túlmutat Japán határain a jegybank gigantikus gazdaságélénkítő csomagjának hatása. Hatalmas pénzen ülnek a japánok, ami a program hatására kiszabadulhat az országból - a Bank of Japan tartós és nagyon nagy hatású folyamatot indított be, amiből Magyarország már rövidtávon is profitálhat.

2013-ban is kedvezően teljesítenek a globális részvénypiacok Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő portfólió menedzserének várakozása szerint. A magas osztalékhozamok melletti attraktív árazás és a vállalati profitok mérsékelt ütemű bővülése egyaránt segíthetik ezt a folyamatot.

Lehet, hogy már az IMF-megállapodás előtt kilépünk a nemzetközi kötvénypiacra. Az ÁKK mai sajtótájékoztatója után hűltek a hozamok, a 10 éves papírok kamata 7 éves mélyponton.

A Mol Nyrt. leányvállalata, a Mol Group Finance S.A. egymilliárd dolláros kötvényprogramot állított fel a Mol garanciája mellett.

"Csak nem gondolják, hogy olyanok leszünk, mint Spanyolország?" - tette fel a költőinek szánt kérdést a válságkezelés kapcsán az elnökválasztásra készülő Nicolas Sarkozy, aki már egy lapon említi a szomszédokat a kvázi államcsődbe jutott görögökkel.

Csökkenhetnek a magyar állampapírok hozamai, ha a magyar kormány megegyezik az IMF/EU párossal. Az Erste Befektetési Zrt. elemzői szerint ezért érdemes most meglovagolni a magas hozamokat. Az elemzők nagyon bíznak abban, hogy létrejön a megállapodás Magyarország és a nemzetközi szervezetek között. Az ok egyszerű: szerintük felelős kormány nem dönthet másképp.

Az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon miatt még egy ideig húzhatja az IMF-megállapodást a kormány, aztán nem lesz pénz. London szerint a jegybank kamatemeléssel védi majd a hazai valutát, ez viszont a forinthiteleseket hozhatja nehéz helyzetbe, köztük azokat, akik frissen végtörlesztettek.