A február 1-je valamilyen szempontból mágikus lehet Orbán Viktor számára. Első miniszterelnöki ciklusa alatt, 2000-ben pont ezen a napon lépett hatályba az addigi legnagyobb szabású – és mint később kiderült, jelentős hatású – állami kamattámogatásos lakáshitelezési program, hogy aztán egy évvel később kormánya ugyanezen a napon végezzen rajta finomhangolásokat. Utóbbi idején már ugyanúgy egy évvel voltunk akkor az országgyűlési választások előtt, mint most, amikor megint csak az év második havának első napjától lehet igényelni a két évtizeddel korábbihoz hasonlítható gáláns állami támogatást, igaz, ezúttal nem vásárlásra, hanem „csak” felújításra. A 2000-2002-es program politikai mérlege ismert – a Fidesznek nem sikerült megnyernie a választásokat –, de azért érdemes felidézni gazdasági szempontból a történéseket.

Egyszerre két pénzintézet is azt jósolja, hogy egy kisebb megtorpanás és árcsökkenés után megint felfelé indulhatnak az árak az új építésű lakásoknál. Lapunk már korábban hasonló elemzéseket közölt.

Tovább gyarapodott több kormánypárti parlamenti képviselő ingatlanvagyona, zömmel szántók és erdők kerültek hozzájuk a 2020-as évben – derül ki a most nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatokból. Az ellenzéki és a független kollégáik inkább lakóingatlanokat vásároltak vagy tartottak meg az elmúlt években. Mindkét csoport jól jár, az értéknövekedés évek óta töretlen szinte az összes ingatlan típusnál és a tavalyi kisebb lassulás után idén az év második felétől folytatódhat a drágulás.

Magyarországon nem Pannónia és az Alföld között vannak a törésvonalak. Sokkal rosszabb a helyzet. Felerősödött az ország különféle térségeinek egymástól való elszakadása. Budapest és agglomerációja, a középdunántúli és az északnyugati körzetek kiemelkedtek, de az ipari erőközpontokban a város és a vonzáskörzet közötti különbség is nőtt. Mindez lenyomatot hagy a lakásárakban, a drágulás minden településtípust érintett, sok tízezer embert vándorlásra kényszerítve. Az ipari-szolgáltatási beruházások ráerősítettek ezekre a folyamatokra és a különbségek további növekedését vetítik előre továbbá azt is, hogy a belső vándorlás miatt a végképp leszakadó körzetekben egyre kevesebb lesz a forgalomképes ingatlan. A kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, de a számok alapján látható: ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.

Németországban mintha nem is lenne járvány, úgy drágulnak tovább a lakások és a lakásbérleti díjak. De nem egyenletesen, a belvárosokban akár némi csökkenés is elképzelhető, miközben az elővárosok, kertvárosok, jó közlekedésű kisvárosok piaca virágzik. A kereslet egy része befektetési célú, és mivel a kamatok még sokáig gödörben maradhatnak, jó ideig kitarthat.

Többféle eszközzel lehetne enyhíteni a hazai lakhatási válságon. Például azzal, hogy az állam az állampapír piac felé tolja a lakásbefektetőket. Vagy csak a hosszú távú lakáskiadás céljára lehetne befektetni ilyen ingatlanba. Vagy lehetne emelni is a befektetési vásárlók tranzakciós költségeit. Tóth Kinga közpolitikai elemző írása.

Megjelent a gyermekeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítására adott támogatásról szóló rendelet, így végre információkat kaptunk arról, hogy pontosan milyen kritériumok mentén lehet igényelni a támogatást.  

Választási célt szolgáló kezdeményezések vagy átgondolt döntések azok, amiket csöpögtetve tett közzé a kormány az elmúlt napokban a lakáspiac feltámasztására? A kételyekre és a várható következményekre is igyekszik rávilágítani a Hét videójában munkatársunk. 

Szeptemberben az új és használt tégla építésű lakások ára is csökkent az előző három hónaphoz képest, országos átlagban a legnagyobb mértékű, 8,5 százalékos áresést az új építésű lakásoknál tapasztalták az Otthon Centrumnál.

Nagyot csökkentek a lakásbefektetések hozamai országszerte. A leginkább a budapesti belvárosban, ahol már kisebb ez az érték a hivatalos inflációnál. Még nem tömeges, de már vannak olyanok, akik a mostani, még mindig viszonylag magas áron inkább eladnák ingatlanukat és más befektetési formát választanának.

Rekord negyedéves adatokról számolt be a Duna House Group (DH). A harmadik háromhavi időszakban az egész csoportban kiugróan magas bevételt ért el, miután a tavaszi visszaesést követően sikerült feltornászni a tranzakciószámot. Az év utolsó negyede azonban kiszámíthatatlan, a bizonytalanság azért alakulhat ki, mert a válság nyomán sokan elhalaszthatják az adásvételi tranzakciót.

Tíz évre felvehető nulla százalékos hitellel gondolja feléleszteni a látványosan gyengélkedő lakáspiacot Matolcsy György. Lehet néhány kedvező hatása az MNB elnöke által javasolt csomagnak, de a pénzügyi és az ingatlanos szakma is sok kérdést vet fel.

A lejtőre került lakáspiac már nagyon kiéhezett arra, hogy a kormány végre eldöntse, hol lesznek a kedvezményes áfával fejleszthető rozsdaövezeti területek. Több olyan fővárosi lokáció is van, amely bekerülhet a programba, s így öt százalékos áfával adhatják majd ott a lakásokat. Kizárt, hogy a nagyobb ingatlanfejlesztők ne lobbiznának azért, hogy már meglévő telkeikkel bekerülhessenek a programba. A kabinet nagyon ígérgeti, hogy bevonja az önkormányzatokat is a kijelölésbe, ám a Fővárossal eddig semmi érdemi konzultációt nem folytatott.

A jegybankelnök javaslata szerint nulla százalékos kamatozású hitelt kellene nyújtani az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak, tízéves futamidőre. Ezzel lenne elérhető egy fordulat a hazai lakáspiacon – véli Matolcsy György. De vajon mennyire reális ez a törekvés a mostani helyzetben? Erre kerestük a választ.

Nagyot nem lehet álmodni húszmillió forintért, de a jelenlegi ingatlanpiacon igenis érezhető kereslet mutatkozik az ekkora összegért kínált lakások iránt: az Otthon Centrum tanulmánya szerint a fővárosban ennyiért egy 27, a nagyobb vidéki városokban pedig egy 57 négyzetméteres téglalakást lehet vásárolni. A panelek valamivel olcsóbbak.

Budapesten van néhány sztár kerület, amelyeknek a lakossága folyamatosan gyarapszik. Több helyütt a túlépítés jelei mutatkoznak, az új lakóparki beruházások nyomán több tucat új tömbház jelenik meg és pár éven belül egyre elviselhetetlenebb lehet a zsúfoltság.

A hétfői szép emelkedés és csúcsdöntögetés után kedden korrigálnak az európai tőzsdék és az amerikai határidős indexek. Budapesten is egy százalék körüli az esés, három nagy részvényünk kis egy irányba tart. Újra lejtős pályán a forint. A Duna House gyorsjelentése azt állítja, hogy a válság előtti szintre javult a hazai lakáspiac. Nagy csomagok készülnek Nagy-Britanniában és az USA-ban.

Folytatódik a masszív átalakulás a lakáspiacon belül az albérleteknél: március elejéhez képest országszerte 22 százalékkal nőtt a kínálat, Budapesten pedig 12 százalékos volt a bővülés. Tripláztak a 100 ezer alatti fővárosi lakások.

Az ingatlanpiac a közelmúltban, 2008 és 2013 között már átvészelt egy elhúzódó válságot, sikeresen felépült és tanult belőle, miközben megerősödött az immunrendszere. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezért a jelenlegi helyzet ismeretében nem tart a korábbihoz hasonló mélységű, elhúzódó krízis megismétlődésétől a koronavírus miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint korábban soha nem feltételezett magasságokba kerültek a lakásárak: ma egy használt lakás „átlag” ára 16 millió, egy új lakásé több mint 27 millió forint. Ennek ellenére sem kell lemondanunk arról, hogy gyermekeinket önálló lakáshoz juttassuk.

Az alacsonyabb energiafogyasztású ingatlanok drágábbak, a legkörnyezetbarátabb (AA-s és BB-s) budapesti lakások négyzetméteréért 818 ezer forintot kértek februárban, a CC-s kategóriásoknál pedig 727 ezer forint volt az átlag. A sokat fogyasztó lakásoknál 700 ezer alatt volt a kínálati ár négyzetméterenként.

A múlt év közepétől jelentősen csökkent a lakásvásárlások száma: az adásvételek száma Budapesten több mint 80 százalékkal csökkent, a megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban 52, illetve 50 százalékos csökkenés ment végbe. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint eközben januárban jelentősen nőtt a magánszemélyek kínálata.

A gazdasági folyamatok továbbra is kedveznek az ingatlanvásárlóknak: bővülnek a jövedelmek, csökken a munkanélküliség. Az árak azonban helyenként még a jövedelmeknél is nagyobb tempóban emelkednek, ami főleg a fiatalok helyzetét nehezíti – az MNB szerint ez már versenyképességi kockázatot is hordoz. Nem meglepő, hogy egyre nagyobb arányban jelenik meg az ingatlancélú megtakarítást választók között a 20-30 éves korosztály.

Az V. kerületi Dorottya utcában egy négyzetmétert tavaly átlagosan 1,6 millió forintért adtak el, miközben a Békés megyei Mezőhegyesen 20 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

A visszaesés egyik oka az lehet, hogy a befektetési célú lakásvásárlók számára már kevésbé éri meg újabb ingatlant venni.

Nem tűnik el, csak átalakul - nagyjából így jellemezhetjük az októberi “hirtelen halál” után feltámadó lakástakarék-piacot, amely jelentős kihívásokkal küszködik a megtakarítások új sztárja, a MÁP+ mellett. A Bank360 segítségével megnéztük, mit kínálnak most a szolgáltatók lakástakarék-fronton és mire elég ez más pénzügyi termékekkel szemben.

Salgótarjánban 89 négyzetméteres téglalakást lehet venni 20 millió forintból, Debrecenben ez az összeg csak 40 négyzetméteres lakásra elég, Budapesten pedig 29 négyzetmétert adnak érte. A 20 millió forintos kategóriában a tégla- és panellakások között minimális a különbség, sőt, van több olyan vidéki nagyváros, például Békéscsaba és Miskolc, ahol a panelek négyzetméterára magasabb.

Úgyis majdnem hét százalékkal nőtt országosan a lakáseladások száma, hogy Budapesten megállt a növekedés - derült ki egy friss ingatlanpiaci körképből. A fővárosban tavaly nem nőtt a tranzakciók száma, az ingatlanpiacot azonban még így is Budapest pörgeti. A nagyvárosoktól távoli járásokban továbbra is nehéz ingatlant eladni.

Megérkeztek az első negyedéves hazai lakásépítési adatok a Központi Statisztikai Hivataltól. Ebben az időszakban 3661 új lakás épült, 7,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban, viszont a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9639 volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint 2018 azonos időszakában.

A Budapesti Mobilitási Tervben vázolt fejlesztések közül nem egy nagy hatással lehet a főváros ingatlanpiacára is. Ahol megújulnak a közterek, vagy kényelmesebbé válik a tömegközlekedés, ott a kereslet is megnőhet az ingatlanok iránt. Az elképzelések közül az OTP Ingatlanpont most több, már elfogadott és az elkövetkezendő években elinduló fejlesztés várható piaci hatásait vette górcső alá.

Az általánosan tapasztalt áremelkedésen túl akár 30-50 százalékkal is emelkedhetnek néhány év alatt az új metróvonalak mentén található ingatlanok árai – derül ki az Otthon Centrum legújabb felméréséből. A közelmúltban bejelentett Budapesti Mobilitási Terv 2030 többek között az M1 és M3 metróvonalak meghosszabbítására vonatkozó terveket is tartalmazza.

Több mint kétszer annyi ideig kell dolgoznia egy budapesti fiatalnak ahhoz, hogy fizetéséből lakást vegyen, mint egy észak-magyarországinak. Az ingatlanárak jelentős regionális különbségei miatt a fővárosban az állami támogatások egy új lakás értékének harmadát, egy községben majdnem a kétharmadát is kitehetik egy háromgyermekes családnál.

Idén az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem vezeti a legnépszerűbb egyetemek listáját. Az intézmények környékén villámgyorsan kiadják a legjobb albérleteket, így aki biztos a dolgában, jobban teszi, ha már a júliusi ponthatár kihirdetés előtt alaposan szétnéz a piacon. Az OTP Ingatlanpont ezért feltérképezte az öt legnépszerűbb egyetem környékének albérlet- és ingatlanpiacát.

Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban évek óta emelkednek a fizetések, miközben a lakásárak is egyre magasabbak, de azért vannak eltérések – derült ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Rosszabb vagy jobb a budapesti lakásvásárlók helyzete a térségben élőkénél?

Budapesten és a vidéki városokban gyorsult, a községekben lassult a lakásárak éves növekedése.

2019-ben a keresleti-kínálati folyamatok is támogathatják a hazai lakásárak további növekedését, így a szakértők az idei évre is drágulást várnak, de ennek mértékében némi csökkenésre lehet számítani 2018-hoz képest. Ahogyan az elmúlt években megfigyelhető volt, a piacon továbbra is nagy különbségek lehetnek a kisebb és nagyobb települések ingatlanárai között.

Egy év alatt mért 7 százalékos drágulással a nyolcadik helyen áll Magyarország az Eurostat 27 ország lakásár-változását bemutató adatai alapján. A 2015 óta országos átlagban mért szűk 31 százalékos árnövekedés azonban még mindig dobogós helyet ér, viszont végre nem nőttek az árak, hanem csökkentek.

Szinte pontosan egy éve vezetett be kötelező parkolóhely megváltási díjat a fővárosi VI. kerület a rövidtávú lakáskiadásra, hogy megfékezze az Airbnb korlátlan terjedését és a vele járó turista áradatot. Idén januárban a VII. kerület, Erzsébetváros is hasonló szabályokat vezetett be. A befektetőket nem tántorítják el a változtatások, a kerület népszerűsége továbbra is töretlen maradt.

Nem lassult a növekedés az országos újlakás-piacon 2018-ban sem: a fővárosban 469-re, míg a vidéki megyei jogú városokban 290-re nőtt az elérhető projektek száma, miközben az értékesítettség aránya is fokozatosan nő - derült ki egy felmérésből. Idén az adásvételek száma várhatóan megközelítheti a 2018 végére várt 160 ezres számot.

Az elmúlt években óriási fejlődésen ment át Győr.

Tíz év után egyre inkább eldőlni látszik az, hogy hogyan fejlődött az ingatlanpiac 2008 és 2018 közt. A főváros egyes kerületei előre törtek az árversenyben, míg más városrészek lemaradtak – derül ki a Duna House, az elmúlt tíz évet összegző, évzáró elemzéséből.

A tíz évvel ezelőtt beütött gazdasági válság mély nyomot hagyott a magyar ingatlanpiacon: a drasztikus mértékben lecsökkent ingatlanárak idén mindössze Budapesten érték el a 2008 előtt jellemző árszintet, a vidéki árak reálértékben továbbra is elmaradnak a válságot megelőző értékektől. Ugyan a tavalyi évben 68 ezerrel több ingatlanpiaci tranzakciót regisztráltak a válság mélypontjához képest, az adásvételek száma 2017-ben még 20 százalékkal alulmaradt a 10 évvel korábbi értékekhez képest – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből.

A magyarországi ingatlanpiacon 2018-ban a tavalyi értéket is meghaladva közel 155 ezer tranzakció várható országosan. Míg Budapest részesedése fokozatosan csökken az országos adásvételekből, addig a megyék közti fajlagos különbség mérséklődni látszik - derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből. De mi a helyzet a panel- és téglalakások áraival?

Budapesten egy 40 négyzetméteres lakásra, kisebb településeken pedig már családi házakra is elegendő ez az összeg.

A társasházi használt lakások négyzetméterára tíz év alatt 45 százalékkal nőtt, az újaké pedig 37 százalékkal. Ezalatt a kedvezmények nélkül számolt nettó fizetések 72 százalékkal nőttek 2008-hoz képest. Egy friss elemzés szerint a lakáspiac stabilnak mondható és nem láthatók hanyatlásra utaló jelek.

A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2018 októberében 11, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 7.

A közel milliós belvárosi négyzetméterár nem számít kirívónak közép-európai viszonylatban.

A szakértők szerint a lakásárak növekedése folytatódni fog. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a budapesti ingatlanárak felzárkózzanak a régió fővárosainak áraihoz.