A piaci viszonyok függvényében a tervezett 120 milliárd forintnál akár nagyobb értékben is értékesíthet az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új, 20 éves kötvényből – közölte a Privátbankár.hu-nak és az Mfor.hu-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója, aki szerint korai még 30, 50, 100 éves papírokban gondolkodni. Kijelentette, hogy a MÁP Plusz kondícióin egyelőre nem terveznek változtatni, annak ellenére sem, hogy azok állománya a vártnál jobban gyarapodik, már több mint 3300 milliárd forintnál jár. Még ebben a félévben a nyugdíjkötvény és a zöld devizakötvények is debütálhatnak – az utóbbiak először nagy valószínűséggel jenben.

A magyarországi privátbankárok által kezelt vagyon több mint 20 százalékkal gyarapodott 2019-ben, az egy évvel korábbinál több, immár közel 45 ezer ügyfélszámlán csaknem 5700 milliárd forint szunnyadt – derül ki az Mfor.hu és a Privátbankár.hu által a szolgáltatók körében félévente elvégzett legfrissebb felméréséből.

Ennyit fizetnek a 2021 októberében kifutó ötéves papírok az utolsó évükre, annak köszönhetően, hogy az éves átlagos fogyasztóiár-index 2019-ben 3,4 százalék lett. 

Ekként foglalt állást a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az elmúlt hetekben felhevült vitában.

Lapunk kérdésére ugyanakkor a pénzügyminiszter nem zárta ki, ha változik a hozamkörnyezet, akkor mégis sor kerülhet módosításra.

Ingyenpénz? Ha még nem volt elég a szuperlatívuszokból MÁP Plusz-ügyben, számoljuk ki, hogy mekkora lesz a hozama nyugdíj-előtakarékossági számlán tartva. Az eredmény kedvező, de azért nem falrengető. A számítás egyben óv minket attól, hogy a rossz befektetésektől szja-kedvezménnyel jó hozamot várjunk.

Töretlenül növekedett tovább a készpénzállomány, derült ki az MNB által közzétett statisztikai mérlegből. Ugyan a trend az előző hónapokban is ezt mutatta, felmerül ugyanakkor, hogy a MÁP+-ba vándorolt 2500 milliárd forintnak mi lehetett a forrása?

Az MNB korábbi elnöke komoly kritikával illette az utóbbi időben óriási népszerűségnek örvendő állampapírt, a MÁP+-ot, szerinte komoly károkat okozhat a jövőben.

A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni.

Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.

Még egy erőteljes negatív sokk esetén sem lépne fel náluk likviditás-, illetve tőkehiány – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált pénzügyi stabilitási jelentése. 

A júniusban indult Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesített állománya a szerdai adatok szerint elérte a 2845 milliárd forintot - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton található 5-ös számú postán tartott sajtótájékoztatón, amelynek indításaként maga is vásárolt az állampapírból.

A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról. Sokan azonban tapasztalataink szerint ma sem tudják, miről is van szó. Ami nem szégyen, hiszen a lakosság nagy része soha semmiféle pénzügyi oktatást nem kapott. Nekik próbálunk most segíteni.

A Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése átvariálhatta a szokás szerint az év végére eső, adóoptimalizációs célú befektetői teendőket. A palettáról még hiányzik a nyugdíjkötvény, noha azt már tavasszal belengették. Csakhogy úgy tűnik, minden mindennel összefügg, így például az is befolyásoló tényező lehet, elindul-e az egyszer már nyolc hónappal eltolt azonnali fizetési rendszer 2020. március 4-én. Ezek is foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Több mint 29 milliárd forint értékben értékesítették a jegyeiket. Azt nem tudni, ebből mennyi áramlott a Magyar Állampapír Pluszba, amelynek állománya októberben 368 milliárddal gyarapodott.

Egyebek mellett ez derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda által befektetési szakemberek körében október közepétől november elejéig elvégzett online felméréséből.

Kollégánk a német és a francia indexek eltérésének okairól beszélt a Trend FM Reggeli monitor című műsorában. A francia index meglepően jól teljesített öt év alatt, de csupa globális óriásvállalat van benne. Ezen túl: mi lehet a Magyar Állampapír Plusz postákra történt mai bevezetése mögött?

Mától kapható a MÁP Plusz a postákon, kinyomtatott, hazavihető formában. A forma tetszetős, ugyanakkor praktikus, átmenet a díszes értékpapírok és a postai csekkek között. De van egy nem várt előnye a nyomtatott sorozatnak a sima sorozattal szemben. A visszaváltásnál a postai sorozat meglepő biztonságot ad.

A szuperkötvény-állomány már meghaladja a 2500 milliárd forintot.

Október közepéig már közel 2300 milliárd forintnyit jegyzett le a lakosság az átlagosan évi 4,95 százalékos hozamot biztosító Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból.

Azért rendelte el a tiltást az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) október 14-étől, mert tehetősebb befektetők nyerészkedtek azon, hogy a megvásárolt MÁP Plusz fedezetére hitelt vettek fel, hogy aztán abból megint szuperkötvényt jegyezzenek. Ám ezzel azok lehetőségeit is szűkítik, akik a MÁP Plusz megjelenése előtt is vettek fel lombardhitelt állampapír-fedezetre. Hogy mennyit, azt nem lehet tudni, mivel erről – horribile dictu – nincs hivatalos összesítés.

Szeptemberben átlagban már közel 6339 milliárd forint volt a forgalomban. Egy éve még mintegy ötszáz milliárddal kevesebb volt, hat éve pedig feleennyi. Az adat azért lehet fájó a kormányzatnak, mert egyik célja pont a készpénzmentesítés. Amely egyebek mellett a MÁP Plusz-vételekkel valósulhatna meg, ám egyelőre friss pénz alig megy a szuperpapírba.

Október 14-étől a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez (például lombardhitel, derivatív ügyletek).

Ezt javasolja Becsei András, annak érdekében, hogy visszacsatornázzák a pénzeket a hazai gazdaságba. Lapunknak adott interjújában a Magyar Bankszövetség elnöke ismertette a 22 pontos digitalizációs csomagjukat, amelyben egyebek mellett szerepel, hogy a személyi kölcsönök mellett a jelzáloghitelekre is lehessen elektronikusan megkötni a szerződést, valamint, hogy az ingatlan értékéhez képest viszonylag alacsony összegű hiteleknél mellőzzék a közjegyzői okiratot.

Annak köszönhetően, hogy a háztartások több mint 1200 milliárd forinttal növelték az állampapír-tulajdonukat június elejétől augusztus végéig, azon idő alatt, amikor immár kamatadó-mentesen vásárolhatnak sorozatokat – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A kormány célja 2023 végére a 11 ezer milliárdos állomány elérése.

A lakosság augusztusban közel 127 milliárd, a cégek pedig csaknem 188 milliárd forint értékben tettek hazai fizetőeszközt bankbetétbe. További érdekesség, hogy miközben a háztartások mintegy 23 milliárd forint értékű devizabetétet szüntettek meg, addig a vállalatok nagyobb értékben vettek fel devizában hitelt, mint forintban.

A július végi betétállomány 255,6 milliárd forinttal lett kevesebb a két hónappal korábbinál.

A háztartások több mint ezermilliárd forinttal növelték júniusban és júliusban az állampapír-tulajdonukat, az július 31-én megközelítette a 7 ezer milliárdot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Ennek már az egyötöde szunnyadt az új üdvöskében, a Magyar Állampapír (MÁP) Pluszban.

A hazai bankok egyáltalán nem érzik úgy, hogy degeszre keresnék magukat, a jövedelmezőség magas szintje csak látszólagos, és egyébként is csökkenésnek indult már. Abban mindenki egyetért, hogy komoly robbanás jöhet a hazai hitelezésben, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy van-e szükség ennyi pénzintézetre Magyarországon. Az MNB alelnöke megkérdezte a bankvezéreket, mit szólnának, ha nem árulhatnák tovább a szuperállampapírt - nem voltak boldogok az ötlettől.

A nyári szünidő és vakáció sem vetette vissza annyira a MÁP Plusz iránti keresletet, hogy ne érkezzen bele legalább napi tízmilliárd forint. A bankok üzleti óráira lebontva tehát minden órára több mint egymilliárd jut. A régi papírok új fajtákra cserélése lassult ugyan, de nem állt le, több tízmilliárdot tett ki júliusban is.

Bankcsoportja 9 százalékkal magasabb, 26,3 milliárd forintos adózott nyereséget ért el 2019 első hat hónapjában, mint a tavalyiban. Még ennél is jobban, 19 százalékkal, 2,7 milliárdra gyarapította profitját a K&H biztosítója.

Lassan csökkenő tendenciát mutat a MÁP Plusz kötvények jegyzési eredménye, aminek több oka is elképzelhető. Az első hetekben magas volt a korábbi papírok lecseréléséből származó pénzek hatása, de a nyaralási szezon hatása is jelentős lehet.

Az eléggé kétségtelennek látszik, hogy a kockázatmentes forintbefektetések között a szuperkötvénynek becézett sorozat a csúcstartó. Kérdés viszont, hogy mi lesz, ha a forint gyengül? Hol van az a forintárfolyam, amelynél már azt mondanánk, hogy jobban jártunk volna, ha euróban maradunk? Nincs túl közel.

Hétfőn óriási zuhanással zártak a vezető tőzsdeindexek New Yorkban, amelyek immár több napja gyengülnek. A Nasdaq hatodik napja esik, 2016 óta nem produkált ilyen rossz szériát. Ráadásul ekkora mértékű napi esésre idén még nem volt példa.

A közel 28,3 milliárd forintos első féléves adózás előtti eredményének a záloga, hogy miközben a működési bevételei éves szinten kétszámjeggyel nőttek, a működési kiadásai csaknem 5 százalékkal csökkentek.

Lefelé tartó ágban vannak az ingatlanalapok, mármint ami a tőkéjüket illeti, a hozamokban inkább kisebb pozitív változás valószínű. Az MNB új rendelete csak megakasztotta a további méretnövekedést, az új államkötvény a jelek szerint kifejezetten tőkekivonást indított el. De egyelőre ez nem feltétlenül baj.

Immár hetek óta gyenge a forint, és valahányszor megpróbál erőre kapni, kudarcba fullad a kísérlet, és mindig újabb gyengülés következik. Ami igazán aggasztó, hogy mindez a tavaly elért örökös mélypont közelében történik, miközben elvileg semmi nem indokolja a folyamatot.

Nagy mozgások voltak az állampapír-piacon júniusban, a “Szuperkötvény” jegyzése mellett le is járt jó pár régi papír, visszaváltottak és újra jegyeztek sok százmilliárd forint értékű befektetést. Sokan hűek maradtak a korábbi értékpapír-fajtákhoz is, mint az egy éves vagy az inflációkövető papír. A “Szuperkötvényre” azonban nagy szükség volt, lehet, hogy nélküle az idén stagnált vagy csökkent volna a lakosság befektetése.

Idény nyáron sincs jó formában a forint, ahogy tavaly ilyenkor sem volt. A héten megint kritikus szintekig gyengült a hazai fizetőeszköz, végül azonban megfordult, és két nap heves erősödés után kikerült a veszélyzónából.

Már több mint 5 ezer milliárdot kezelnek a hazai privátbankárok. Ennyi volt 2019 első félévének végén a 44 ezret meghaladó ügyfélszámlán – derül ki a félévente elkészített újabb körképünkből. Időarányosan ugyanis teljesült a privátbankárok többségének ez év eleji várakozása, miszerint az általuk kezelt vagyon a tavalyihoz viszonyítva az idén akár két számjeggyel nőhet.

Eddig is feltételezni lehetett, hogy részben befektetési alapok eladásából szabadítottak fel pénzt befektetők a kormányzat által ezerrel propagált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz jegyzéséhez, de a ma közzétett legfrissebb adatok ezt a vélekedést megerősíteni látszanak. Az alapokból júniusban kivont 179 milliárd forint jelentős része az új szuper államkötvényben landolhatott.

A PMÁP államkötvények egy részénél megemelték a visszavásárláskor alkalmazott levonást, ami ezeket kevésbé vonzóvá teszi. Lehet, hogy az új szuperállampapírt akarják ezzel vonzóbbá tenni? Vagy csak azt akarják, hogy a csökkenő infláció miatt kevesebb PMÁP-ot lökjenek el maguktól az emberek?

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a június elején bevezetett Magyar Állampapír Plusz.

Az új szuperállamkötvények június eleji bevezetése óta sokan törik a fejüket, hogy azt érdemes-e vásárolni, vagy az inflációkövető papírokat. Mivel az új papírok évente visszaválthatók, nem igazán futnak kamatkockázatot a tulajdonosaik. Az MNB jelenlegi inflációs becslése nyomán az infláció-követő kötvények hozama pedig majdnem pontosan annyi lenne, mint a fix kamatozásúé.

Az utóbbi időben sokan a közepes méretű magyar részvénytársaságok sztorijai miatt jöttek a tőzsdére vásárolni, de az első sikerélmények után ott is maradtak. Aki most akarja megtakarításait befektetni, könnyű helyzetben van, mert a kockázatmentes állampapír-rész reálkamatot garantál. Interjú Vavrek Zsolttal, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgatójával.

Mától jegyezhető a minden eddiginél kedvezőbb hozamot biztosító, egyszerű konstrukciójú, könnyen elérhető és adómentes Magyar Állampapír Plusz – jelentette be Varga Mihály az új megtakarítási formát bemutató sajtótájékoztatón.

Mivel a június elsejei adóváltozással adómentessé tették az állampapírokat a magánszemélyek számára, de csak az újakat, most friss sorozatokat bocsátanak ki. Kijött a végleges feltétele három infláció-követő kötvénynek, és egyéb változások is körvonalazódnak. Az új kötvények kamatozása csak látszólag változatlan, van benne egy csavar, trükk a régiekhez képest.

Megjelentek az utolsó pillanatban Nemzeti Kötvényről Magyar Állampapír Pluszra átkeresztelt, fix kamatozású, öt éves lakossági államkötvény végleges feltételei. Ebben találtunk néhány érdekességet. Hogyan néz ki majd a gyakorlatban, mennyi hozamot lehet idő előtti visszaváltás esetén kapni?