A recessziós félelmek 2024-ben is meghatározóak lehetnek majd a globális tőkepiaci mozgások szempontjából, ezért idén érdemes konzervatívabb befektetési stratégiát kialakítani, és a portfóliókban célszerű 70-30, vagy akár 80-20 százalékos arányban is felülsúlyozni a kötvényeket a részvényekkel szemben. Az idei évben sem ajánlott csak forintos denominációban gondolkodni, sőt, 2024-ben nyerő stratégia lehet a portfóliók többségét dolláros vagy eurós eszközökben tartani az SPB Befektetési Zrt. 2024-es elemzése szerint. 

Hogyan takaríthat meg eg fiatal  több mint 730 ezer forintot? Íme a válasz. 

Megalakult a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége, a szervezet célja közvetlenül a biztosítási tanácsadók és ezáltal az ügyfelek érdekeit képviselni. Elnöke a Mészáros Lőrinccel közös biztosításialkusz-céget tulajdonló Keszthelyi Erik, aki szerint sok tekintetben siralmas állapotban van a hazai szakma, és hiába létezik most is érdekképviselet, onnan semmilyen jövőképet nem lehet remélni.  

Egy-két évre történő pénzlekötésnél akár már egész szép reálkamatot kínálnak a bankok, ha a pénzromlás mértéke 2024-ben valóban 6 százalékra mérséklődik, aztán pedig még lejjebb megy.

Közeledik az év vége, amikor még lehet javítani a jövő évben visszatérítendő személyi jövedelemadó mértékén. Az alábbiakban minden olyan megtakarítást bemutatunk, amelyhez adóvisszatérítés kapcsolódik. Ezekből könnyen kiválaszthatja mindenki, ami számára megfelelő és időben léphet a minél magasabb adóvisszatérítés érdekében.

A szülők többsége úgy véli, fontos, hogy gyermekeik minél korábban elkezdjék elsajátítani a pénzügyi tudatosság alapjait és félretegyenek a saját céljaikra. Többségük, vagyis 65 százalék arra ösztönzi a gyermekét, hogy ne költse el azonnal a pénzét, hanem gyűjtsön, spóroljon valamilyen célra – derült ki az OTP Bank által megrendelt felmérésből. A hitelintézet támogatja a szülőket és a fiatalokat is abban, hogy ez könnyen és egyszerűen megvalósítható legyen. A nemrég bevezetett Persellyel kis összegekben, díjmentesen lehet félretenni, egyszerre akár több célra is.

Még augusztusban is tartott a reálbérek csökkenése - a csökkenő vásárlóerő mellett pedig rengeteg embernek nincs lehetősége vésztartalékot képezni. Munkatársunk az ATV műsorának vendége volt.

Idén átlagosan 40 616 forintot, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többet tettek félre havonta azok a magyarok, akik tudtak megtakarítani.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági megtakarításokat támogató új pénzügyi fogyasztóvédelmi kampányt indított. 

A szochó bevezetése, a magas infláció és más bizonytalanságok az értékpapírok, főleg a befektetési alapok és a tbsz-számlák felé terelték a hazai kisbefektetőket az OTP-nél. A szokásosnál négyszer-ötször annyi számlát nyitottak, de a sláger az alacsony kockázatú rövid kötvényalap.

Augusztusban 3,2 százalékkal, azaz 382 milliárd forinttal 12 296 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn.

A bankbetétekre hatalmas csapást mért a szocho és az infláció, százmilliárdokat vesznek ki a háztartások a bankokból, hogy befektessék jobb hozammal kecsegtető lehetőségekbe A friss banki adatok szerint a lakáshitelpiac továbbra is gyenge, a személyi kölcsönök viszont jól fogynak, és a babaváró támogatás iránt is nő a kereslet.

Meglepő, hogy a magas infláció ellenére is milyen sokan tartják készpénzben a megtakarításaikat, mivel azokat olyan kevésnek ítélik, hogy nem tartják érdemesnek befektetni, illetve bankbetétben lekötni. Pedig vannak hatékony megoldások azok számára is, akik csak kis összegeket tudnak félretenni.

Az euró-forint ismét elérte a 375-öt, pedig a gázár esik, de a dollár irányt váltott. A BUX-ot a Mol húzza, megérkezett a Mol-osztalék. Fontos jelentések érkeznek ma, vállalati csődhullám fenyeget. Egy híres közgazdász szerint behozhatatlan a kár, amit a nyugdíjmegtakarításokban okozott az infláció.

A bankoknak kötelező tájékoztatást adniuk a megtakarítási lehetőségekről. 

Egyetlen hónap alatt 833 milliárd forintot raktak különböző befektetési alapokba a magyarok. 

Elindulhat a lakossági megtakarítások szerkezetének átalakulása – mutattak rá az MBH Bank elemzői arra reagálva, hogy július 1-től a kamatjövedelmek után is szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az intézkedés a lakossági és intézményi befektetők körében stimulálja az állampapír-vásárlást, ami elmozdulást eredményezhet a látra szóló betétek, a befektetési alapok, különösen a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok esetében. Emellett a készpénzben tartott megtakarítások – amelynek reálértékét jelentősen rontja az infláció – is megmozdulhatnak.

Túlzás nélkül lehet állítani, hogy a múlt héten derült égből villámcsapásként jött a hír, miszerint a jövőben a 15 százalékon felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a nem-állampapír típusú megtakarítások után, nevezetesen a lektötött betétek és egyéb banki konstrukciók után. Ez a bejelentés csaknem egybeesett azzal, hogy az extraprofitadó nem szűnik meg 2023 végén - ahogy azt a kormány ígérte -, hanem 2024-ben is velünk marad. Mi lehet e döntések valódi célja? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

Negyvenezer forinttal, több mint 28 százalékkal közel 182 ezer forintra nőtt a 19-29 évesek átlagos személyes jövedelme a K&H ifjúsági index felmérés friss adatai szerint. A fiatalok jelentős része továbbra is kénytelen megelégedni kisebb összeggel: 10-ből 4-en kevesebb, mint 100 ezer forint jövedelemre tesznek szert egy hónap során, miközben 11 százaléknak minden hónapban több mint 400 ezer forint a bevétele.

Tejterméket egyre kevesebbet vesznek, százezreket hagynak ott nagybevásárlásnál, kezdik felélni tartalékaikat az emberek. Van, aki kapott béremelést, de mindenki tud említeni több olyan terméket is, amelynek az új ára nagyon érzékenyen érinti. Hogy melyek ezek, és hogyan reagálnak az emberek az inflációra, kiderül a videóból.

A 30-59 évesek átlagosan 7 hónap fizetésnélküli időszakot tudnának áthidalni egy friss felmérés szerint. 35 százalékuk viszont maximum 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait - az érintettek negyede pedig nem tud vagy nem szokott félretenni.

A 19-29 éves korosztály tagjainak csak a 20 százaléka nem takarékoskodik, 47 százalékuk havi rendszerességgel spórol, 18 százalék pedig azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak.

A mai magas infláció mellett nem árt egy kis gyakorlati útmutató állampapír-vásárláshoz, milyen lehetőségek vannak, melyik papír mennyit fizet, mik az előnyei, hátrányai. Valamint megpróbáljuk felrázni azokat az olvasókat, akik óriási összegeket tartanak folyószámlán, készpénzben, és ezzel sok kárt okoznak saját maguknak.

A sokat gyengülő forint és a magas infláció sok kisbefektetőt aggaszt, sokan közülük az aranyat vagy az ingatlant tekintik megoldásnak. Ám nagyobb valószínűséggel és alacsonyabb kockázattal tudjuk az inflációkövető állampapírokkal utolérni az inflációt. Kriptodevizákat infláció ellen inkább egyes feltörekvő országok befektetői vesznek.

Az állampapírok piaca teljesen átalakult, az egykor ünnepelt szuperkötvény mára a legrosszabb választássá vált. Vissza is váltottak belőle közel 1000 milliárdnyit, aminek a nagy részét azonban inflációkövető papírokra költötték. Ez jó választásnak látszik, bár a mélyrepülésben levő forint miatt az eurós sorozat is megfontolandó.

Megtakarítási szokásaik átalakításával reagáltak a magyar háztartások a háborús bizonytalanságra és a megugró inflációra az első negyedévben.

Tizenöt százaléknak pedig egyáltalán nincs megtakarítása.

A 9-10 százalékosra várt infláció ellenére óriásit nőtt a magyarok készpénzállománya - igaz, sokan nem forintot, hanem valutát halmoztak fel a háború kitörésének hírére. Az állampapírok népszerűsége esik, sokan menekülnek OTP-részvénybe.

A szárnyaló infláció miatt a betéti kamatok is érezhetően nőni kezdtek, amire reagáltak a megtakarítók. Egyetlen hónap alatt 40 százalékkal nőtt a lekötött lakossági betétek összege a bankokban.

A márciusban 8,5 százalékra megugró infláció, az ukrán-orosz konfliktus, valamint a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai lezárták a korábbi - alacsony kamatkörnyezet és jegybanki pénzbőség jellemezte -  korszakot.

Amíg a hitelek kamatai folyamatosan követik a jegybanki emeléseket, a banki betéteknél nem látszik ilyen igazodás. Így aztán hiába tart egyre több pénzt bankban a lakosság, a hatalmas vagyon csak veszít a reálértékéből. A nem túl népszerű lekötött bankbetéteknél már megindult ugyan a kamatok emelkedése, de ezek még mindig fényévnyire vannak az inflációtól, nem tudnak versenyezni az állampapírok hozamával - derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Egy most publikált felmérés szerint 300 milliárd forintot félretennének a szülők a februárban kiutalt adóvisszatérítésből. Ugyanakkor sokan számolnak azzal is, hogy ezt a pénzt elköltik.

Bár erős az ellenszél, az idén a gazdasági növekedés folytatódik, a vállalati eredmények is tovább nőnek, és a monetáris és fiskális politika is minden szigorítás ellenére támogató marad. Továbbra is negatív a reálkamat, így nem várható tartós részvénypiaci lejtmenet – mondták az Eurizon Alapkezelő évnyitó sajtóbeszélgetésén.

Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban. A legtöbben azért spórolnak, mert tartanak munkahelyük elvesztésétől, de csaknem ennyien vannak azok is, akik nem tudtak, vagy nem akartak nagyobb beruházásra költeni, autót vagy lakást vásárolni.

Annak ellenére, hogy a hazai bérek átlagban nominálisan 7,2, reálértéken 6,3 százalékkal nőttek a második negyedévben, a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem állt vissza a koronavírus-járvány előtti szintre – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb inflációs jelentésében. Egyúttal feltárta, hogy akkor mi is lett ezekkel a többletpénzekkel.

A konzervatívabb közgazdászok gyomra továbbra sem veszi be a bitcoint, és gyakran támadják. Egy vélemény szerint az emberi kultúrában az arany olyan mélyen gyökerezik, mint a gazdagság és a nagy érték szimbóluma, hogy ezzel a digitális pénzek nem kelhetnek versenyre. Ám a változások nagyon gyorsak, a fiatalok pedig mintha ezt máris igencsak másként gondolnák. Eidenpenz József jegyzete.

A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.

A befektetési alapok vagyona tovább nő, majdnem 7000 milliárd forint. A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek. Az Év Alapkezelője az Aegon, az Év Portfóliómenedzsere Cser Tamás, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Munkácsi Dávid és Szűcs Zoltán lett.

Pénz nélkül nem lehetséges az életünk, és tartalékolnunk is kell, nem élhetünk egyik napról a másikra. A kiadásainkat és bevételeinket meg kell terveznünk, szükségünk van saját költségvetés készítésére. Csúnya csapdákat lehet így elkerülni, és lehetővé válik a spórolás a nagy értékű beszerzésekre, mint az autó, a lakás, az utazás.

Hová tegyük ideiglenesen felesleges pénzünket? Mi a megtakarítás és a befektetés közötti különbség? Milyen befektetési lehetőségek között választhatunk? Mire figyeljünk a pénzünk elhelyezésénél?

A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2020 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek a 2019 végi adatok alapján. Az Év Alapkezelője az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő, az Év Portfóliómenedzsere Loncsák András, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Pekár Dávid lett. 

Az ÁKK egy újabb nagy dobásra készül 2020-ban, ami nem más, mint a nyugdíjcélú állampapír.

Egy felmérés szerint a lakosság több, mint fele számára fontos lenne, ha rendelkezne valamifajta megtakarítással, többségük pedig lakáscélra gyűjtene a félretett pénzből.

2018 októberében szűnt meg a lakástakarékok állami támogatása, ami miatt sokan úgy vélték, hogy a teljes szektor veszélybe kerül. A Fundamenta új termékekkel igyekezett megcáfolni ezeket a "hiedelmeket" cáfolni, az emúlt egy év tapasztalatait összefoglaló sajtóbeszélgetés alapján úgy tűnik sikerült.

Az amerikai nyugdíjasok élete annyira drága, hogy azzal az erővel már egy óceánjáró sétahajón is tudnak kabint bérelni hosszú távra. Legalábbis a statisztikák és a hajótársaságok ezt sugallják. Van, ahol pedig alkudni lehet az árból. Ám van sok buktató, az egészségbiztosítástól kezdve a kisállatok elhelyezéséig.

Az öngondoskodás és a hosszú távú, például nyugdíjcélú és egészségmegőrzést segítő megtakarítások terén bőven van tér a fejlődésre, különösen a fiatalok ösztönzése a fontos – derült ki a Pénztárszövetség csütörtöki konferenciáján. Ezekhez a megtakarításokhoz a pénztárak jelentik az egyik legjobb lehetőséget. A pénztári tagsághoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezmény eleve vonzóvá teszi ezt a megtakarítást, a kasszák pedig hosszú - 10 és 15 éves – időtávon is jó eredményeket nyújtanak. A pénztárakra mind az állam, mind a befektetési piac partnerként tekint, ahogy persze a tagokra is. 

Az év végéhez közeledve gyakran számot vetünk pénzügyi helyzetünkről, átgondoljuk, hogy tisztában vagyunk-e azokkal a lehetőségekkel, amelyek komoly segítséget nyújthatnak a különböző élethelyzetekben. A segítség ezekben az esetekben kézzel fogható és forintban is mérhető.

A második negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó pénzügyi megtakarítása 120 milliárd forintot tett ki.