Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismerhetjük meg.

Sorrendben harmadszor emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatán, amelynek következtében az már több mint hat éve nem látott magasságba emelkedett. Ez rossz hír a hitelfelvételre készülőknek és a változó kamatozású kölcsönöket törlesztőknek egyaránt. Ráadásul szinte biztosra vehető, hogy még nincs vége a monetáris szigorításoknak. De vajon meddig emelkedhet még a hitelek árazásánál irányadó MNB-alapkamat? Ez alapvetően attól függ, mennyire sikerül letörni az inflációt. Ezekre a kérdésekre keresi a választ heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly.

Erről is döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén, amelyen a jegybanki alapkamatot 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte. A júniusi 5,3-ról júliusra 4,6 százalékosra lassult infláció Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök közlése szerint az ősszel újra felgyorsulhat, s novemberben még a júniusinál is nagyobb szintet érhet el. 

A piaci várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismerhetjük meg.

Még kell egy kis ideig várni, hogy megtudjuk, lesz-e a hatása a jegybanki alapkamat megduplázásának. Addig viszont hosszú éveknek kell eltelnie, hogy kiderüljön, Budapest követheti-e rendezőként - egyedül vagy másokkal közösen - az olimpiai játékoknak vasárnapig helyt adó Tokiót a rendezők sorában. Ezek a kérdések foglalkoztatták munkatársunkat a Trend FM ma reggeli műsorában.

Az MNB Monetáris Tanácsa újabb 30 bázispontos lépéssel emelte az alapkamatot. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás a döntés hátterét értelmezte.

A jegybank kommunikációjából előzetesen lehetett számítani az újabb kamatemelésre, a kérdés elsősorban az volt, hogy ez mekkora mértékű lesz. A keddi ülésén a Monetáris Tanács 30 bázispontos emelésről határozott, ez egyértelmű jelnek tűnik a piacok felé, hogy az MNB fellép az inflációval szemben.

Miközben a kormány igyekszik a választások előtt minél nagyobb sebességi fokozatba kapcsolni a gazdaságot, ez az infláció felpörgésével is jár. A jegybank június végén 10 év után ismét kamatot emelt, amit most újabb követhet.

Júniusban még az előző két havi 5,1-5,1 százalékosnál is magasabb lehetett az infláció, alapvetően a kilencéves csúcsra ugrott üzemanyagárak miatt. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzromlás vártnál jobban elhúzódó emelkedése miatt tovább emeli a jegybanki alapkamatot, eddig is biztos volt, a szigorítás mértéke azonban a csütörtökön megjelenő inflációs adattól is függ. Erről, valamint a két éve elindított Növekedési Kötvényprogramról is beszélt munkatársunk a Trend FM ma reggeli műsorában.

Csaknem egy évtizede nem látott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank: megemelte a jegybanki alapkamatot. Ez persze nem volt váratlan, a 0,3 százalékpontos szigorítás bejelentése után mégis gyengült a forint. Vajon miért? És minek a hatására kezdett alig egy órával később őrült erősödésbe? S mi lesz a hatása a kamatemelésnek a hitelekre, a bankbetétekre, a tőzsdékre? Ha pedig lesz negyedik hullám, az hogyan befolyásolhatja a jegybank terveit? Ezekre keresi választ munkatársunk, Csabai Károly a legfrissebb videónkban.

Bár a piaci árazásba jórészt már beépült a Magyar Nemzeti Bank mai 30 bázispontos kamatemelése, a money.hu adatai szerint a bankok eddig még csak óvatosan nyúltak a hitelkamatokhoz. A mostani döntéssel jó időre búcsút mondhatunk az elmúlt hónapok rekordalacsony jelzáloghitel kamatainak, ám a verseny miatt a bankok eltérő mértékben és időben léphetnek.

A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa hosszú idő után 30 bázispontos kamatemelésről döntött. Mint kiderült, a jegybank szerint az idei évben végig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, így részben erre reagálva döntöttek a kamatemelés mellett.

Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.

Míg néhány hete még attól kellett tartani, hogy történelmi mélypont csúszik a forint az euróval szemben, az utóbbi két hétben sokkal stabilabb lett a magyar fizetőeszköz. Ennek többségében örülhetünk, hiszen az import termékek elvileg így olcsóbbak lesznek. De vajon van-e a magyar gazdaság szempontjából árnyoldala a forint erősödésének?

A héten összeült Monetáris Tanács gyakorlatilag megerősítette, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már nyolc nappal korábban kilátásba helyezett: június végén kamatot emelnek. De miért is van szükség erre? Ezt járta körül kollégánk az e heti videónkban. 

Bár a márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 4-6 százalék közé tette a lehetséges idei gazdasági növekedés mértékét, az azóta beérkezett adatok alapján optimistább, ezért úgy ítéli meg, hogy a GDP közel 6 százalékkal bővülhet. Ugyanakkor a jegybank szerint az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok erősödtek, ami miatt készen áll a monetáris szigorításra - olvasható a közleményben. Ez megerősíti Virág Barnabás MNB-alelnök múlt hétfői szavait, melyek szerint a következő, június végi ülésén a Monetáris Tanács már kamatot emelhet. 

A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén sem nyúlt a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban munkaerőpiaci és kereseti statisztika is szerepel, megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács májusi kamatdöntő ülése tarthat számot.

Az infláció megugrását és tartóssá válását annyira kockázatosnak ítélik meg a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), hogy a jegybanki alapkamat emelésétől sem riadnának vissza. Erre Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnöki periódusában egyszer sem volt példa, de előtte is csak 2011 karácsonyát megelőzően. Úgy tűnik azonban, nincs más választása az MNB-nek, hiszen az infláció kezelésében a költségvetési politika nem lehet a partnere: a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt szavazatmaximalizáló szándékkal kilátásba helyezett állami költekezések éppen, hogy az árak emelkedését vonhatják maguk után.

Az optimistának nem nevezhető elemzői várakozásokat is meghaladta a fogyasztói árindex áprilisi emelkedése. A havi inflációs mutató 2012 óta nem volt ilyen magas, a KSH jelentése szerint 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Ahogy arról a kamatdöntés után beszámoltunk, az MNB Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton. A szervezet közleményéből kiderül, mit gondolnak az inflációról, amit az elemzők többsége most a legnagyobb kockázatnak tart.

Nem módosított a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Ezzel nem okoztak meglepetést. A kérdés, hogy az inflációs folyamatokat hogyan értékelik.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis őrködni az infláció felett, és ha kell beavatkozni. Az áremelkedések szintje egy ideje kritikus szinten van, ám vélhetőleg a keddi kamatdöntő ülésen sem fog a jegybank beavatkozni, jelenleg a gazdaság dinamizálását ugyanis sokkal előrevalóbbnak tartják, mint az árstabilitást.

Azokra, amelyek azt sugallják, hogy a mostani járványhelyzetben nyugodtan elszaladhat a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció. A maga részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent elkövet annak érdekében, hogy a fogyasztóiár-index második negyedévben várható, 4 százalék fölé menő emelkedése ne váljon tartóssá, amennyiben ez veszélybe kerül, akkor az MNB nem lesz rest lépni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén nem változtatott a 0,6 százalékos jegybanki alapkamaton és a többi kondícióhoz sem nyúlt. Az okokat a jegybank vezetése - Matolcsy György elnökkel az élen - a 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón ismerteti, ahol egyúttal azt is megtudhatjuk meg, módosít-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a GDP-re és az inflációra három hónappal ezelőtt adott prognózisán.

Vagyis arra, hogy a legutóbbi, tavaly december közepén kiadott prognózisai óta jelentősen súlyosbodott a járványhelyzet. Nem tudni, a harmadik hullám miatt mikor és hogyan kerülhet sor a korlátozások enyhítésére, így azt sem, az hogyan befolyásolja a gazdaság visszapattanását, valamint az inflációt.

Ezt is megtudjuk a jövő héten, amelynek legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatmeghatározó ülése lesz. De a héten ismerteti a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének február végi, részletes pénzforgalmi adatait is.

A Monetáris Tanács ülése után kiadott közleményből egyebek mellett arra lehet következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) belátható időn belül nem hajt végre kamatcsökkentést.

A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén sem nyúlt a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.

Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén nem nyúlt a 0,6 százalékos alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.

Megtudjuk a Monetáris Tanács jövő keddi ülését követően. Emellett az előttünk álló héten a munkaerőpiaci és kereseti statisztika tarthat számot nagyobb érdeklődésre.

Maradt a jegybanki alapkamat 0,6 százalék és a többi kondíció sem változott. A Monetáris Tanács döntésének okairól a jegybank vezetése - Matolcsy György elnökkel az élen - a 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón számol be. Ott tudhatjuk meg azt is, változtat-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a GDP-re és az inflációra három hónappal ezelőtt adott prognózisán.

Mármint atekintetben, hogy a magyar gazdaság legfeljebb 6,5 százalék körüli mértékben eshet vissza az idén a koronavírus-járvány miatt. Erre is fény derül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülését követően, amikor ismertté válik, mit gondol az MNB a GDP és infláció idei, jövő évi, sőt 2022-es alakulásáról.

Az maradt 0,6 százalék. A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatunk meg többet.

Ma a Monetáris Tanács ülésezik, arról dönt, hogy hozzányúljon-e a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Úgy véljük, sem az októberi fogyasztóiár-index, sem a forint árfolyama nem ad most okot a változtatásra. A következő, december közepén esedékes összejövetelen már más lehet a helyzet, akkor publikálják a jegybank legfrissebb gazdasági prognózisait.

Miután ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.

A jegybank kedden tartotta kamatdöntő ülését, ahol nem nyúltak a kamatokhoz. Értékelésében az MNB azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Ahogy azt előzetesen a piaci elemzők prognosztizálták, a jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, annak mértéke 0,6 százalék maradt.

Merthogy a már-már rekordszintre gyengülő forintnak jól jönne, ha a jegybank egy kamatemeléssel növelné a vonzerejét, azaz a befektetők vennének belőle, aminek hatására emelkedhet az árfolyama. A szeptemberben váratlanul nagyot esett infláció viszont azt tenné lehetővé a bankok bankjának, hogy csökkentse a kamatokat, ami a források (még) olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhatna a koronavírus-járvány miatti gazdasági zuhanás tompításához. Logikusnak tűnik, hogy e két ellentétes hatás eredőjeként az MNB semmit nem lép, azaz minden marad a régiben. Arra azonban, hogy ez valóban így lesz-e, mégsem érdemes mérget venni.

A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatunk meg többet. Akkor derül ki az is, változtatott-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei 0,3-2 százalékos gazdasági növekedési prognózisán, valamint a 3,2-3,3 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzésén. A monetáris politikáért felelős Virág Barnabás alelnök pedig fél 4-kor sajtótájékoztatót tart.

Ezt jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azon a háttérbeszélgetésen, amelyet azt követően tartott, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 0,6 százalékon hagyta.

Az továbbra is 0,6 százalék. A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből, valamint Virág Barnabás alelnök fél 4-kor kezdődő tájékoztatójából tudhatunk meg többet.

Igaz, csak korlátozott mennyiségben és csak a 15 év feletti lejáratok esetén. Az újabb, 0,15 százalékpontos kamatvágás nyilvánosságra hozatala után egy órával kiadott monetáris tanácsi közleményből arra lehet következtetni, hogy ha a gazdaság további ösztönzésére lesz szükség, azt az MNB már nem monetáris lazítással oldja meg.