A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte.

A Klasszis Klub eseményén az ING Bank makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter a jegybanki kamatpolitika megváltozott világrendjéről beszélt. A Schroder Bank is hasonló megállapításokat tett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint korrekt munkakapcsolatban van a kormányfő és jegybankelnök között. 

Az MBH Bank várakozása szerint a félév végére lassabb ütemre válthat a kamatcsökkentés.

Egyelőre tanácstalanság jellemzi a piacokat, másként fogalmazva, billegnek az árfolyamok világszerte. Sok befektető a Fed jegyzőkönyvétől várt iránymutatást, de csak ködös utalásokra futotta az amerikai jegybankároktól. 

A régióban és hazánkban is mélyen negatív reálkamat-környezet volt jellemző az utóbbi években, mégis nálunk a legnagyobb a gazdasági visszaesés. Ez a jegybanki szakemberek szerint nem az MNB bűne - derül ki a jegybank két vezetőjének szakmai cikkéből.

Két, egymással ellentétes hatású folyamat, esemény mérlegelésével született meg a Monetáris Tanács kamatvágó döntése. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedvező adatnak értékelte, hogy a maginfláció negyedéves összevetésben 4 százalék alá csökkent, a hazai reálkamatok pedig pozitívvá váltak.

A kamatemeléseknek vége, de egyhamar nem is fognak lejönni arról a bitang magas szintről, ahol jelenleg vannak. A világgazdaság fontosabb jegybankjai a kivárásra álltak be, amit a magyar központi bank is követ. A magas kamatszint egyben korlátja a gazdasági növekedésnek, amire politikai elköteleződéstől függetlenül mindegyik állam kormányának szüksége van.

Ez a kérdés is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly az ING Bank makrogazdasági elemzőjével, Virovácz Péterrel annak apropóján folytatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank éles irányváltást jelentette be. Eszerint a magyar gazdaság versenyképességének javítását, illetve a termelékenység növelését már nem a forintárfolyam alakításával kell elérni, ehelyett stabil fizetőeszközre van szükség. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által figyelt kiemelt tényezők további javulást mutatnak, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentését, ami így 16 százalékról 15 százalékra mérséklődik.

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank csütörtökön kiadott Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 50 bázisponttal 3,00 százalékra emelte meg az irányadó eurókamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén.

A demográfiai hanyatlás és a deglobalizáció miatt az infláció magasabb maradhat, mint amihez a döntéshozók a járvány előtt hozzászoktak. Ez mind a jegybankok, mind a kormányzatok beavatkozási lehetőségét erősen korlátozza majd, így pedig hosszú recesszió jöhet.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az év elején még azt állította, hogy a Federal Reserve nagyobb inflációs problémákkal küzd, mint az EKB. Ma azonban elismeri, hogy az eurózóna nagyobb bajban lehet.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén (amely változatlanul hagyta a 13 százalékos irányadó rátát) a tojást és a krumplit nevesítette, mint amelyek árai kilőhettek októberben.

Míg az infláció a világ nagy részén az irányadó kamatlábak emelésére kényszeríti a döntéshozókat, addig Kína más ritmusra táncol, és fenntartja a további lazítás lehetőségét.

Az MNB tegnapi intézkedéseivel alaposan megtámogatta a forintot, de az euró nem érte el a 400-at, és újra felfelé indult. Egyes adatok a magyar gazdaság durva lassulását vetítik előre, az ipari termelői árak pedig óriásit emelkedtek. Gyenge volt a HP eredménye, jelentett az AutoWallis.

A piac meglepetésére kamatot csökkentett csütörtökön a török jegybank, amely tavaly december óta először változtatott a kamatszinten.

Az elemzők által vártnál jobban, 150 bázisponttal, 8 százalékra vitte le az alapkamatot. A szakértői várakozások átlagában szerényebb, 50 bázispontú csökkentés szerepelt.

Komoly dilemmában a japán jegybank (BoJ): ösztönözné a gazdaságot és serkentené az inflációt, de erősen gyengül a jen. A BoJ a világ egyetlen központi bankja maradt, amely továbbra is ösztönző monetáris politikát folytat.

Fokozódó várakozás, hogy a Federal Reserve (Fed) 75 bázisponttal emeli irányadó kamatlábát a ma kezdődő júniusi ülésén, hogy megfékezze a 41 éves csúcsra, 8,6 százalékra emelkedő éves inflációt, ami további dollárerősödést hozhat. Az ezt követő agresszívebb lépések ellen szól viszont a recesszió növekvő veszélye.

Az Európai Központi Bank július 1-jén befejezi az APP keretében történő kötvényvásárlásait, és még abban a hónapban 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatlábát, melyet további, akár 50 bázispontos emelés követhet, ha az infláció továbbra sem mérséklődik.

"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismét kamatot emelt. Ezúttal az egyhetes betéti rátát vitte feljebb, vagyis azon eszközét, amelybe a kereskedelmi bankok tehetnek pénzeket. A lépés szigorításnak felel meg, ennek hatására a bankok kihelyezései csökkenhetnek, ami a jegybank reménye szerint az e hónapban várhatóan 8,5-9 százalékos inflációra enyhítően hathat. Ez azonban a forintot nem hatotta meg, a kamatdöntés előtti erősödését hamar ledolgozva, az euróval szemben még a reggeli szintnél is lejjebb találta magát.

Ezt találgatják a piacon. Azt követően, hogy az infláció a várakozásokkal ellentétben januárban nemhogy lassult, hanem új erőre kapva immár 14 és fél éves csúcsra ugrott. Így veszélyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei előrejelzése – amit a kormány is a magáévá tett. Szinte csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a 2022-es éves átlagos fogyasztóiár-index 4,7-5,1 százalék között landoljon. Különösen, ha tényleg kitör az orosz-ukrán háború.

2013-tól a gyenge forint és alacsony kamatok vonzásában mozgott a monetáris politika, de ebben változás jöhet, mert ez a politika nem fenntartható tovább (illetve fenntartható, de az már a török út, ami semmi jóra nem vezet).

Bár ezúttal nem az alapkamat további emeléséről, hanem a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött a Monetáris Tanács.

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.

Negatív környezeti hatásokra figyelmeztetnek.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tette egyértelművé egy mai konferencián. Így reagál az MNB a növekvő inflációs kockázatokra, amelyeket a ma reggeli friss KSH-adatok is jeleznek: a májusi fogyasztóiár-index ugyan az áprilisi 5,1 százalékosnál nem lett magasabb, de az MNB által kiemelten figyelt maginfláció 3,4 százalék lett, szemben az áprilisi 3,1 százalékkal.

A héten összeült Monetáris Tanács gyakorlatilag megerősítette, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már nyolc nappal korábban kilátásba helyezett: június végén kamatot emelnek. De miért is van szükség erre? Ezt járta körül kollégánk az e heti videónkban. 

Bár a márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 4-6 százalék közé tette a lehetséges idei gazdasági növekedés mértékét, az azóta beérkezett adatok alapján optimistább, ezért úgy ítéli meg, hogy a GDP közel 6 százalékkal bővülhet. Ugyanakkor a jegybank szerint az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok erősödtek, ami miatt készen áll a monetáris szigorításra - olvasható a közleményben. Ez megerősíti Virág Barnabás MNB-alelnök múlt hétfői szavait, melyek szerint a következő, június végi ülésén a Monetáris Tanács már kamatot emelhet. 

Az infláció megugrását és tartóssá válását annyira kockázatosnak ítélik meg a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), hogy a jegybanki alapkamat emelésétől sem riadnának vissza. Erre Matolcsy György 2013 márciusa óta tartó elnöki periódusában egyszer sem volt példa, de előtte is csak 2011 karácsonyát megelőzően. Úgy tűnik azonban, nincs más választása az MNB-nek, hiszen az infláció kezelésében a költségvetési politika nem lehet a partnere: a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választások miatt szavazatmaximalizáló szándékkal kilátásba helyezett állami költekezések éppen, hogy az árak emelkedését vonhatják maguk után.

Miután ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.

A pénzromlás kordában tartása elsőbbséget élvez, ennek érdekében a jegybank készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására. Egyebek mellett ezt is hangsúlyozta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyesek szerint csalódást okozott a piacoknak, mások szerint kellemes meglepetést. A tegnap esti amerikai esés mindenesetre folytatódik Ázsiában és Európában egyaránt. Kontinensünkön szenvednek a bankok és az autóipar. A BUX hozza az európai átlagot, főleg az OTP húzza le. Az új jelszó a “Hópehely” a technológiai részvények piacán, folytatódik a luxusóriások harca.

Ezt jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azon a háttérbeszélgetésen, amelyet azt követően tartott, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 0,6 százalékon hagyta.

Az alapkamatot 0,6 százalékon hagyott monetáris tanácsi döntést követően kiadott közlemény szerint a jegybank ugyan elismeri, hogy a vártnál gyengébb GDP-adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, ám arra csak egy hónap múlva, a szeptemberi inflációs jelentésben kerít sort. Ahogy azt cikkünkben is jeleztük. 

Virág Barnabás MNB-alelnök nyilatkozata felvillanyozta a magyar fizetőeszközt.

A lakásárakra valószínűleg sehogy.

Virág Barnabás kinevezését ugyanis a parlament kormánytöbbségű gazdasági bizottsága támogatta, így nincs akadálya annak, hogy Áder János köztársasági elnök hatéves időtartamra szóló megbízatást adjon neki.

A szerdától a parlamentben tárgyalandó 2021-es költségvetési törvényjavaslat lényeges eleme, hogy a lejáró adósságokat lehetőleg minél több lakossági állampapírból, azok között is mindenekelőtt az egy éve debütált szuperkötvényből, a MÁP Pluszból kell finanszírozni. Az új MNB-alelnökjelölt, Virág Barnabás keddi, gazdasági bizottsági meghallgatásából pedig következtetni lehet arra, változik-e a monetáris politika, ami a fiskális politikát alakító Pénzügyminisztérium számára is fontos információ. Ezek a kérdések foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Ahogy azt a korábbi elemzésünkben már megállapítottuk, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében végrehajtott hazai költségvetési intézkedések nem juttattak, illetve juttatnak (hiszen még csak az ígéretek beváltásának a felénél járunk) friss forrást a gazdaságba, hanem átcsoportosításokkal teremtenek elő fedezetet. Ellentétben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), amely viszont 3 ezer milliárd forint pótlólagos pénzt biztosít több programon keresztül. Összevetettük az MNB intézkedéseit azon közép- és kelet-európai uniós tagországok jegybankjaiéval, amelyek nem tagjai az eurózónának (kettő vezette be a közös pénzt: Szlovákia és Szlovénia), így saját fizetőeszközzel a tarsolyukban a magyaréhoz hasonlítható mozgásterű monetáris politikát folytathatnak.

A Monetáris Tanács mai döntése az MNB két héttel ezelőtti bejelentésével van összefüggésben, miszerint a gazdaság élénkítése céljából új forrással látják el a gazdaságot. 

Nincs könnyű helyzetben, aki meg akarja érteni, hogy mi is történik a kamatokkal, a monetáris politikával most Magyarországon, és ebből milyen következtetést lehet levonni a forintra vonatkozóan. Barlai Róbert tőkepiaci szakértő jegyzete.

Ahogy 2008-ban a Lehman-csőd, úgy 2020-ban a koronavírus lehet az a faktor, ami kipukkaszthatja az éveken át fújt tőzsdei lufit. Míg azonban a vírus remélhetőleg gyorsan megfékezhető lesz, a medve piac hosszabb ideig meghatározhatja a globális gazdasági környezetet. Vajon mit lép ebben a helyzetben a magyar jegybank? Maradt-e mozgástere a gazdaság élénkítésére, a forint stabilizálására vihar esetén? Barlai Róbert tőkepiaci szakértő jegyzete.

Az amerikai gazdaság mérsékelt ütemben növekszik, a munkaerőpiaci helyzet pedig jó, közölte idei első ülése után az amerikai jegybank.