Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.

Ezt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke közölte azon a sajtótájékoztatón, amelyen elmagyarázta, a Monetáris Tanács miért emelte tovább, ezúttal a korábbi 30 bázisponttal szemben 15 bázisponttal, 1,65 százalékra a jegybanki alapkamatot. Mivel a korábbiakhoz képest romlottak a piaci feltételek, a jegybank már csak 2022 utolsó harmadában számít arra, hogy a fogyasztóiár-index a 3 százalékos céljára megy le. Ezért a következő hónapokban is folytatódnak a kamatemelések.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismerhetjük meg.

A piaci várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismerhetjük meg.

Júniusban még az előző két havi 5,1-5,1 százalékosnál is magasabb lehetett az infláció, alapvetően a kilencéves csúcsra ugrott üzemanyagárak miatt. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzromlás vártnál jobban elhúzódó emelkedése miatt tovább emeli a jegybanki alapkamatot, eddig is biztos volt, a szigorítás mértéke azonban a csütörtökön megjelenő inflációs adattól is függ. Erről, valamint a két éve elindított Növekedési Kötvényprogramról is beszélt munkatársunk a Trend FM ma reggeli műsorában.

Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.

Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.

A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén sem nyúlt a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.

Vagyis a Monetáris Tanács megemeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg 0,6 százalékos alapkamatát? – ez a fő kérdése a tanács mai ülésének. Igaz, a monetáris szigorítást Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt hétfői nyilatkozatában csak június végére helyezte kilátásba. Ráadásul a forint – alapvetően az alelnöki nyilatkozat hatására – jelentős erősödésbe kezdett, ami az import olcsóbbodásán keresztül enyhítheti az inflációs nyomást. Valószínűleg azonban csak átmenetileg, a járványügyi korlátozások feloldása miatt várhatóan megélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás ugyanis felgyorsíthatja az inflációt. Méghozzá akár akkora mértékben, hogy elemzők nemcsak júniusban számítanak kamatemelésre, hanem később is. Akad olyan, aki 2022 végére egyenesen 2,25 százalékos rátát vizionál.

A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban munkaerőpiaci és kereseti statisztika is szerepel, megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács májusi kamatdöntő ülése tarthat számot.

Nem módosított a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Ezzel nem okoztak meglepetést. A kérdés, hogy az inflációs folyamatokat hogyan értékelik.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis őrködni az infláció felett, és ha kell beavatkozni. Az áremelkedések szintje egy ideje kritikus szinten van, ám vélhetőleg a keddi kamatdöntő ülésen sem fog a jegybank beavatkozni, jelenleg a gazdaság dinamizálását ugyanis sokkal előrevalóbbnak tartják, mint az árstabilitást.

Azokra, amelyek azt sugallják, hogy a mostani járványhelyzetben nyugodtan elszaladhat a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció. A maga részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent elkövet annak érdekében, hogy a fogyasztóiár-index második negyedévben várható, 4 százalék fölé menő emelkedése ne váljon tartóssá, amennyiben ez veszélybe kerül, akkor az MNB nem lesz rest lépni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén nem változtatott a 0,6 százalékos jegybanki alapkamaton és a többi kondícióhoz sem nyúlt. Az okokat a jegybank vezetése - Matolcsy György elnökkel az élen - a 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón ismerteti, ahol egyúttal azt is megtudhatjuk meg, módosít-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a GDP-re és az inflációra három hónappal ezelőtt adott prognózisán.

Vagyis arra, hogy a legutóbbi, tavaly december közepén kiadott prognózisai óta jelentősen súlyosbodott a járványhelyzet. Nem tudni, a harmadik hullám miatt mikor és hogyan kerülhet sor a korlátozások enyhítésére, így azt sem, az hogyan befolyásolja a gazdaság visszapattanását, valamint az inflációt.

Ezt is megtudjuk a jövő héten, amelynek legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatmeghatározó ülése lesz. De a héten ismerteti a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének február végi, részletes pénzforgalmi adatait is.

A Monetáris Tanács ülése után kiadott közleményből egyebek mellett arra lehet következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) belátható időn belül nem hajt végre kamatcsökkentést.

A piaci várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai ülésén sem nyúlt a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.

Meglepetésekkel ugyan nem szolgált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hiszen sem a 0,6 százalékos jegybanki alapkamat, sem az egyéb monetáris kondíciók nem változtak, azért apró újdonságot így is hozott a mai ülés: a jegybank pénzt csoportosíthat át további állampapír-vásárlásokra, s készen áll 10 évesnél rövidebb lejáratú papírok vételére is.

Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén nem nyúlt a 0,6 százalékos alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.

Minden afelé mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a 2021-es első, ma esedékes kamatdöntő ülésén nem változtat a 0,6 százalékos irányadó rátáján – pont úgy, ahogyan karácsony előtt. Ettől függetlenül persze az mindig benne van a levegőben, hogy a jegybank húz egy meglepőt, ahogyan azt tette a múltban már többször is.

Megtudjuk a Monetáris Tanács jövő keddi ülését követően. Emellett az előttünk álló héten a munkaerőpiaci és kereseti statisztika tarthat számot nagyobb érdeklődésre.

Maradt a jegybanki alapkamat 0,6 százalék és a többi kondíció sem változott. A Monetáris Tanács döntésének okairól a jegybank vezetése - Matolcsy György elnökkel az élen - a 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón számol be. Ott tudhatjuk meg azt is, változtat-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a GDP-re és az inflációra három hónappal ezelőtt adott prognózisán.

Mármint atekintetben, hogy a magyar gazdaság legfeljebb 6,5 százalék körüli mértékben eshet vissza az idén a koronavírus-járvány miatt. Erre is fény derül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülését követően, amikor ismertté válik, mit gondol az MNB a GDP és infláció idei, jövő évi, sőt 2022-es alakulásáról.

A Monetáris Tanács mai döntése értelmében újabb 1000 milliárd forintnyi forrást tett elérhetővé az NHP Hajrá! hitelprogramban, miután annak még az áprilisi induláskor ugyancsak 1000 milliárdban megállapított összege kimerült.

Az maradt 0,6 százalék. A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatunk meg többet.

Ma a Monetáris Tanács ülésezik, arról dönt, hogy hozzányúljon-e a 0,6 százalékos jegybanki alapkamathoz. Úgy véljük, sem az októberi fogyasztóiár-index, sem a forint árfolyama nem ad most okot a változtatásra. A következő, december közepén esedékes összejövetelen már más lehet a helyzet, akkor publikálják a jegybank legfrissebb gazdasági prognózisait.

Merthogy a már-már rekordszintre gyengülő forintnak jól jönne, ha a jegybank egy kamatemeléssel növelné a vonzerejét, azaz a befektetők vennének belőle, aminek hatására emelkedhet az árfolyama. A szeptemberben váratlanul nagyot esett infláció viszont azt tenné lehetővé a bankok bankjának, hogy csökkentse a kamatokat, ami a források (még) olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhatna a koronavírus-járvány miatti gazdasági zuhanás tompításához. Logikusnak tűnik, hogy e két ellentétes hatás eredőjeként az MNB semmit nem lép, azaz minden marad a régiben. Arra azonban, hogy ez valóban így lesz-e, mégsem érdemes mérget venni.

A jegybank szerint 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1-6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4-6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatunk meg többet. Akkor derül ki az is, változtatott-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei 0,3-2 százalékos gazdasági növekedési prognózisán, valamint a 3,2-3,3 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzésén. A monetáris politikáért felelős Virág Barnabás alelnök pedig fél 4-kor sajtótájékoztatót tart.

Az továbbra is 0,6 százalék. A Monetáris Tanács döntésének okairól a 15 órakor megjelenő közleményből, valamint Virág Barnabás alelnök fél 4-kor kezdődő tájékoztatójából tudhatunk meg többet.

Az első féléves 6,1 százalékos zuhanás és a kormány által a harmadik negyedévre várt, nem számszerűsített további visszaesés alapján nagyjából ekkora gazdasági bővülésre lenne szükség 2020 utolsó negyedében ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,3-2 százalékos idei növekedési prognózisa teljesüljön. Feltéve, hogy az MNB nem változtat az előrejelzésén. Erre legkorábban a Monetáris Tanács mai ülésén lenne lehetősége, de ehhez változtatnia kell a szokásos menetrendjén.

Igaz, csak korlátozott mennyiségben és csak a 15 év feletti lejáratok esetén. Az újabb, 0,15 százalékpontos kamatvágás nyilvánosságra hozatala után egy órával kiadott monetáris tanácsi közleményből arra lehet következtetni, hogy ha a gazdaság további ösztönzésére lesz szükség, azt az MNB már nem monetáris lazítással oldja meg.

Ahogy azt az egy hónapja a monetáris politikáért felelős alelnöknek kinevezett Virág Barnabás már kilátásba helyezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 0,15 százalékponttal, 0,6 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A döntés indokát a tanács 15 órakor megjelenő közleményéből ismerhetjük meg.

Virág Barnabás frissen kinevezett MNB-alelnök 0,15 százalékos csökkentésre tesz majd javaslatot a monetáris tanácsban.

Ez meglepetés, a piac nem számított lazításra. Így még érdekesebb a 15 órakor megjelenő indoklás. Egyúttal Matolcsy György vezetésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes vezérkara tart sajtótájékoztatót, immár az alelnöki posztról a május végén hirtelen távozott Nagy Márton tegnap kinevezett utódjával, Virág Barnabással egyetemben.

Vagyis annak, hogy a Nagy Márton helyére tegnap kinevezett új alelnök, Virág Barnabás vezényletével monetáris lazításra kerül sor? Erről biztosabbat a Monetáris Tanács ülését követően, 15 órakor kezdődő online sajtótájékoztatón tudhatunk meg, amelyet maga Matolcsy György jegybankelnök tart. Most ez foglalkoztatja elsősorban a hazai befektetőket, márcsak azért is, mert a külföldi piacok egyelőre csendes mederben csordogálnak, méghozzá felfelé.   

Merthogy a mai szeánszon a hazai jegybankárok a piaci várakozásoknak megfelelően nemcsak, hogy nem változtattak a kamatszinteken, hanem ezúttal új bejelentést sem tettek. A következő, június 23-ára ütemezett ülés azért lehet izgalmasabb, mert akkor ismerhetjük meg a friss inflációs jelentés keretszámait, amelyet sajtótájékoztatón kommentálhatnak az MNB illetékesei.

Alapkamatát 0,9 százalékon hagyta, ami azt jelenti, hogy immár napra pontosan négy éve változatlan az irányadó ráta. Persze nem is ez volt az érdekes, hiszen módosításra ezúttal sem lehetett számítani. Inkább a Monetáris Tanács közleményéből lehet majd következtetéseket levonni, ezt 15 órakor ismerhetjük meg.

A koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos remény hatására emelkednek a részvényárfolyamok világszerte, amiből a BUX sem marad ki. Sőt a forint is erősödni tudott az euróval szemben, árfolyama a 350-es szint alá ment. Kérdés, ott is marad-e a ma idehaza várható két fontos fejleményt, a 2021-es költségvetés benyújtását és a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követően is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak. Azzal azonban még meg kell várnunk a 15 órakor megjelenő jegybanki közleményt, hogy megtudjuk, az MNB módosít-e az egy hónappal korábbi, 2-3 százalékos idei GDP-növekedési prognózisán.

A jegybanki alapkamaton valószínűleg nem változtat, de már a márciusi adatok ismeretében ronthat a 2-3 százalékos idei GDP-növekedési prognózisán. Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter már a 3 százalékos visszaesést sem zárta ki, hasonlóan a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF).

Az azonban, hogy más módon hogyan reagál a koronavírus miatt jelentősen megváltozott gazdasági körülményekre, az a Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleményéből derülhet ki. Akkor válnak ismertté a jegybank friss inflációs és GDP-előrejelzései is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak.

Noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa semmilyen meglepetést nem okozott azzal, hogy változatlanul hagyta a 0,9 százalékos jegybanki alapkamatot, s közleményében további iránymutatás sem fedezhető fel, a forint euróval szembeni árfolyama hat hét után először a 330-as szint alá ment. Nem kizárt azonban, hogy a mostani erősödés pürrhoszinak bizonyul, miközben a 0,9 százalékos alapkamat akár 2021 végéig nem változhat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatjuk meg.

Az árfolyamról nem, a vártnál alacsonyabb inflációs pályáról és laza monetáris politikáról annál több szó esik a Monetáris Tanács közleményében.

Összeült az MNB Monetáris Tanácsa.