Összesen 171 milliárd forinttal növelik a költségvetés központi alrendszerének hiányát azok a módosítások, amelyeket az idei büdzséről szóló törvényhez nyújtott be a kormány, az uniós módszertan szerinti hiánycélt ugyanakkor vélhetően nem veszélyeztetik a módosítások.

A hiány éves előirányzatának 82 százaléka teljesült. Az új adóknak is köszönhetően nőttek a bevételek, de az átvett állami intézmények miatt a kiadások is megugrottak. Emellett költöttek normatív támogatásokra, valamint az állami nagyon is vitte a pénzt.

Csaknem százezer nő élt a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével a jogszabály hatályba lépése óta eltelt két évben.

A Wall Street Journal kiderítette, hogy Madrid pénzeszközök hiányában kifosztotta a spanyol társadalombiztosítás tartalékalapjait.

2012. november hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 33,6 milliárd forintban alakult, szemben a tavalyi közel 80 milliárdos többlettel. A hiány az éves előirányzat 120 százalékénál jár már.

Ígérete ellenére nem tervezi a kormány, hogy egyéni számlákat alakít ki az állami nyugdíjrendszerben, noha 2 évvel ezelőtt ezzel az "ajánlattal" csábított vissza 3,1 millió magánnyugíjpénztári tagot a társadalombiztosításba. Az egyéni számlás rendszer bevezetése még a második Széll-tervben is szerepelt - a kormányzati ciklus végéig biztosan nem lesz belőle semmi.

A válságban a magánpénztárak nem teljesítettek valami fényesen, a kormány pedig folyamatosan azt hangoztatja, hogy csak az állam képes garantálni a nyugdíjakat. Így van-e ez? Magyarországon az átlag polgárnak havi 50 ezer forint plusz megtakarítást kellene félretennie a rendes nyugdíjhoz. Megnéztük, hogyan gazdálkodik az állam a nyugdíjvagyonnal.

A hétfőn elfogadott módosítóindítvány szerint a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg - csakhogy járadékfizetési kötelezettsége ezután nem minden esetben van az államnak. A magánpénztári tagok fizetnek, de semmit nem kapnak cserébe.