Megeszi az infláció a forint értékét? Lassacskán bizonyára igen, akik egy évvel ezelőtt takarékoskodtak, szinte minden kamatozó eszközön veszítettek. Egy hajszálnyit még egyes inflációkövető kötvényeken is, de ez csak átmeneti, és később bőven visszajöhet. Igazából még mindig az a legjobb választás.

Az infláció növekszik, a kamatok stagnálnak vagy csökkennek. Ez azt eredményezi, hogy az utóbbi egy évben nulla körül volt az elérhető maximális reálkamat, de az is csak adó előtt. A következő egy évben még rosszabb a kilátás. Inflációkövető kötvénnyel lehet trükközni.

A legutóbbi adatok szerint sok magánszemély vásárolja az inflációkövető államkötvényeket. Nem kell megijedniük, általában ezek követik a pénzromlást, pénzük várhatóan meg fogja őrizni reálértékét. Van azonban olyan eset, amikor csak követik, de nem érik utol, mégpedig akkor, ha túlzottan nagyokat ugrik az infláció.

A Bonus államkötvényeket jóval kevésbé vásárolják, mint az inflációkövető Prémiumokat, ami érthető is, mert bizonytalanabb a várható reálhozam. Jelenleg nulla százalékos a mögöttes kincstárjegyek hozama. De kamatprémiumuk magas, nemrég még emelték is, és egyszer még fordulhat a kocka.

Az első négy hónapban elérte az ezermilliárd forintot az állampapírok teljes állománya.

Az idén sokat rontottak a lakossági állampapírok kondícióin, persze teljesen logikus módon, miután a polgárok hatalmas mennyiségeket vásároltak, vásárolnak belőlük. Kevesebb szó esett eddig az eurós magyar állampapírokról, pedig azok szenvedték el a legnagyobb visszaesést: kamatprémiumuk a felére csökkent. Megmondjuk, ez miért olyan rossz.

Nemrég új inflációkövető államkötvényeket bocsátottak ki a korábbiak helyébe, amelyek kamatfelára jóval alacsonyabb, mint a korábbiaké volt. A kezdő kamat az első bő egy évre vonzó ugyan, később azonban hátrányosabbak lesznek a feltételek, mint eddig.

Közzétették a tavalyi inflációs adatot, amely végre jelentősebb elmozdulást mutat a korábbi nulla körüli értékektől. Ez jó hír lehetne az infláció-követő állampapírok tulajdonosainak is, bár az örömbe többféleképpen is vegyülhet némi üröm. Így is várhatóan jobban járnak majd, mint a betétek vagy a rövid kötvények tulajdonosai.

Még az idén 1000 milliárd forint fölé emelné az értékesített lakossági állampapírok mennyiségét a Magyar Államkincstár.

Április 1-től 25 bázisponttal alacsonyabb kamattal árulják az inflációkövető államkötvényt a lakosságnak.

Eddig hol a magasabb kamatok, hol a miniatűr infláció miatt kaptak pozitív reálkamatot a hazai megtakarítók, azaz megtakarításaik hozadéka meghaladta a pénzromlás ütemét. Ha azonban az MNB inflációs prognózisa nagyjából bejön, akkor ezentúl ez nem lesz így. A jelenlegi egy éves nettó lakossági állampapír-kamat legalábbis alatta marad a következő egy évre várt inflációnak.

Nagy előnye a magyar lakossági állampapíroknak, hogy sokféle van belőlük, de ez néha hátránnyá is képes válni. Ha valaki többféle állampapírt vesz, és sokáig tartja, a kifizetett kamatok eltérő újrabefektetése miatt akár tucatnyi papírja is összegyűlhet. Kéne egy tőkésítő vagy állandóan megvásárolható sorozat, mint a Babakötvény.

Júniusban 161 milliárd forintnyi lakossági állampapírt adtak el, ami egy éves rekord. Igaz, részben technikai okokból, mert kevesebb Kamatozó Kincstárjegy járt le, mint amennyinek a jegyzése lezárult. Szépen nőtt az inflációkövető kötvények állománya is, nem csoda, hiszen ismét van infláció.

Áprilisban átlépte a tízszázalékos határt a lakosság kezében levő állampapírok aránya a központi költségvetés teljes adósságában. Az április havi 51 milliárd forintos állománynövekedés közel kétharmadát az infláció plusz 3, illetve 4 százalék kamatprémiumot garantáló Prémium Magyar Államkötvény tette ki. A februári kamatemelés óta ismét szépek az eladási adatok.

A korábbi éveknél kevesebb állampapírt vett a lakosság tavaly, de ez így is több százmilliárd forintot jelent. Hatalmas mennyiségű változó kamatozású kötvényt sikerült eladni, igaz, nagyobb részüket intézményeknek. A kamatok további csökkenésével érezhetően visszaesett a vásárlási kedv a fix kamatozású papíroknál, kérdés, az idén ez hogyan alakul majd.

Tavaly év végére 2411 milliárd forintra nőtt a lakossági állampapírok állománya. 2013-ban még 71-29 volt a kincstárjegyek - kötvények aránya, azonban 2014 végére ez az arány 58-42 százalékra változott – közölt a legfrissebb számokat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

A magyar állampapír-palettán egyaránt találhatók kedvező forintos, illetve eurós államkötvények. A forintos sorozat kamata magasabb, de az eurós hozamát a forintárfolyam is befolyásolhatja. Vajon melyiket célszerűbb mostanában megvenni?

Novemberben 2378 milliárd forintra emelkedett a lakossági állampapírok állománya. A havi állománynövekedés 24,2 milliárd forintot tett ki, ami a Prémium kötvény népszerűségének köszönhető. A kötvények állománya novemberben növekedett, míg a lakossági kincstárjegyek állománya összességében 3,8 milliárd forinttal csökkent.

Újabb 30 milliárddal több állampapír van a magyar lakosság kezében, október végére már 2354 milliárd forintra emelkedett az állomány.

Jelenleg talán a legjobb kockázatmentes befektetés az inflációkövető hazai államkötvény, a PMÁK, amely 4,7 százalékos kamatot fizet akkor, amikor sok bankbetét vagy rövid állampapír csak 1-2 százalékot. De kamata változó, az infláció, amihez kötik, az idén minimális volt, megmarad-e előnye a jövőben is?

Az állami 42 500 forintos támogatás mennyit fog érni 19 év múlva, mire elég a három százalékos reálkamat? Mennyivel javul a helyzet, ha a szülő is fizet be hozzá? Lakásra is futja majd egyszer, vagy csak ágybetétre? Mindez attól függ, mennyit tesz hozzá a család.