A bankok működésének szerves része, hogy rövid lejáratú forrásaikat hosszú lejáraton helyezik ki. Az eszközeik és forrásaik között így megjelenő lejárati eltérés azonban szükségszerűen kockázatokat hordoz magában, amelyek prudens kezelésének fontosságára a válság egyértelműen rávilágított. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság válaszként két számszerű likviditási előírást dolgozott ki a bankok sokkellenálló-képességének erősítésére. Lang Péter, az MNB munkatársa szakcikkében azt vizsgálja, hogy a bankok miként készülhetnek föl az egyik ilyen követelmény, a két év múlva bevezetésre kerülő nettó stabil finanszírozási mutató (NSFR) teljesítésére. Az eredmények alapján a vállalati és háztartási hitelek csak csekély mértékben változnának a lépés hatására, így összességében elhanyagolható reálgazdasági hatást várnak.

Magyarország uniós szinten is példamutatóként alakította ki saját szanálási rendszerét, ruházta fel szanálási hatósági jogkörrel az MNB-t, s tölti fel szanálási alapját. A Magyar Nemzeti Bank szakértőjének szakcikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n.

A pénzügyi szektorok és ezen belül is a hitelintézetek szabályozottsága az elmúlt időszakban soha nem látott méreteket öltött. Azon előírások, amelyek a bankok működését a biztonságosnak tartott keretek között tartását célozzák, egyre kifinomultabbá válnak. Mindeközben egyre nagyobb az igény egy olyan jelzőrendszer kiépítésére is, amely ezzel szemben épp az egyszerűségre törekszik és azt biztosítja, hogy gyorsan és összehasonlítható módon felmérhető legyen a piaci szereplők tevékenységének kockázatossága. E tekintetben kínálhat megoldást a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó minimum követelményeknek való megfelelés megkövetelése 2018-tól.