Futárok helyett robotokkal gurulva érkezhetnek meg az élelmiszer, akár egy órán belül is még több nagy-britanniai városban. Az ottani Co-op élelmiszerlánc ugyanis az eddiginél is kényelmesebbé teszi az online rendelt termékek átvételét. A robotok ráadásul elektromosak és energiahatékonyak is.

A forint jól áll, az árfolyam a 387-et kerülgeti, de este jön egy hitelminősítői értékelés. A részvények kifújják magukat a tegnapi menetelés után, a befektetők emésztik a tengernyi gyorsjelentést. A bitcoin januári 40 százalékos emelkedéséből még tíz éves rekord is lehet.

A negyedik ipari forradalom radikálisan megváltoztatja a hadviselést. Elképesztő drónok jelennek meg sorra a világ geopolitikai törésvonalai mentén. Káncz Csaba jegyzete.  

Nyugdíjkiegészítésként robotikai részvény, kannabisz mint a jövő nagy üzlete, kiberbiztonság örökkön örökké, Z generációs vásárlók. Megatrendek, amelyek a gazdasági ciklusoktól függetlenek, hosszú távúak, globálisak és főleg ütősek. Ezekbe fektetni hosszú távon még akkor is érdemes lehet, ha közben lesz egy-két kisebb-nagyobb tőzsdekrach – tartja az Aegon Alapkezelő.

Néhány évvel ezelőtt a kínaiak vették meg a szendrői acélgyárat, azóta úgy jönnek fel, mint a festék alatt a rozsda. A HBIS letelepedését követően a szerb elnök arról vizionál, hogy még acélosabbá teszi a kínai-szerb barátságot. Mégpedig azért, hogy Szerbia ne csak nehézipari termékeket szállítson Európába, hanem “kicci, óccó” robotokat is.

A robotok szépen lassan mindennapjaink részévé válnak, és így az idősek életminőségének javításában is komoly szerepet tudnak vállalni. Azokban a fejlett országokban, ahol kevesebb gyermek születik, több robot van, míg a fejlődő, fiatal országokban, ahol több gyermek születik, kevesebb a robot.

Másutt is gond a munkaerő-hiány az építőiparban, ezért fokozottan törekszenek arra, hogy az emberi munkát robotokkal helyettesítsék. Ennek több útja van, lehet a robotot az építkezésre vinni, és lehet az építkezést a gyárba telepíteni.

A Microsoft Magyarország hatodik alkalommal rendezte meg a jövő technológiáiról szóló konferenciáját vállalati és közigazgatási ügyfeleinek, ahol főként a mesterséges intelligencia üzleti életre, a pénzintézeti szektorra, valamint a munka világára gyakorolt hatását boncolgatták. Lassan mindenki használja majd ezeket a technológiákat, ám súlyos kérdések merülnek fel.

Az új humanoid robot a szállodákban, üzletekben és repülőtereken nyújt majd hatékony segítséget az érdeklődőknek.

Sokan nem lelkesednének az iránt, hogy robotok viseljék gondjukat, de robot és robot között is nagy különbség van. Egy részük egész emberien tud már viselkedni, és erre mi is hasonlóképpen reagálunk. Ázsiában sok van már, Európában kevesebb, igazi áttörést azonban csak 2030 körül várnak tőlük.

A háromkarú gép háromszor annyi pizzát képes elkészíteni, mint embertársai.

Kína a legmagasabb politikai szinten állt be a mesterséges intelligencia fejlesztése és katonai hasznosítása mögé. Peking fej-fej mellett halad Washingtonnal a szuperszámítógépek fejlesztésében, sőt egyetemeik 2016-ban több kutatási anyagot publikáltak a ’mélytanulás’ (deep learning) témakörében, mint amerikai társaik.

Biztosan lesz, akinek a következő években elveszik a munkáját a gépek, másokat viszont egyelőre egyáltalán nem fenyeget a mesterséges intelligencia térhódítása. A történelmi tapasztalatok szerint jó eséllyel nem kevesebb munkát, hanem épphogy többet hoz a robotizáció, de egészen más tudással kell rendelkeznünk ezek betöltéséhez, mint korábban. Az igazi robbanás akkor jön, ha elérjük a szingularitást.

Úgy tűnik, nem teljesen alaptalanok a sci-fikből ismert félelmek: a Google mesterséges intelligenciája ugyanis hiperagresszív magatartást tanúsít bizonyos stresszes szituációkban. Ez a fajta reakció kérdésessé teszi az öntanuló neurális hálózatos további fejlesztését – mit tehetünk, hogy megelőzzük a robokalipszist?

Arizonában gázolt halálra egy gyalogost, kitiltják az utakról az önjáró autókat.

Mostantól a művészek munkája sincs biztonságban.

Legalábbis a gyárakban biztosan: a Bosch ugyanis forradalmian új ipari robotot hozott létre. A robotokkal való közös munka eddig sem volt idegen az ipar és a gyártás területén, a kisebb, emberibb változat azonban a közös munkát is lehetővé teszi. Ezek a gépek ugyanis nem kivenni szeretnék a kezünkből a folyamatot, hanem besegíteni. De hogyan segíthet mindebben a mesterséges intelligencia?

Hazai csapat nyerte a washingtoni robotépítő versenyt.

Egyre kevésbé ördögtől való gondolat, hogy robot kollégákkal dolgozzunk együtt a munkahelyünkön. A gyárakban már mindennapos, és szép lassan a fehérgalléros munkaköröket is meghódítják maguknak a gépek. A világ az összetartó, erős csapatot alkotó „kobotok” felé halad, Magyarországon azonban még mindig nehezen tudnánk kezelni, ha valakit robotra cserélnek.

Összeolvad két vezető robotgyártó, a SoftBank és a Boston Dynamics.

A távolság költsége a gazdaságban csökken, sőt van, amikor zuhan. Akkor is, amikor olcsóbban repülhetünk, akkor is, amikor olcsón szállítják ki a neten rendelt csomagot, amiért nem kellett elmennünk az üzleteket járni, és akkor is, amikor online nézünk filmet, nem vásároljuk boltban. Ez a városiasodás sokáig feltartóztathatatlannak tűnő folyamatát is megfordíthatja.

Tíz évvel ezelőtt ha valaki alkalmazásfejlesztő, Uber-sofőr vagy személyi robotasszisztens-programozó akart lenni, jó eséllyel kiröhögték, hiszen ez mind még csak a sci-fiben létezett. A technológia fejlődésével azonban könnyen lehet, hogy a mostani kényelmes, megszokott munkáink eltűnnek a süllyesztőben, hogy teret adjanak a munkák új generációjának. Milyen állásom lesz 2030-ban? A Future Works Fesztiválon erre is választ kaptunk.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az új technológiák „majd valamikor”, 20-30 év múlva érnek el hozzánk, és ráérünk majd akkor foglalkozni vele. A változás azonban már napjainkban is zajlik, és néhány lelkes gondolkodó és kísérletező szellem mindent megtesz, hogy amellett, hogy ezt népszerűsítse, felkészítse az embereket a jövőre. Darlene Damm, aki 30 évig dolgozott Vietnámban az oktatás és a gazdaság megreformálásán, ma már saját rakétaprogrammal büszkélkedik, és teljes mellszélességgel áll ki a robotika és az új technológiák népszerűsítése, valamint a nők szerepének megerősítése mellett. A Singularity University globális változásokért felelős karának igazgatóját a projektjeiről és a jövőről kérdeztük. Interjú.

A vállalat az új modell gyártásához biztosítaná ezzel a megfelelő képzést.

Svájcban ez volt a legnagyobb téma, a gyártók pedig már ebben a rendszerben gondolkodnak, noha technikailag még nem is létezik. A robotok terjedése elkerülhetetlen, ám a gépekből is csak egy halom vas marad, ha képtelenek összehangolni a munkájukat és megfelelően kommunikálni. Ehhez kell az IIoT, vagyis az Industrial Internet of Things, ismertebb nevén Ipar 4.0. De mi ez, miért olyan fontos, és miért a robotok az éllovasai? Az Accenture meetupján jártunk.

Az Accenture szerint három éven belül emberek helyett mesterséges intelligenciát alkalmaznak majd a bankok.

A digitális gazdaság aktuális trendjeit és innovációit bemutató CeBIT rendezvényen a résztvevő országok egytől-egyig a digitalizáció és az informatika fontosságára hívták fel a figyelmet – méghozzá teljes egyetértésben. Japán és Németország is tervezi, hogy már igen korán bevezetik a programozást a kötelező tananyagba, sőt, a szabadkereskedelmi megállapodásról is szó esett a két vezető között. De hogyan adunk munkát ennyi informatikusnak?

Lehet vitatni, hogy a gépek elveszik-e a munkánkat vagy sem, ahogy azt is, hogy végül olcsóbb-e a gyáraknak, cégeknek robotokat alkalmazni az emberek helyett. Az azonban biztos, hogy vannak állások, amiket dalolva és önként adunk át a gépeknek, vagy azért, mert veszélyesek, vagy azért, mert nincs az a pénz, amiért embert találnánk rá. Ez történt Sellafieldben, az atomkatasztrófa helyszínén is.

Az a Trump-féle célkitűzés, hogy a feltörekvő országokba kiszervezett ipari termelést visszatelepítsék az Egyesült Államokba, nagyrészt kudarcra van ítélve a technika fejlődése miatt. Sok helyütt ugyanis már éppen robotokra cserélik a munkaerőt. Magyarországon is hasonló folyamat előtt állhatunk.

Márpedig egy japán biztosító ügyfelei kénytelenek lesznek, elküldték az összes emberüket.

Szenzorokkal és robotkarokkal hódít a konyhában egy brit robotikai cég.

Újabb telefonokat, kütyüket lassan szinte hetente dobnak a piacra, a technológiai szektornak azonban szüksége van néhány lelkes őrültre, akik a küszöbünkre hozzák a tudományos fantasztikum egy szeletkéjét. Ezekből pedig idén akadt bőven - a fő álmodó, Elon Musk mellett nagy dobásokat láthattunk a játékiparban, a robotikában és persze az önjáró autók piacán is. Visszatekintettünk az időben - ezekért lelkesedtek idén a technika szerelmesei.

Az Amazon egyik háztartási robotja adhat bizonyítékot egy gyilkossági ügy felgöngyölítésére Amerikában.

Hús-vér emberek helyett arcfelismerő robotpincérekkel hódítana Kína.

Mostantól te is csinálhatsz tesztpályákat és feladatokat a DeepMind mesterséges intelligenciának.

Az emberek úgyis összegyűlnek az olimpiára, hát a robotoknak is szerveznek egy csúcstalálkozót.

A német kormány végérvényesen jóváhagyta, hogy a kínai Midea felvásárolja a Magyarországon is jelenlévő német Kuka iparirobot- és berendezésgyártót.

Szétvert gépek és munkássztrájk jellemezte a második ipari forradalmat, a patkolókovácsok pedig a műhelyükben keseregtek, amikor 1908-ban megjelent az első autó az utakon. A történelem, úgy tűnik, ismétli önmagát, és azóta sem sikerült megbarátkoznunk a fejlődéssel, csak a gőzgép helyett most a robotoktól rettegünk. Valójában azonban több előnye is lenne annak, ha a gépek mégis „átvennék az uralmat” – megmutatjuk, mik ezek.

Miközben úgy látszik, hogy a jövő az elektromos, önvezető autóké, dollár-százmilliókat ölnek a következő lépésbe: Az önvezető, elektromos, de repülő autókba. Több prototípussal folynak gyakorlati kísérletek, a járművek valóban repülnek, még helyből felszálló is van közöttük.

Felvásárlási ajánlatot tett a kínai Midea a német Kuka iparirobot- és berendezésgyártóra.

A Hyundai cég közleménye alapján olyan végtagerősítő robotberendezésen, egyfajta külső vázon dolgozik, amelyet nem csak katonák vagy nehéz terheket emelő munkások, de rokkantak is használni tudnak. Valahogy úgy, mint a híres Iron Man-filmekben. A dolog szépséghibája, hogy sok cég sok éve dolgozik már ezen.

A Pentagon már nyíltan beszél az „ember-gép csapatokról” és a megnövelt képességű katonák bevetéséről. Washington szerint a legjobb stratégia az ország műszaki és biotechnológiai fölényének kiaknázása és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek legszélesebb katonai kiaknázása. Egy hivatalos jelentés 2050-re már olyan harcteret vizionál, ahol autonóm gyilkos robotok és genetikailag módosított „szuperemberek” küzdenek.

Új generációsnak nevezett robot prototípusát mutatták be, amely elődjéhez képest fele akkora súlyú és sokkal ügyesebb, ha például fellökik, villámgyorsan felpattan. A robotok nemsokára katonaként és munkásként vagy katasztrófa-elhárítóként egyaránt bevethetőek lehetnek. A világ egyik legnagyobb vállalata rengeteg pénzt fordít a fejlesztésükre.

Kezdhetünk félni, hogy a Terminátor-filmek tényleg valóra válnak, mivel már megint összehoztak egy nagyon durva robotot.

Még a végén igaza lesz az összeesküvés-elméletek rajongóinak, mert 2020-ig sok ember kerülhet az utcára a robotizáció miatt.

Félmilliárd forintot nyert a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztésre.

Százszámra vannak vállalkozások, amelyek robotokra és mesterséges intelligenciára szakosodnak. Már lehetséges csak ezek részvényeibe befektetni.

A várakozások szerint a jövőben egyre több ember testébe ültethetnek olyan készülékeket és eszközöket, amelyek az egészségi állapot és az életminőség számottevő javulását ígérik.