Megszületésétől kezdve sok kritika érte a stabilitási törvénybe írt adósságcsökkentő képletet, amely eddig sem erősítette a kormány adósságleépítési törekvéseit. Most, hogy tényleg használni is kellene, végre tényleg átírják, így nem kell 700 milliárdos (!) megszorítást a nyakunkba akasztani, amely végképp megfojtaná a növekedést.

A kormány úgy alkotott két új adósságszabályt, hogy nem törölte el a sokat kritizált adósságképletet. A brüsszelieket ez átmenetileg megnyugtathatja, de a magyar gazdaság számára komoly károkat okoz, ha a hatályba lépése előtt nem módosítják a stabilitási törvényben szereplő formulát.

A sokat kritizált adósságszabály átírását javasolja az Állami Számvevőszék. A cél az adósság csökkentése növekedési áldozat nélkül.

Korábban is sok kritika érte a stabilitási törvénybe írt adósságcsökkentő képletet, amely eddig sem erősítette a kormány adósságleépítési törekvéseit. Bevezetése után eleve elcsúsztatták az életbe lépését, most pedig végleg elköszönhetnek tőle. Az EU is örülhet.

Varga Mihály reméli, hogy az energiacégek profitja csökkent. Szerinte stabilitásra, kiszámíthatóságra, átláthatóságra van szükség.

Benyújtotta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyes törvényeknek a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó módosításáról szóló, úgynevezett salátatörvényt.

Módosítani kell az államadósság csökkenését garantáló stabilitási törvényt, különben a kormány megszegné a jogszabályt: a deficitcélról szóló részek változnak.

Napirend előtt szólal fel hétfőn a Parlamentben a kormányfő, dönthetnek a trafik-törvényről, a költségvetésről is vitáznak és módosíthatják a stabilitási törvényt. Kezdődik az őszi politikai évad.

Nem adott előzetes hozzájárulást a Költségvetési Tanács (KT) ahhoz a már elfogadott módosító indítványhoz, amely a korábban javasoltnál is több száz millió forinttal több forrást biztosítana a kormányhivataloknak. A tanács véleménye szerint a javaslatban nem tisztázott a többletbevételek forrása, így ha azok elmaradnak a tervezettől az a költségvetési hiányra is kedvezőtlenül hathat.

Akkor most 100 vagy 75%? Ez volt az elmúlt hónapok egyik fontos kérdése, legalább is annak a 100 ezer embernek, akik tavaly január végén nem léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. A kérdés prózaian egyszerű: a magánnyugdíjpénztári tagok mekkora nyugdíjat kapnak majd? Az ügyben ismét a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk és kiderült, tulajdonképp mind a két szám igaz. Sőt, van egy harmadik is.

Kósa Lajos enyhítene a stabilitási törvényben lefektetett szigoron, Debrecen polgármestere most azt kezdeményezi, hogy az önkormányzatok költségvetési hiányuk finanszírozására működési célú hitelt vehessenek fel.

Újabb év, újabb határidő és újabb dilemma - a magánnyugdíjpénztári tagok nem unatkoznak. Március végéig kell dönteniük, hogy továbbra is pénztártagok maradnak-e avagy sem - csakhogy az átlépéssel kapcsolatos részletszabályok egyelőre nem ismertek. Ennek hiányában pedig érdemes kivárni.

Utánajártunk, mekkora állami nyugdíjra számíthatnak a pénztártagok az államtól. Az ezt lehetővé tévő stabilitási törvény egyértelműen fogalmaz, a helyzetet az bonyolítja meg, hogy a pénztártagok befizetéseit tavaly decemberig "ideiglenesen" elvonta az állam. Ők most kiegészítést és kompenzációt is kapnak - de ez egyben újabb kérdéseket is felvet.

A miniszterelnök szerint eddig egyetlen olyan érv sem hangzott el a magyar gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban - így az új jegybanktörvényt illetően sem -, amely miatt a parlamentnek e törvények közül bármelyiket is módosítania kellene. A kormány azonban minden véleményre, meglátásra nyitott. "Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak" - rögzítette Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában, amelyben kitért arra is, hogy válaszolt az amerikai külügyminiszter levelére. A kormányfő közölte azt is, nem lát okot kormányátalakításra.

 

Háromszor is megszakadt ma a parlamenti munka, a házbizottság rendkívüli ülést hívott össze. Ma 14 törvényt fogadnának el a Házban, de az LMP reggeli tüntetése egyre nagyobb botránnyá dagad. A rendőrök a Gyorskocsi utcába vittek több képviselőt, köztük Gyurcsány Ferencet is. Úgy tűnik, Lendvai Ildikó és Mesterházy Attila sem akart lemaradni semmiről.

Az MFB újabb 120 milliárdos állami forráshoz jut, ez jelentheti a még nem végleges növekedési terv pénzügyi hátterét. Az államadósság lefaragásában Matolcsy György visszatévedt az ortodox útra, miközben tovább egyeztet a jegybankkal. Azt javasolják az MNB-nek, indítsa újra a jelzáloglevél-vásárlási programját.