Bosznia-Hercegovina a nyugat-balkáni térség többi államához hasonlóan a földgáz szükségletét import forrásból kényszerül kielégíteni. Az ország energia biztonsága szempontjából komoly problémát jelent, hogy jelenleg kizárólag egy Szerbiából érkező belépési ponton megoldott a földgáz importja. Az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozási tárgyalásokat beárnyékolja, hogy jelen helyzetben a Gazprom és a szerb állam tulajdonában álló Srbijagas monopol helyzetben van. Az ellátási probléma megoldását nehezíti, hogy Bosznia-Hercegovina jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a források külső szereplők segítsége nélküli diverzifikációját.

A szerb elnök szereti megünnepelni a jelentős találkozókat, főleg amikor több tíz/száz milliós, vagy ne talán milliárdos projektek születnek. Aleksandar Vučić ivott már együtt Richard Grenellel a grizlymedve bőrére, amiről zenés-zajos videó is felkerült az elnöki Instagram-oldalra, és onnan a BALK-ra. Borozgatott együtt Orbán Viktorral is, igaz, hogy nem a Trianon nevet viselő "szöllőlevet" fogyasztották. A Szeged-Szabadka/Szabadka-Szeged vasútvonal “alapkőletétele” újabb alkalmat kínált az ünneplésre. Az itt következő felvételek jórészt a szerb elnök Instagram oldaláról származnak.

Az EU nyugat-európai tagállamai magára hagyták a Balkánt, ezen az egy hét múlva sorra kerülő csúcstalálkozó sem változtat. Amikor Budapest felkínálja segítségét Szerbia csatlakozásához, akkor egyes tagállamok már olyan rejtett forgatókönyvet sejtenek, amelyet meg kell akadályozni. Káncz Csaba jegyzete.

Egyre aggasztóbb a járványhelyzet Szerbiában, és további romlás várható, a következő két hétben jelentősen nő majd az új fertőzöttek száma - jelentette ki Predrag Kon, az ország legismertebb járványügyi szakértője a szerbiai közszolgálati televízió keddi beszámolója szerint.

A német kancellár a szerbek értésére adta, hogy mit kell még tenniük, ha be akarnak lépni az EU-ba.

Az EU által magára hagyott Balkán új utakra lép. Ma tüntetések rázzák meg a Boszniai Szerb Köztársaság több városát. Káncz Csaba jegyzete.

Értetlenül áll egyes egészségügyi dolgozók vakcinaellenessége előtt Zlatibor Loncar szerb egészségügyi miniszter, aki úgy fogalmazott: "Miért foglalkozik gyógyítással az, aki nem hisz benne". 

Eddig csak a lakosság 38 százalékát oltották be.

A balkáni ország a maszkviselési kötelezettséget engedné el a legkésőbb.

Szerbiában viszont nem enyhítenek a május 1-jei és az ortodox húsvéti ünnepekre.

Ha magyar védettségi igazolást akar, akkor ne menjen Szerbiába, mert a vakcinakártya csak az itthon beadott oltások után jár.

Nagy a torlódás a szerb határokon az oltakozni vágyó beutazók miatt.

A magyar átoltottsági szint közepes a régióban, a szerbeké viszont magasan veri a legtöbb uniós országét. Európában Nagy-Britannia, a világon Izrael olt a leggyorsabban. Mivel tudták utóbbi országok beelőzni a világot? És mi a szerb siker titka? Ennek jártunk utána a Covid elleni oltásról szóló globális körképünkben.

A Balkánon teret nyerő tekintélyelvű kleptokrácia korában egyre több politika vezető akar Brüsszel helyett Pekinggel üzletelni. A térség fokozatosan „közel-külfölddé” alakul az EU számára, amely annak politikai folyamatait egyre kevésbé tudja ellenőrizni. Káncz Csaba jegyzete.

És Szerbiába is érkezett már az orosz oltóanyagból. Az EU-ban még nem kapott engedélyt ez a vakcina.

Úgy tűnik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázásának korszaka véget ér. A világ olaj- és földgázkészleteiről rendelkezésünkre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy ezek az energiaforrások körülbelül 2070-ig tartanak ki, ha a kiaknázás és a fogyasztás a jelenlegi ütemben folytatódik. Az alternatív, különösen az úgynevezett ökológiailag tiszta energiaforrások felkutatása a politika és a gazdaság egyik prioritásává vált. Úgy néz ki, hogy Szerbia megfogta az isten lábát, és előfordulhat, hogy a “civilizáció oda is betör”, ahol ma még kecskéket fejnek.

Rövidített nyitvatartás és szabadtéri maszkviselési kötelezettség jön a szerbeknél a koronavírus-járvány miatt. A szlovén kormány egy héttel meghosszabbította a korlátozásokat.

Hihetetlen és aggasztó tempóban növekszik a fertőzöttek száma Közép-és Kelet-Európában, valamint a Nyugat-Balkánon. A kórházak egyelőre bírják, de egyre nehezebben.

Bosznia most is érzékenyen jelzi a geopolitikai erőviszonyok eltolódását: jelen esetben az európai biztonsági rendszer Brexittel nyilvánvalóvá vált megrendülését. Az orosz külügyminisztérium hétfőn súlyos aggodalmának adott hangot a Nagy-Albániát létrehozni kívánó törekvések kapcsán. Káncz Csaba jegyzete.

A járványkezelő válságstáb szerint nem kizárt, hogy megint bezárják az oktatási intézményeket, ha tovább súlyosbodik a koronavírus-helyzet az országban.

Egy csendes szombat este egyszer csak megjelent a képernyőn egy "titokzatos személy". Kint áll szerencsétlen a legnagyobb hőségben, egy kukoricatábla mellett, és sok éve nem tapasztalt sikerekről beszél, elvégre átlag felett termett a búza, jut belőle kivitelre is bőven. A gyanútlan tévénéző aligha sejti, hogy ezzel megkezdődött az egyik “titokzatos személy” felfuttatása a médiában, mert lehet, hogy ő lesz az új miniszterelnök, és az mégsem járja, hogy senki ne ismerje az országban.

Szerbiában naponta több mint tízezer koronavírustesztet végeznek, ezért találnak sok fertőzöttet.

Szerbiában, Koszovóban, Montenegróban és Észak-Macedóniában is újra egyre több a fertőzött, ezért a járvány lassítása érdekében szigorúbb intézkedéseket vezettek be.

A Nyugat elszörnyedve figyeli, ahogyan ütemesen konvergálnak a hazai és a szerb közállapotok. Az utóbbi napok széleskörű tüntetései megkérdőjelezik a szerb állampárt legitimitását. Káncz Csaba jegyzete.

Az egyetlen EU-n kívüli ország, ahonnan korlátozás nélkül lehet Magyarországra utazni, újra szigorú intézkedésekre kényszerül a koronavírus terjedése miatt.

Mától bejöhetnek a szerbek és a magyarok, és nem kell karanténba menniük.

Mától karanténkötelezettség nélkül lehet belépni Magyarországra Szerbiából.

Csütörtöktől, jelentette be Aleksandar Vucic szerb elnök. Azzal érvelt, hogy jelentősen csökken az új fertőzöttek száma.

Szerbiában péntek este öttől hétfő hajnali ötig tilos lesz az utcára lépni. A szigorítás azután érkezett, hogy Aleksandar Vucic elnök legidősebb fia is megfertőződött.

Már nem csak Nyugat-Európában hoznak drákói intézkedéseket a kormányok a koronavírus-járvány megfékezésére: Szerbiában szükségállapotot hirdettek, Szlovákiában majdnem minden üzletet bezárnak, a cseh kormány vesztegzárat rendelt el. Németország ma reggel nagyrészt lezárta határait. Olaszországban 1800 fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, Spanyolországban a kormány átveszi a magánegészségügyi szolgáltatókat.

Jelentősen korlátozzák Ausztriában az emberek mozgását az új koronavírus-járvány megfékezése érdekében: vasárnap felszólították az osztrákokat, hogy vonuljanak házi karanténba, megtiltották az öt embernél népesebb összejöveteleket, és tovább korlátozták azon országok számát, amelyeknek az állampolgárai az országba léphetnek.

Továbbra is átengedik viszont az érkezőket közúton Hercegszántón és Tompán, autópályán Röszkén és a kelebiai vasúti átkelőn.

A tompai események után valamelyest megfogyatkoztak a migránsok a határmenti területeken. A február 6-i incidenst követően a szerb hatóságok 12 busszal vitették el őket Preševóba, bár ebben többen is kételkednek. A szóbeszéd szerint a Kelebiánál begyűjtött migránsokat a szerbek valahol a közelben rakták le, ezért hamarosan visszatérnek. És ennél a pontnál érdemes egy kicsit elidőzni. A szerb-magyar határ mentén egyelőre ugyan megszűnt a kritikus tömeg, amely különböző akciók végrehajtására képes. Kérdés, hogy mikor duzzad fel ismét az érkezők hulláma, és mikor lesz ismét valaki, aki cselekvésre készteti őket. Mert vannak, akiknek ez az érdekük. Róluk szól a BALK helyszíni riportja.

Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. Ana Brnabić szerb miniszterelnök ezt követően aláírta a Jevtić leváltásról szóló rendeletet, amely január 17-én jelent meg a szerbiai Hivatalos Közlönyben, vagyis már hatályba is lépett.

Hatalmas kiterjedésű területre telepíthetnek szélerőműveket a Szabadka közelében lévő Csantavér határában. A szabadkai városi tanács karácsony előtt fogadta el az ezzel kapcsolatos terveket, és ezzel elhárult az utolsó akadály is a beruházás előtt. Az erőműfarm 15 ezer focipálya területen létesül, és évi 600 MW áram előállítására lesz képes, ami a 2010-es adatok szerint majdnem duplája a Magyarországon működő közel kétszáz szélerőmű teljesítményének. Köztudomású, hogy 2010 óta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt Magyarországon, tehát a számok körülbelül megfelelnek a mai kapacitásoknak.

Fontos útszakaszt adtak át a szerb-magyar határ közelében múlt héten. A Kelebia-Tompa határátkelő felé tartó kamionok eddig Szabadka központjától egy kilométerre dübörögtek át a városon, mostantól viszont az Y-elágazáson elkerülhetik a települést. Megnéztük, milyen előnyökkel jár a beruházás, és mit jelent az a politika szintjén.

Befejeződött a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának, az úgynevezett Nemzeti Főgázvezetéknek a lefektetése. Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek (Srbijagas) igazgatója a szerbiai közszolgálati televíziónak elmondta, hogy Szerbiában 403 kilométer hosszan fektettek le csöveket. A Török Áramlat Európába irányuló második szakasza évente 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriát, 2,5 milliárd Szerbiát, 6 milliárd pedig Magyarországot illeti meg. Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába szállítanak majd. Hacsak az amerikaiak nem fúrják meg a beruházást, mint ahogy azt néhány héttel ezelőtt az Északi Áramlat 2 vezetékkel már megtették.

December 20-án este mutatták be Szabadkán Somogyi Gyula, Eisemann Mihály és Zágon István zenés vígjátékát, a Fekete Pétert. A bemutató után Mezei Zoltán rendező arról beszélt a BALK-nak, hogy a börleszk világának megidézése jól illik Fekete Péter karakteréhez. A nézők még nem is látták, de már most nagyon szeretik a darabot, a következő előadásokra ugyanis minden jegy elkelt. Szabadka azonban kis “nézőpotenciállal” rendelkezik, ezért kérdés, hogy meddig megy a darab. A bátortalanabb nézőket elriaszthatják azok az áldatlan körülmények, amelyek között a Szabadkai Népszínház kénytelen működni.

Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadóközpontokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkezők száma, miközben jelentős részük “visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.

Belgrád már megunta Brüsszel évek óta tartó cicázását és folyamatosan szélesíti biztonsági együttműködését Pekinggel és Moszkvával. Szerbia nemcsak, hogy megbízta Huawei-t az 5G-s országos hálózat kiépítésével, hanem a kínai gyártó felszerelt Belgrád 800 pontján 1000 arc-felismerő kamerát a kínai „Biztonságos Város” projekt mintájára – amely a szerb ellenzék megfigyelésére is kiválóan alkalmas. Káncz Csaba jegyzete

Az elmúlt években a magyar kormány egyre aktívabb lett a Balkánon, Orbán Viktor pedig főként azokkal a politikusokkal barátkozik, akik hozzá hasonlóan populista, bevándorlásellenes politikát képviselnek. Emellett a balkáni gazdasági kapcsolatokat is igyekszik erősíteni a kormány – ezen pedig politikaiközeli cégek is nyernek.

Szerbiában rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács, amely kizárólag a hét közepén kirobbant kémbotránnyal foglalkozott. November 17-én a YouTube-on megjelent egy felvétel, amelyen Georgij Kleban orosz hírszerző egy piros táskát vett át egy nyugalmazott szerb katonatiszttől, cserébe pedig egy szatyrot adott át neki, amelyben pénz volt. A felvétel minden bizonnyal 2018 decemberében készült Zimonyban. Az egyik főszereplő, a belgrádi orosz nagykövetségen szolgálatot teljesítő hírszerző azóta már elhagyta Szerbiát. A szerb elnök nem érti, hogy Oroszország miért kémkedett Szerbiában.

A Balkánon a legnagyobb marakodás a testvérnépek között folyik. A bolgárok viaskodnak a macedónokkal és a szerbekkel, a szerbek nem kedvelik a bosnyákokat és a horvátokat, a horvátok nem imádják a szerbeket és a szlovénokat, a szlovénoknak borsódzik a hátuk, ha a horvátokról van szó.

Szerbiában a múlt héten emléktáblát avattak Mladen Bratic egykori tábornoknak, a kelet-horvátországi Vukovár elleni 1991-es hadműveletek parancsnokának. Emiatt a horvát külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Szerbiánál, amire Belgrád "ellenjegyzékkel" válaszolt. De pontosan mi történt Vukovárnál 1991-ben? Hogyan látják az akkori történéseket a horvátok, és mit gondolnak minderről a szerbek?

Orosz hírügynökségi jelentések szerint a szomszédos országok akadályozzák az SZ-400 légvédelmi rakétarendszer érkezését Szerbiába. Ez azzal magyarázható, hogy a NATO nem szeretné megengedni „fekete lyuk” kialakulását a tagországok külső vonala mögött. Macedónia, Albánia és Montenegró taggá válását követően a NATO szempontjából azonban valóban „terra negra” terület alakul(t) ki a magát semlegesnek tartó, de az oroszokkal erősen barátkozó Szerbia esetében.

A szerb miniszterelnök ma Moszkvában aláírja országa csatlakozását az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Macron az oroszokkal együtt képzeli el kontinensünk új biztonságpolitikai építményét, ezért a francia vétó Észak-Macedónia és Albánia ellen akár már egy új Moszkva-Párizs tengely háttéralkujának eredménye lehet. Káncz Csaba jegyzete.

Török beruházással épül meg a tervezett Belgrád-Szarajevó autópálya, és egy vasútfelújítási terv is körvonalazódni látszik, mely szerb-boszniai-török együttműködéssel valósulhat meg.

Egy éves tárgyalássorozat után született meg a döntés, mely feloldja a zárat, amit az afrikai sertéspestis tavaly tavaszi megjelenésekor létesítettek.