A Széchenyi Kereskedelmi Bankról van szó, amelybe 2013 nyarán szállt be kisebbségi tulajdonosként a Nemzetgazdasági Minisztérium - a hitelintézet azonban 2014 végén bedőlt, 2015 nyarától pedig felszámolás alatt áll. A felszámoló értékesítette a Széchenyi Bank teljes vagyonát, és jelenleg az eljárás technikai zárását készíti elő, majd összeállítja, és a Törvényszékre benyújtja a felszámolási zárómérleget – derült ki lapunk megkeresésére. Azt azonban, hogy a bank egykori vezetői ellen indított büntetőügyek mikor fejeződnek be, még megjósolni sem lehet.

A Zala Megyei Főügyészség emelt vádat a volt bankár és a Széchenyi Bank korábbi vezetői ellen.

A Fővárosi Főügyészség közleményéből kiderülnek a Széchenyi Bank egykori vezetőit érintő rendőrségi akció részletei. Több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet tagjait vették őrizetbe.

Több mint 5 éve tett feljelentést az MNB a Széchenyi Kereskedelmi Banknál történt, a jegybank álláspontja szerint „bűncselekmények gyanúját felvető események miatt” - lapértesülés szerint most már be is vitték a vezetőket, tanácsadókat a rendőrök.

A Mavirt még nem érte el a Fideszen belüli harc: az igazgatóságban benne maradtak a Simicska Lajoshoz köthető emberek, így a megbukott Széchenyi Bank korábbi tulajdonosa, Töröcskei István is.

Varga Mihály nem tervezi az Államadósság Kezelő Központ működésének átvilágítását, a szervezet új vezetőjétől pedig egyebek mellett azt várja, hogy az ÁKK ne csak Magyarország hagyományos piacain jelenjen meg. A nemzetgazdasági miniszter elárulta, kinek áldás a gyenge forint.

Három jelölt neve szerepel az Államadósság Kezelő Központ lehetséges vezetői között, de Nátrán Roland neve nincs közöttük - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Töröcskei István a saját üzleti érdekeltségeire hivatkozva hagyja ott az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK). Az új vezető kilétéről egyelőre még nincs hír.

A papírok már az NGM-nél vannak, most Varga Mihályékon van a döntés sora.

Ma a pénzintézetek fekete péntekje van. Az MNB visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Húsz munkanapon belül az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítja a betéteseket.

Lemondott a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. vezetősége - a közgyűlésen 9,562 milliárd forint tőkeemelésről is döntöttek.

Az újonnan képződő lakossági megtakarítások felének közvetlenül az államadósságot kellene finanszíroznia - vélekedett a Napi Gazdaságnak adott interjúban Töröcskei István. Az ÁKK vezérigazgatója szerint a 10-30 százalék közötti devizarészarány kell a biztonságos adósságszerkezethez - Magyarország jelenleg 42 százaléknál tart

Lapértesülés szerint az egyik bank vezérigazgató-helyettese lett.

Meg kell erősíteni a magyar tulajdoni részesedések arányát az országban működő bankokban, és ebben elsődlegesen a magánbefektetőknek kell szerepet kapniuk - vélekedett Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy osztrák napilap csütörtöki számában megjelent interjúban. A Széchenyi Bankban érdekeltséggel rendelkező pénzügyi szakember nyitva hagyta a kérdést, hogy létrejöhet-e még üzlet a Raiffeisen Bankkal.

Legutóbb már arról szóltak a lapértesülések, hogy mindössze 300 forintért venné meg a Széchenyi Bank az osztrák bank magyar leányát. A bankeladásról hétvégén írt az egyik napilap. Az üzlethez a Magyar Nemzeti Bank engedélye is kell.

A bank szóvivője megszólalt az ügyben, de sok részletet nem mondott el.

Az új babakötvények futamideje 19 év, kamatuk az infláció felett három százalékpont, ami a jövőre születendőknél várhatóan évi 5,2 százalék lesz. Nem kell majd a befektetéssel törődni, egy gyerek pénze mindig ugyanabba a kötvénysorozatba kerül.

Miközben újabb sarcokat vet ki a nagybankokra több mint 100 milliárdot forgat vissza az állam a pénzügyi szektorba, hogy a magyar tulajdonhányadot növelje. De miből futja bankvásárlásra, amikor újabb adókat kell kivetni, hogy tartani tudjuk a hiánycélt?

Két bankban is minősített többséget szerezhet az állam, az egyik ezek közül Demján Sándorhoz, a másik Töröcskei Istvánhoz köthető.

A lejáró devizaadósságot devizában, a forintadósságot forintban szeretné megújítani az ÁKK, 4-4,5 milliárd euróért mennénk a nemzetközi kötvénypiacra is. A lakosság kegyeit továbbra is keresik, újfajta államkötvényt, marketingkampányt terveznek. Egy IMF-megállapodásban reménykednek, de nem számítanak arra, hogy fel is használnánk az abból származó forrásokat.

Matolcsy György szerint az állam által megvett Mol-részvénycsomag stratégiai célokat szolgál, és egyben pénzügyi tartalék is, amely a külső környezet romlása, finanszírozási nehézségek esetén relatíve olcsó forrást jelenthet.

Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint azért kell erős hitelszövetkezeti rendszer Magyarországon, hogy a kkv-k mielőbb pénzhez jussanak.

Televíziós reklámmal erősíti az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapírok vásárlását. A kreatív csapat biztosra ment: a filmet Koltai Lajos rendezte, Dobos Tamás volt az operatőr, a zeneszerző pedig Zságer Balázs. Koltai Lajos nemes ügynek tartja az államadósság finanszírozását, ezért vállalta el a felkérést.

Lényegesen olcsóbb finanszírozást érhet el Magyarország az IMF/EU-megállapodás birtokában, ezért a legtöbb elemző pozitívnak tartja, hogy a nemzetgazdasági tárca a megállapodás utánra időzítené a devizakötvény-kibocsátást. Az ÁKK vezetője korábban a megállapodás előtti kibocsátás mellett érvelt.

Az Államadósság Kezelő Központ szerint az IMF-megállapodás előtt, a nemzetgazdasági tárca szerint inkább utána lenne érdemes devizában denominált magyar állampapírt kibocsátani. Úgy tűnik, a kibocsátó a piacot szondázza és addig ütné a vasat amíg meleg, azaz amíg tart a jegybanki pénzbőség. A minisztérium visszafogottabb.

Londoni elemzők szerint nem zárható ki egy magyar devizakötvény-kibocsátás sikere még az új EU/IMF-megállapodás előtt és ez javíthatná is a magyar tárgyalási pozíciókat, ugyanakkor kockázatai is lennének. Az egyik legismertebb elemző szerint most annyira jó a hangulat, hogy akár ma indíthatná az akciót az ÁKK.

Információink szerint a hírek ellenére a magyar állam egyelőre semmilyen külföldi kötvénykibocsátást nem szervez, nem is készít elő, az IMF-tárgyalások lezárulta előtt semmiképpen sem. Utoljára 2007-ben bocsátottak ki szamurájkötvényeket, de csak akkora értékben, mint egy átlagos diszkontkincstárjegy-kibocsátás.

Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ Zrt. élére kiszemelt üzletember lapértesülések szerint eladta 29,9 százalékos Hír Tv- és 75 százalékos Lánchíd Rádió-részesedését.