Ursula von der Leyen: 137 milliárd euró értékű uniós eszközt szabadítanak fel Lengyelország számára.

Ez is része az elfogadott támogatásnak. Az uniós tanács jóvá hagyta 13 tagállam helyreállítási tervét.

Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét, újabb akadály hárult el a hazánknak járó források folyósítása elől – jelentette be Varga Mihály az ECOFIN ülés után Brüsszelben.

A forint szépen beerősödött az uniós forrásokról érkező hírek miatt, az olaj még olcsóbb lett. A részvénypiacok kivárnak az amerikai szünnapon, de meglepő módon emelkednek a kriptók. Veszteséget jelentett a Rába, fontos pert vesztett a Tesla.

Ezek szerint nem igazán úgy vannak a dolgok, ahogy arról Navracsics Tibor beszélt.

A tárcavezető cáfolta, hogy a folyósítás feltétele Ukrajna támogatásának megszavazása lenne.

Politikai okokból, igazságtalanul, minden jogi alap nélkül tartják vissza a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat, az Európai Bizottság újabb és újabb elvárásai kezdenek méltatlanná válni - emelte ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A forint tavaly év végén eléggé megemberelte magát, benézett 400 forint alá az euró árfolyama. Ennek ellenére igencsak gyenge éve volt, különösen ha nem pusztán a szilveszteri egyetlen adatot, hanem az éves átlagárfolyamot nézzük. Ez ugyanis a Lehman-válság óta nem emelkedett ekkorát.

Az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött - a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, 2021-2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó - partnerségi megállapodást. Mi lettünk az utolsók a 27 tagállamból, és vannak azért feltételei a pénzek kifizetésének.

Nehéz év vár a minimálbéresekre, hiszen jó eséllyel veszíteni fog értékéből a fizetésük jövőre, miközben a cégek nagy része a jelenlegi kihívásokra elbocsátásokkal, a bérek befagyasztásával reagálhat egy felmérés szerint. A minimálbéreken túlmenően az inflációról, az uniós forrásokról, a magyarok életszínvonaláról és a globális minimumadóról is beszélgetett lapunk felelős szerkesztője, Székely Sarolta az ATV maiTéma című adásában Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára, gazdasági árnyékminiszter és Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke társaságában.

Az Európai Bizottság fenntartja a 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás befagyasztására tett javaslatot, amelyben már Németország is támogatja a Bizottságot.

A kohéziós forrásból származó uniós pénz ügyében viszont a juttatás befagyasztását javasolják.

Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy még ez év végéig megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap pénzeinek folyósításához szükséges partnerségi megállapodásokat az Európai Bizottsággal - jelentette ki a területfejlesztési miniszter kedden.

Feltételekkel, de várhatóan megnyílnak az uniós pénzcsapok.

Egyértelműen kiderült, hogy az Európai Parlament képviselői egyáltalán nem bíznak a magyar kormányban és nem hiszik el, hogy az uniós források megszerzése érdekében vállalt intézkedéseket végre is hajtják, írja a hvg.

Péntek este benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a törvénymódosítások második csomagját is, a hétfőn beterjesztett első csomagját követően, amivel az Európai Bizottság követelményeinek próbál eleget tenni, hogy megkaphassa az uniós költségvetésből járó eurómilliárdokat.

Ursula von Der Leyen bizottsági elnök békülne, az Európai Parlament azonban szkeptikus a közbeszerzések átláthatósága érdekében és a korrupció ellen ígért magyar lépések tekintetében.

Rekordmértékű szigort és átláthatóságot ígér a kormány az uniós pénzek felhasználásában és a közbeszerzéseken annak érdekében, hogy Brüsszel megnyissa az elzárt uniós pénzcsapokat, valamint ne fagyasszon be újabb pénzeket. A Bizottság egy hónapon belül ad választ – a kormány már ősszel megállapodást szeretne. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint konstruktívabb lett a vita a közelmúltban, de nem biztos, hogy minden vonalon egyszerre lesz megegyezés.    

A Bizottság mérlegelni fogja, hogy mely esetekben lehet szükséges megvonni a források kifizetését.

A területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter az uniós fővárosban tárgyal ma az uniós pénzekről.

Andrzej Duda bírálta Brüsszelt és a magyar-lengyel barátság folytatásáról beszélt Novák Katalin látogatása alkalmából. A magyar államfő szerint közösen arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy tegye számukra elérhetővé az uniós Helyreállítási Alapból nekik jogosan járó összegeket.

A német Európa-ügyi államtitkár helyesnek tartja, hogy Brüsszel megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.

Magyarország valóban kap hamarosan 300 millió euró uniós forrást, de nem Orbán Viktor Brüsszelnek írt levelének hatására, és alapvetően nem abból a forrásból, amiből a magyar kormány kért.

Az Európai Bizottság vizsgálja a Helyreállítási Alap hitelkeretének mielőbbi lehívását célzó magyar kérést, ugyanakkor annak teljesítéséhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges – derül ki az uniós testület Privátbankár.hu-nak küldött válaszaiból. Ez az eddigi tapasztalatok alapján hosszú folyamat lehet, azaz egy ideig valószínűleg még nem fogunk részesülni ebből az uniós forrásból.   

Az EU feltételeinek teljesítésén, nem pedig a kormány színén múlik a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetése, mondta el a lapcsoportunknak adott interjúban Balázs Péter. A Bajnai-kormány külügyminisztere szerint a pénzvisszatartás oka az állam elfoglalása és a korrupció. A volt uniós biztos beszélt arról is, mi történne ellenzéki győzelem esetén, mi a siker receptje Brüsszelben, kell-e tartani a migránsoktól, miért változtak meg a nagy pártok, és hogyan tehetnénk ismét normális hellyé Magyarországot.

Az igazságügyi miniszter gyakorlatilag megkérdőjelezi az EU bíróságának függetlenségét - szerinte a gyermekvédelmi törvény miatt utasították el Magyarország és Lengyelország keresetét.

A helyreállítási tervet ellenőrző bizottságban a kormány képviselői mellett kormányközeli civil szervezetek kaptak többségben helyet.

Az Európai Bizottság politikai okok miatt nem hagyja jóvá a magyar Helyreállítási Tervet, és így nyíltan beavatkozik a jövő tavaszi választásokba Győri Enikő szerint. Brüsszel viszont azt állítja, hogy a terv vizsgálata átlátható módon történik. A tét mintegy 2500 milliárd forint.

A magyar kormány továbbra is alkudozik az Európai Unióval az újjáépítési alapból származó összegek kifizetéséről. Eközben viszont más forrásokból próbálnak pénzt bevonni, amivel a mozgásterüket növelik, többek között erről beszélt kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.

Számos EP-képviselő szerint Magyarországnak addig nem szabad részesülnie az új uniós forrásból, a Helyreállítási Alapból, amíg a magyar kormány nem garantálja a pénzek megfelelő elköltését, és nem tart be bizonyos jogállamisági feltételeket.

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar helyreállítási tervet, de szeretné az új határidőig, szeptember végéig befejezni az értékelését, közölte a Privátbankár.hu-val az uniós szerv. Egy brüsszeli forrásunk szerint a testület egyértelmű követelményeket fogalmazott meg a forrás elköltésével kapcsolatban, azaz a magyar kormány térfelén pattog a labda. A jóváhagyásnak ugyanakkor politikai feltételei is vannak. A tét több mint 2500 milliárd forint.

Azok az országok, amelyek tervét jóváhagyta az EU, már augusztus elején hozzájuthatnak az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz. Magyarországnak még minimum két hónapot várnia kell, miután Brüsszel július közepéről szeptember végére halasztotta a döntést a magyar tervről. A késlekedés oka vitatott – a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint jelenleg nagy a magyar kormány kitettsége nemzetközi szinten.

Lapunk már szombaton megírta, hogy folyamatban van és így csúszik a magyar terv elfogadása Brüsszelben. Ezt most hivatalosan is megerősítették.

Még folyamatban van a magyar helyreállítási terv értékelése Brüsszelben, közölte a Privátbankár.hu-val Marta Wieczorek, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Ez egyben azt vetíti előre, hogy csúszik a terv jóváhagyása, azaz Magyarország egyelőre nem juthat hozzá az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz. Ezzel párhuzamosan kiújult a politikai viszály Brüsszel és Budapest között, ősztől pedig a jogállamisági mechanizmus is élesedhet Magyarországgal szemben.

Hamarosan megkezdi működését a gigantikus Helyreállítási Alap, a NextGenerationEU, amelyből Magyarország több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap az elkövetkező években. De mire fog elmenni ez a hatalmas összeg, és meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól? Annyi biztos: ha tagjai vagyunk egy klubnak, akkor az a minimum, hogy betartjuk a játékszabályait. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Megkezdte a nemzeti helyreállítási tervek jóváhagyását az Európai Bizottság elnöke: Ursula von der Leyen elsőként Portugáliával közölte személyesen a jó hírt. Értesüléseink szerint az uniós politikus 12 országba látogat el első körben – Magyarország nincs közöttük. Hazánk 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kap az uniós Helyreállítási Alapból, a hiteleket viszont csak projekttől függően hívja majd le. Az Európai Parlament attól tart, hogy egyes tagállamokban nem megfelelően fognak hasznosulni a gigantikus alapból származó pénzek.

Az Európai Parlament múlt héten megsürgette az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb alkalmazza a renitens államok féken tartására megszavazott új „csodafegyvert”, az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmust. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint reális lehetőség, hogy már a jövő évi választások előtt eljárás indul Magyarországgal szemben. Mégha ez nem is járna feltétlenül azonnali pénzmegvonással, már annak meglebegtetése is komoly politikai károkat okozhat az Orbán-kormánynak, amely bizonytalan nemzetközi térben, jelentős kitettséggel vág neki a választás előtti időszaknak.                

Ha elfogadják a német uniós elnökség tervét, akkor valószínűleg továbbra sem lehet majd megvonni uniós pénzeket a jogállamiságot megsértő tagállamoktól, mondják a javaslatot kritizálók.

Bár az EU a jövőben demokratikus normákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését, erősen kérdéses, hogy ennek érvényt lehet-e szerezni a gyakorlatban. Az eredeti javaslatot ugyanis jelentősen felvizezték, amit a magyar kormány akár sikernek is tekinthet. A reálpolitika, a gazdasági vészhelyzet és a megegyezés kényszere a jelek szerint elhalványította a politikai aggályokat.

A magyaroknak kell dönteniük arról, miként és hogyan használják fel Magyarország uniós forrásait - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A lap birtokába került dokumentum szerint a fővárosnak egy fillér fejlesztési forrás sem járna a következő nyolc évben. Palkovics cáfol.

Szinte minden operatív program forrásait 100 százalék feletti mértékben kötötték már le, de még idén is odaítéltek 71 milliárd forintot. Hiába fogy ki a keret, még így is akadhat némi elkölthető pénz - ez akkor lehetséges, ha a forint gyenge lesz, ha a kormány engedi a túlvállalást saját szakállára, vagy ha sok korábban nyertes pályázat dől be, és újra kiosztják az ő keretüket is.

Elkényelmesedtek az uniós pénzbőségtől a magyar vállalkozások, ideje a szemléletváltásnak - új korszakba értünk, amikor a cégeknek több felelősséget kell vállalniuk, az államnak pedig jobban védenie a tisztességes vállalkozásokat a csalóktól, véli Gablini Gábor.

Habár pozitívak a folyamatok a magyar gazdaságban, több kockázat is fellép az ÁSZ szerint.

1600 milliárd forinttal romolhat a nettó pozíciónk 2020 után az Európai Unióban - ennyivel kevesebb pénzt lehet majd elkölteni - értesült az mfor.hu brüsszeli forrásokból.

Egy konferencián a korábbi pénzügyminiszter ismertette, milyen hatással volt a magyar gazdaságra a temérdek uniós pénz.

Az uniós forrásokat az MFB Pontokon keresztül érhetik el a vállalkozások - a kereskedelmi bankokban is nyitnak ezért ilyen pontokat.

A rehabilitációs kártya kiterjesztése, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő új munkaerőpiaci programok, illetve a rehabilitációs hozzájárulás 19 százalékos megemelése az idei évben tovább javította a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeit. A Trenkwalder becslése szerint mára az érintett kör foglalkoztatási rátája elérte a 34 százalékot.