Miért terjednek a koronavírushoz hasonló járványok exponenciálisan, és mit lehetne tenni, hogy ne így legyen? - teszi fel a kérdést címében a Washington Post cikke. Messze a leghatásosabb, ha a nyilvános helyeket bezárják, és az emberek otthonaikban maradnak.

Ugyanaz a nagy meleg egy kínszenvedés a városban, a munkában, de felüdülés lehet a nyaralóhelyen. Sőt, sokszor panaszkodunk is, ha nem azt kapjuk a nyakunkba. Miért bírjuk sokkal jobban a kánikulát, még a vízparttól távol is, szabadságunk idején? Több oka is lehet.

A Nielsen felmérte a magyarországi óvszerpiacot - kiderült, mikor szexelünk a legtöbbet, és milyen gumit kedvelünk leginkább.

A támaszpontok létesítéséről tavaly határozott Putyin.

Szinte minden alkalommal felmerül bennünk egy rendőri rutinellenőrzés során, hogy mennyire volt jogszerű az eljárás: miért pont minket szedtek ki? Miért járt el úgy a rendőr, ahogy? Egyáltalán, tényleg rendőrrel van dolgunk vagy csak át akarnak verni? Dr. Nehéz-Posony Mártont most arról kérdeztük, mit tegyünk, ha jogtalan sérelem ért minket és mit tehetünk, hogy érvényt szerezzünk a szavunknak.

Az adatlopással kapcsolatos felhívások, a személyes információk védelméről szóló tájékoztatások már rég nem csak üres fecsegések. Ha azt hisszük, hogy a hazai cégeknél vagy kisvállalatoknál nem történhet informatikai incidens, nagyon tévedünk. Nem árt, ha tudjuk, hogyan biztosítsuk be cégünket, hogy egy betörés vagy adatszivárgás ne járjon katasztrofális pénzügyi következményekkel.

A Kaspersky Lab és a B2B International közös 2013-as felmérése szerint a rosszindulatú cybertámadások során az áldozatok 36 százalékát érte anyagi veszteség, amelyhez még hozzájön a károsodott eszközök többletköltségei is. Ezt tovább nehezíti az a tényező, hogy rosszindulatú támadások esetén az áldozatok mindössze 39 százaléka tudta visszaszerezni elvesztett adatait, míg 61 százalékuknak nem tudták visszaállítani információit.

Van miből fedezni az árvíz költségeit, csak a katasztrófavédelemnél több mint 51 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek egy részét a helyreállítási munkákra lehet költeni, a Belügyminisztériumnál és a helyi önkormányzatoknál vis maior keret van, ezek 8 milliárd forintot tesznek ki - írja a Magyar Hírlap keddi számában.

Zömében uniós pénzből az árvíz okozta károk helyreállítására, az árvízveszély csökkentésére több mint nyolcmilliárd forintot ad pályázóknak a Norda Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. az Új Széchenyi terv keretéből.