Bár látszólag arany éveket élnek a magyar bankok, a bankvezetők mégis aggódnak a jövedelmezőség miatt - vagy esetleg el is engednék a profitabilitás kérdését. A bankokat érintő magas állami terhek mellett a digitalizáció, az informatikai forradalom jelentette többletköltségek okoznak fejfájást a pénzintézeteknek. A hitelezés egyre jobban bővül, de számos kérdést felvet.

Nem tartott sokáig a találgatás, a Raiffeisen Bank vezetését veszi át Zolnai György.

A 2014-es devizahiteles elszámolástól terhes év 38 milliárdos veszteség után idén már a korábban megszokott 10 milliárd forint körüli profitot hozhat már az új tulajdonosnak, a magyar államnak a Budapest Bank.

A devizahitelesek forintosításával kapcsolatos jogszabály ügyében az Igazságügyi Minisztériumnál van a labda, de az MNB ügyvezetője ma fontos részleteket árult el arról, hogyan lesz forinthitel a devizahitelből - igaz, még így is bőven van még kérdés. Az biztos, hogy komoly verseny indul a bankok között az ügyfelekért.

Jönnek az érdeklődők a Növekedési Hitelprogram második körében is a bankokhoz, de már nem olyan szoros a határidő, ezért nincs akkora kapkodás. Vannak bankok, ahol már folyósítják a hiteleket; a becslések szerint az első kör 701 milliárdja után ezúttal 800-900 milliárd forintra jelentkezhetnek be a vállalkozások. Ha ingatlanberuházásra is kiterjesztik, nagyobb lehet az érdeklődés is.

Csaknem 11 milliárdos nyereséggel zárta a tavalyi évet a Budapest Bank. Ez több mint 10 százalékos növekedés 2011-hez képest.

Az idén 25 éves Budapest Bank 11,1 milliárd forintot bukott a végtörlesztésen, köszönhetően annak, hogy az érintett ügyfelek több mint negyede élt a kedvezményes árfolyamon történő visszafizetés lehetőségével. Ezt ellensúlyozta a javuló portfólió, ami miatt így kevesebb céltartalékot kellett képezni, mint korábban. 9,6 milliárd forint lett az adózott eredmény.

Az eurózóna válsága is komoly fejtörést okoz a külföldi nagybankok magyar leányainak, melyek nem találják a kitörési pontokat Magyarországon, ahol ellensúlyozni lehetne a kormány gazdaságpolitikája miatt a szektorra rakodó plusz terheket.