Nagy kísérlet kezdődött e héten hétfőn Északkelet-Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában. (Ahol Angela Merkel politikai karrierjét kezdte.) Ott ugyanis már be is csöngettek a 2020/2021-es tanévre, Németországban elsőként. Tartományonként változó, hogy mikor van a nyári szünidő, évtizedek óta fokozatosan, lépcsőzetes rendszerben indul a vakáció és az új tanév egyaránt. Például azért, hogy elkerüljék az autópályák bedugulását, amikor tömegek indulnak egyszerre nyaralni.
Kezdi az említett tartomány, csütörtökön Hamburg, majd jövő héten Észak-Rajna-Vesztfália és Berlin követi a példát. Egyes tartományokban, mint Bajorország vagy Baden-Württemberg, viszont még csak nemrég kezdődött a vakáció, és csak szeptember közepe körül indul a tanév. (Vizuálisan is követhető áttekintő naptárak itt»»» és itt»»» láthatók.) A rövid nyári szünidőért cserébe egyébként az őszi szünet, a karácsonyi szünet, a téli szünet és a tavaszi szünet hosszabb, mint amit Magyarországon megszokhattunk.
Lassan romló koronavírus-statisztikák
Vagyis indul a tanév, ha a koronavírus-járvány is úgy akarja. A legújabb fertőzési adatok ugyanis nem túl biztatóak, a naponta detektált új fertőzések hétnapos átlaga például május közepe óta nem volt olyan magas, mint most. Az állami Robert Koch Intézet (RKI) szerint május óta nem volt olyan kevés körzet (járás) sem az országban, ahonnét nem jelentettek egy fertőzést sem. Mintegy 400 körzetből és városból csak 70 nem tapasztalt fertőzést a legutóbbi hét napban. Ugyanakkor csak egyetlenegy körzet van, Bajorországban, ahol százezer lakosra vetítve meghaladta a bűvös 50-et az új fertőzések száma.
Az RKI nyugtalanítónak tartja a fejleményeket. Hétfőn 509 új esetet jelentettek, és hét ember halt meg a mintegy 83 milliós országban. (Ez a lakossághoz viszonyítva többszöröse a magyar számoknak.) Ezzel az összes eddig igazolt németországi fertőzés száma 210 400-ra emelkedett. Az úgynevezett fertőzési ráta, amely azt mutatja, hogy egy ember hány másikat fertőz meg, 1,1 körül alakult az utóbbi időben (ez a szám azonban mindig egy két héttel ezelőtti állapotot mutat). Az egy fölötti értékek azt jelzik, hogy a járvány terjed, az egy alatti számoknál pedig visszaszorulóban van. Napról napra nő az aktív fertőzöttek száma is, közelít a 8300 főhöz.
Szabad-e iskolát nyitni koronavírus-járványban?
Az Intézet szerint sok kisebb helyi fellángolást tapasztaltak, például idősotthonokban és bentlakásos szanatóriumokban, kórházakban, családi ünnepségek után vagy vallási rendezvények miatt. A menekült szállásokon is vannak új fertőzöttek. A legtöbb eset Északrajna–Vesztfáliában és Bajorországban fordult elő, igaz, ezek egyben a legnépesebb tartományok is.
Így aztán éles vita folyik arról, hogy szabad-e újranyitni az iskolákat személyes jelenlét mellett, és milyen biztonsági intézkedéseket kellene tenni. Úgy tűnik, hogy minden egyes tartomány a saját szabályai szerint működik majd, kísérleteznek, majd lehet, hogy tévednek és korrigálnak. Az egész országban 11 millió tanulót és 686 ezer tanárt érint az iskolakezdés.
A második hullám kísértete
Sokan aggasztónak tartják, hogy számos diák és tanár éppen nyaralásról érkezik vissza, esetleg fel nem fedezett vírusfertőzés hordozójaként. A bevándorló családok közül pedig sokan a szülők származási országában jártak rokonlátogatóban. A második hullám kísértete jár körbe az országban – írta az N-tv.de.
Elvileg optimizmusra adhatna okot, hogy a kisiskolás, 5–14 éves gyerekek körében csak 3,3 százalékos volt eddig a fertőzések aránya, miközben a teljes népességen belül 10,8 százalék a súlyuk. De tudjuk, hogy sokan közülük teljesen tünetmentesek, így a fertőzés felderítése nehéz, esetleges.
Különösen veszélyeztetett tanárok
Nagy gondot okoz, hogy Németországban inden harmadik tanár idősebb 50 évesnél. Sőt, a keletnémet síkvidéken minden második. Sokaknak közülük van már valamilyen állandó betegsége, és joguk van ahhoz, hogy egészségügyi okokból távol maradjanak az oktatástól, vagy kiírassák magukat. Így az amúgy is szűkös tanári munkaerő 10-15 százaléka eleve kiesik. További probléma, hogy akik iskolakezdés előtt érkeznek valamilyen magas kockázatú régióból Németországba, azok 14 napig karanténban kell maradjanak.
Míg a szünidő előtt egyes tárgyakat egyszerűen nem tanítottak, most mindent a tantervbe vettek. Így például a testnevelést (sportot), a zeneoktatást vagy a színházi oktatást is. Ezeken az órákon különösen nehéz, ha nem lehetetlen a biztonságos távolság betartása. Például, mekkora távolságot kellene tartani egy fúvós hangszertől? És a kosárlabda-órán?
Elszigetelik a diákokat az iskolában
Emiatt Mecklenburg-Elő-Pomeránia egyelőre csak napi négy óra fizikai jelenlétet is kívánó tanítást garantál az általános iskolákban, öt órát a középiskolákban. Más tartományokban is korlátozások várhatók. Van, ahol az iskoláknak megengedik, hogy határozott idejű szerződéssel további tanárokat vegyenek fel.
Megpróbálják a diákokat csoportokra osztva minél jobban elszigetelni egymástól. Egyes diákcsoportok számára más-más időpontban lesz a szünet, máskor kezdődik a tanítás vagy más helyekre engedik ki sétálni a tanulókat az épületen vagy az udvaron belül.
A maszkba őrülnének bele a tanárok?
Nagy vita van arról is, hogy kellene-e maszkot hordani az iskolákban, vagy sem. Egyelőre a korai iskolakezdésben érintett északkeleti tartományokban nem lesz ilyen. (De másutt még szó van róla, hogy bevezetnék.) Ennek megvalósítása ugyanis eléggé nagy kihívások elé állítaná az iskolákat. Az amúgy is leterhelt tanerők idegeit alighanem nagyon megviselné, ha a maszkviselés betartása érdekében is állandóan harcolni kellene a tanulókkal. Sőt ez a szülőkkel is konfliktusokhoz vezetne.
Sok diák egyszerűen otthon felejtené, esetleg az iskolában veszítené el a maszkját. Lehet, hogy korosztályonként fognak szabályokat felállítani, mert nem lehet ugyanazt elvárni egy hat évestől, mint egy 16 évestől.
További feladatot jelent annak megszervezése, hogy az osztály termeket rendszeresen szellőztessék, ugyanakkor megelőzzék a megfázási hullámot is. A diákoknak megfelelő meleg ruházatra van szükségük a folyamatos szellőztetésből fakadó meghűlés elkerülése érdekében.
Tervek az újrazárásra
Terveket készítenek arra vonatkozóan is, hogy mi lesz, ha egyes iskolákban kitör a járvány, vagy a tanulók, vagy a tanárok, vagy a környezetük körében. Ekkor vagy egész osztályokat, vagy egész évfolyamokat, vagy egész iskolákat kell majd újra lezárni. Ezt az egészségügyi hivatalok az iskolai hatóságokkal együttműködve döntik majd el. Ezért aztán a szülőknek sem árt felkészülni arra, hogy adott esetben legalább részben az ősszel is otthon kell tanulniuk a diákoknak.
Amint azonban az egyik pedagógus megjegyezte, hogy egy bizonytalan vagy korlátozott iskolakezdés is jobb, mint az állandó otthoni, számítógépes oktatás. “A tanulóknak ránk, tanárokra mint emberekre is szükségük van” – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendőrségi lépéseket is tesz.
