Cikkünket frissítjük.
Este hat órakor, az urnák zárásakor közölte a németországi sajtó az exit pollok, azaz a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések eredményét.
A ZDF által közölt exit poll alapján
a választásokat – az előzetes várakozásoknak megfelelően – a szociáldemokraták (SPD) nyerték: a párt a szavazatok 26 százalékát szerezte meg. Ez 5,5 százalékponttal jobb eredmény a 2017-es választáshoz képest.
A jobbközép CDU-CSU 24 százalékon végzett (mínusz 8,9 százalék), míg a Zöldek 14,5 százalékot (plusz 5,6 százalék) kaptak.
Őket követik a liberálisok (FDP) 12 százalékkal (plusz 1,3), majd a CDU-CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) jön 10 (mínusz 2,6), valamint az SPD-től balra álló Baloldal 5 százalékkal (mínusz 4,2). A részvételi arány 77 százalék volt (2017-ben 76,2 százalék).
Ez alapján
az SPD-nek 215, a CDU-CSU-nak 198, a Zöldeknek 120, a liberálisoknak 99, az AfD-nek 83, a Baloldalnak 41 képviselője lesz a Bundestagban. Az abszolút többséghez 379 képviselő kell.
Az ARD prognózisa szerint még ennél is szorosabb a verseny: az SPD és a CDU-CSU egyaránt 25-25, a Zöldek 15, az FDP és az AfD 11-11, a Baloldal 5 százalékon végzett. (Egyelőre még kérdéses ugyanakkor, hogy a Baloldal átlépi-e az 5 százalékos bejutási küszöböt.)
A később megjelent számítások pedig nagyon szoros (mintegy 1 százalékpontos) SPD-győzelmet valószínűsítettek. Hivatalos eredmény hétfőre várható.
Az exit pollok által közölt eredmények torzíthatnak, mivel az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz: a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókéra kevésbé jellemző a levélben szavazás.
Elemzők már előzetesen felhívták a figyelmet arra, hogy akár az SPD, akár a CDU-CSU nyer, csak kisebb pártokkal – és adott esetben egymással – összefogva alakíthat kormányt.
Az SPD esetében a kis pártok közül a Zöldek, az FDP, valamint a Baloldal jöhet szóba, mint koalíciós partner.
Szakértők elhúzódó koalíciós tárgyalásokra számítanak.
Az exit poll eredmények tehát azt valószínűsítik, hogy
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje és csapata tehet kísérletet a kormányalakításra
– mégha német sajtóértékelések szerint a CDU-CSU-nak is van még sansza erre.
Olaf Scholz – aki a jelenlegi, nagykoalíciós kormányban alkancellár és pénzügyminiszter – tavaly nyáron lett nem hivatalosan kancellárjelölt (de továbbra sem lett a párt elnöke).
Bár német elemzők szerint száraz, sztoikus stílusával nehezen nyeri meg az emberek szívét, jelentős tapasztalat áll a háta mögött. Hamburg polgármestereként már megtapasztalta, milyen a Zöldekkel együtt kormányozni, de a liberálisokhoz is passzolna – ez pedig a jövendőbeli koalíciós lehetőségek szempontjából korántsem mindegy.
Ígéretei – évi 100 ezer új szociális lakás építése, 12 eurós (4200 forint) minimálbér óránként, megfizethető ápolás, női esélyegyenlőség a munkában, hogy csak néhány pontot említsünk – tipikusan baloldaliak, és összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy a választók számára kiemelten fontos a társadalmi igazságosság.
Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Scholzról azt mondta: Scholz ismertebb (és népszerűbb) politikus, mint a CDU-CSU jelöltje, Armin Laschet.
Hosszú évek óta benne van az országos politikában, már a Schröder-korszakban fontos szerepet töltött be (általános főtitkárként Gerhard Schröder végrehajtója volt a pártban – a szerk.), majd sokáig Hamburg polgármestere volt – ez egy olyan poszt, amire Németországban figyelnek. Három éve pénzügyminiszter, egyike a legismertebb minisztereknek. Scholzhoz tehát már hozzászoktak az emberek
– mondta róla Thomas Petersen. Szerinte Magyarország szempontjából szinte mindegy, hogy ki nyeri a német választást, a kormányzásra esélyes pártok külpolitikája ugyanis hasonló.
További részletek az alábbi cikkünkben:
Olyan kórházaknál találtak tömegsírokat, amelyeket megostromolt és bevett az izraeli hadsereg. 
