„Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma visszafogottabb mértékben, 2,2 százalékkal bővült éves alapon. A jövedelmi helyzet javulása ezen szegmens esetében is támogatja a bővülést, azonban a hatása az adatok alapján kisebb” – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Ahogy a Privátbankár is megírta, 3,8 százalékkal bővült a kiskereskedelem összesített forgalma februárban éves alapon. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,3 százalékkal csökkent.
Molnár is úgy látja, hogy februárban a nem élelmiszer-termékeket áruló üzletek húzták a forgalmat: a KSH éves bázison 5 százalékos bővülést regisztrált, míg a havi növekedés mértéke 0,2 százalék volt. Visszaesés csak a könyv, újság, papíráru és a gyógyszer, gyógyászati termék üzletekben történt.
Az MGFÜ-nél arra számítanak, hogy folytatódik a fogyasztás eltolódása a termékek irányából a szolgáltatások felé, ahogy azt az év eleji turisztikai adatok is jelzik.
Beindult a használtcikk-kereskedelem
A lakossági fogyasztás a választások előtti juttatások ellenére sem tud lépést tartani a reálkereset növekedési ütemével – értékelte a friss adatokat az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Kozák Tamás. Hozzátette: a fogyasztói bizalmi index ugyan kismértékben emelkedő trendet mutat, a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése még mindig a bizonytalanságot tükrözi vissza. A szövetség szerint az iráni válsággal kapcsolatos hírek, az üzemanyagár emelkedése és a forint gyengülése önmagában is tovább hűti a lakossági várakozásokat.
Fotó: DepositPhotos.com
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor is kiemelte, hogy a három bolttípus közül az élelmiszerboltokban volt a legkisebb a februári bővülés az egy évvel korábbihoz képest. „Itt korlátosak a növekedési lehetőségek: a fogyasztás mennyisége nagyon nagy mértékben nem tud bővülni, inkább a jobb minőségű, drágább termékekre való átállás jelenhet meg” – mondta.
Regős viszont úgy látja, többek között a családi adókedvezmények emelése és a többgyermekes édesanyák adómentessége növelte a háztartások rendelkezésre jövedelmét, ami megalapozta a fogyasztás bővülését. Február volt a hetedik olyan hónap, amikor sorozatban nőtt havi alapon a forgalom volumene a kiskereskedelemben. „A fogyasztás pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez, várhatóan az idei első negyedévben is ez lesz a fő húzóerő” – tette hozzá.
A használtcikk-üzletek 9,6 százalékos forgalomnövekedése meglepő és nehezen magyarázható Regős szerint. Eközben a ruha- és cipőboltok forgalma is 7,8 százalékkal emelkedett. A bútorok, műszaki cikkek forgalma viszont csak 2 százalékkal bővült – a közgazdász szerint itt bőven van még lehetőség az elhalasztott fogyasztás pótlására.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben a 6,4 százalékos növekedést meglepően nagynak nevezte, de a februári adat még nem mutatja az iráni háború hatását a magasabb árakban és a pánikszerű vásárlásokban.
Az Erste Bank makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint még mindig a fogyasztás az egyetlen stabil láb:. a háztartások fogyasztásbővülése marad a GDP-növekedés legfontosabb támasza idén. A februári adat nem okozott meglepetést az Ersténél: a kiskereskedelmi forgalom fokozatosan, ám visszafogottan bővül, és arra számítanak, hogy idén tovább emelkedhet a boltok forgalma.
Hetedik hónapja tart a bővülés
Az ING Bank szenior közgazdásza, Virovácz Péter is kiemelte, hogy hetedik hónapja látunk növekedést havi alapon: a hazai kiskereskedelem februárban 0,4 százalékkal bővült januárhoz képest. „Tartósan bővül a szektor, hiszen az emelkedő trend 2023 vége óta tart kisebb-nagyobb kilengésekkel. Az elmúlt bő fél évben stabilizálódott a növekedés üteme, a mostani adat több mint három és fél éves csúcsnak tekinthető” – mondta Virovácz.
A csomagküldő és internetes vásárlások forgalma jelentősen visszaesett a januári kiugró növekedés után: ez igazolja, hogy az ugrás a hidegbetörés eredménye lehetett. A számítástechnikai eszközöknél is jelentősen csökkent a forgalom februárban, amit Virovácz a drasztikus áremelkedésnek tudott be.
Az ING Bank 1,6 százalékos GDP-növekedést vár erre az évre, de a fő kérdés ezzel kapcsolatban nem a fogyasztás, inkább az export és a beruházások teljesítménye lesz.
